Már sokak zsebében kinyílt a bicska, amiért az Apple embertelen mértékű túlárazással dobja piacra a termékeit. Hogy az elején leszögezzük, ez a kijelentés nem hazánkból származik – nem a magyarok indították el ezt a felszólalást –, annak ellenére, hogy nálunk még a világviszonylathoz képest is drágák az almás eszközök.
Többek között erre vezethető vissza, hogy már jó ideje kialakult egy olyan, egyre szélesedő közösség, akik a hagyományos értelemben vett PC-kre hegesztik rá a méltán híres OSX operációs rendszert, amely gyárilag csak az Apple gépein fut. A trükközés főleg azáltal vált lehetségessé, hogy az Apple fokozatosan átvándorolt a PC-s hardverek világába, amely által olyan komponenseket is használnak, mint a sima x86-os Intel processzorok. Innen már csak némi programozói munka volt hátra, amit a lelkes közösség hamar el is végzett, így szélesebb rétegek számára is elérhetővé vált az OSX használata.
Vajon ez legális?
Talán a legfontosabb kérdés az, hogy az ily módon való OSX-használatot mennyire tolerálja az Apple, hiszen a fő bevételük a hardvereik (MacBook, iMac, Mac Pro stb.) eladásából fakad. Ez régóta vitatott kérdés (ahogy a jailbreak is az iPhone esetében), és az Apple bizonyos fejlesztésekkel mindig is küzdött ellene, de nagyrészt sikertelenül. A jailbreakhez visszakanyarodva, ez esetben is ugyanez a helyzet, azonban azóta már legális lett az Egyesült Államokban ezen procedúra végrehajtása – ennek ellenére az Apple folyamatosan építi be különböző védelmeket, bár egyelőre csak az iPad 2-nél sikerült visszatartani a törni vágyó programozókat.
Az OSX-nél nem ennyire egyértelmű a helyzet, viszont mégis van „hivatalos” állásfoglalás, miszerint egészen addig, amíg valaki magáncélra épít ilyen operációs rendszert használó gépet, és nem üzletszerűen kíván kereskedni vele, addig nem perelhetnek érte. Persze ehhez hozzátartozik, hogy minden szoftvernek eredetinek kell lennie – bár ez magától értetődik.
Mi kell hozzá?
Cikksorozatunk első részében a szükséges hardverekkel fogunk foglalkozni. A hardverek köre kényes pontja a Hackintosh építésének, mivel meg kell felelnünk azon szigorú követelményeknek, amelyek az OSX hardvertámogatottsági körét illetik. Az első és legfontosabb az, hogy csak és kizárólag Intel-alapú platformra tehetjük rá a rendszert, ugyanis az Apple sosem támogatta az AMD megoldásait, legalábbis ami a processzorokat illeti. Ez még mindig igen tág kör, így tovább kell szűkítenünk a megfelelően működő alaplapok és processzorok listáját.
Első körben azt kell eldöntenünk, hogy milyen feladatokra szánjuk a gépet. Ha játszani is szeretnénk, akkor nem szempont az integrált grafikus vezérlő, mivel egy diszkrét VGA-t kell alkalmaznunk (erről később bővebben), viszont ha csak irodai munkára, böngészésre, esetleg grafikusi feladatok ellátására szánjuk a gépet, akkor elég egy IGP-s rendszer is. Utóbbi esetben mindenképpen a Sandy Bridge platform használata javasolt, azok közül is a HD3000 IGP-s processzoroké, hiszen csak azt támogatja az OSX Lion. Előbbi esetben mindegy, hogy P67, H67 vagy Z68-as alaplapot veszünk, azonban integrált megoldás esetén az utóbbi kettő lesz a nyerő. Szintén követelmény, hogy az alaplap kimenetei között legyen DVI vagy HDMI, mivel a D-Sub már nem támogatott OSX-ben.
Most, hogy tisztában vagyunk az alapvető követelményekkel, kezdjük el keresni a potenciális alaplapjelölteket. Ahhoz, hogy az elvárásoknak megfeleljen a kiszemelt áldozatunk, még egy szűrőn át kell eresztenünk: meg kell néznünk, hogy a DSDT (rendszerleíró táblázat) adatbázisban szerepel-e; ezt a tonymacx86.com weboldalon ellenőrizhetjük. A Gigabyte, illetve ASUS alaplapokat mind tesztelték, viszont a többit érdemes fenntartásokkal kezelni.
Számunkra az elsődleges cél egy kompakt irodai gép kialakítása volt, amely hardveres tekintetben a Mac Mini közelében található. Ezen okból kifolyólag mini-ITX méretű deszkát kerestünk, és az integrált grafikus vezérlőt fogjuk használni.
Jelen segédletünkben maradunk a Sandy Bridge platformnál, így végül egy Gigabyte H67N-USB3-re esett a választásunk, amelyen HDMI-kimenet segítségével fogjuk a képet kivezetni, de többi tulajdonságát tekintve is jó választásnak bizonyult. A következő lépés a processzor kiválasztása. Mivel mi az integrált vezérlőre hajtunk rá, így nagyon rövid az a lista, ahonnan válogathatunk, de azért minden kategóriában van jelentkező. Belépő szinten az Intel Core i3-2105 egy nyerő választás, amely egy kétmagos, HyperThreading-technológiával rendelkező, 3,1 gigahertzes megoldás, 65 wattos maximális fogyasztással és integrált HD3000-es grafikus lapkával. Mi is emellett voksoltunk, de ugyanilyen jó választás az i5-2405S vagy az i3-2125 is – aki combosabb CPU-ra vágyik, az nyugodt szívvel vásárolhat akár egy i7-2600K-t.
Memóriamodulok tekintetében nincs különösebb korlátozás, csupán az alaplap követelményeit kell betartanunk. Sandy Bridge esetében az optimális feszültségű RAM-modulok 1,5 voltosak.
A további apróságok terén, mint a merevlemez, az SSD vagy az ODD, nincs semmilyen korlátozás, csak a SATA-csatlakozó megléte vagy maximum a pénztárcánk. Számítógépházból – már ha miniITX méretű alaplapot szereztünk be – javasolt olyat venni, ami beépített táppal rendelkezik, amely minimum 160 wattos, így nem lesz gondunk, ha egyszerűbb irodai gépet állítunk össze. Gépünkben egy Gigabyte i3140 szolgált, de ebben a szériában VESA-állványos példányok is megtalálhatók, ami tökéletes a még kompaktabb megoldásokért rajongóknak.
Egy kicsit térjünk vissza a diszkrét grafikus kártyákra. Itt igen speciális a helyzet, ugyanis rendkívül korlátozott, hogy mely kártyákkal kompatibilis az OSX. Egy weboldalon összeszedték az összes működő VGA-t, némi megjegyzéssel a nevük mögött, hogy azokat hogyan lehet életre kelteni. Érdemes itt körbenézni, de csak tapasztaltabb felhasználóknak ajánljuk az ilyen rendszerek építését, akinél az egyszerűség a legfőbb szempont, az inkább döntsön egy Intel HD3000-es integrált rendszer mellett. A lista az alábbi címen érhető el!
Mennyiből jövünk ki?
Ez persze attól függ, hogy milyen komponenseket válogattunk össze, de most a mi példánkon okulva, átlagárakkal számolva összeszedtünk, hogy mennyibe kerül a Hack Minink.
- Intel Core i3-2105 3,1 GHz (34 000 Ft)
- Gigabyte H67N-USB3 (24 000 Ft)
- Crucial DDR3 1333 MHz 2x4 GB (9000 Ft)
- Western Digital 500 GB SATAII HDD (9000 Ft)
- Gigabyte MiB i3140 (18 000 Ft)
Ez összesen kb. 94 000 forint, persze monitor és egyéb kiegészítők nélkül. Ha szeretnénk gyári Apple tartozékokat (billentyűzet, egér), akkor egy 2-3 ezer forintos Mac-kompatibilis Bluetooth-adaptert is be kell szereznünk. Összehasonlításképpen a legolcsóbb Apple Mac Mini, amelyben egy kétmagos, 2,3 gigahertzes i5 processzor, 2 gigabájt RAM, ugyanez a HD3000-es integrált grafikus lapka, valamint egy 500 GB-os merevlemez található, 179 900 forintba kerül, előtelepített OSX Lionnal. Van némi differencia, valljuk be, és az általunk összeállított gép még erősebb is. Plusz költség még az operációs rendszer, de ez is csak körülbelül 10–12 000 forint, és még így is nagyon messze vagyunk a 180 ezer forinttól.
Cikkünk következő részében a szükséges szoftvereket szedjük össze, illetve bemutatjuk a beállítási és telepítési folyamatot.
