Mára gyakorlatilag egybemosódott az enciklopédia és a lexikon szavak jelentése: mindkettő hagyományosan rengeteg kötetből álló kiadvány, melyben címszavak részletes magyarázatával próbálják leírni, amit csak tudni érdemes a világról vagy egy szűkebb témáról. A számítógépek, CD/DVD lemezek elterjedésével mind több digitális, többlemezes kiadvány készült, és rengeteg információ kisebb helyen és könnyebben kereshető formában áll már rendelkezésre. Az internet és az online enciklopédiák, kiemelten a Wikipédia megerősödésével még könnyebben juthatunk információhoz, sokak szerint kérdés persze, hogy milyen minőségű szócikkek között válogathatunk.
Wiki kontra lexikon
A lexikonok nagyon jól mutatnak a polcon, sokszor még az illatuk is jó, de kezelésük cseppet nehézkes, és áruk nemcsak az összeállításukra fordított munka-, hanem a nyomdaköltségeket is magában foglalja. A szokványos könyveknél sokkal olcsóbb, ha digitális formában áll rendelkezésünkre az információ, különösen ha egy olyan dinamikus internetes adatbázisban kutathatunk, ami teljesen ingyenes (pontosabban: költségeit más viseli). A gyakorlatban (ma, az olcsó mobilinternet korában) a Wikipédia könnyebben magunkkal hurcolható, hiszen elérhetjük okostelefonról, táblagépről, laptopról is. Ugyanez legfeljebb egy mikrolexikonról mondható csak el, ha papír alapokról van szó; senki sem vinne magával nemhogy 32, de egy kötetet sem egy igazi lexikonból. Könnyedségben és árban tehát mindenképpen vezet a Wikipédia, ugyanakkor számos kritika érte vélt-valós megbízhatatlansága miatt.
Ingyenessége mellett nyitottsága és közösségi működése a népszerű online oldal talán két legjellemzőbb tulajdonsága. Bárki, mindenféle azonosítás és következmény nélkül hozzájárulhat a munkához, szerkeszthet, hozzáadhat szakaszokat vagy akár szócikkeket is. Ez kétségkívül magában hordozza a tévedés lehetőségét (sőt, bizonyosságát), sőt, lehetőséget ad a vandalizmusra, azaz a hibás információk terjesztésére, korrekt információk törlésére vagy megmásítására. Ugyanakkor a nagy számú hozzájáruló – bármelyik olvasó rákattinthat a szerkesztés gombra egy valótlanságon felbőszülve – legtöbbször nagyon rövid idő alatt korrigálja a véletlen és a szándékos hibákat egyaránt. Tanulmányok igazolják a közösségi rendszer erőteljes öngyógyító képességét, és kiderült az is, hogy a tudományos témájú Wikipédia szócikkek minősége nem sokkal marad el a Britannica cikkeitől – pedig ott hivatásos szerkesztők dolgoznak. Ettől még persze sokszor látszik, hogy a Wikipédia közösségi munka, sok szócikk szerkezete nem professzionális, és nem mindig a fontosságukkal arányos figyelmet kapnak a témák a szócikkeken belül.
Hol tart ma?
Angolul kezdte működését az oldal 2001-ben, és azóta is ezen a nyelven írják a legtöbb szócikket, közel 4,5 millió angol bejegyzés létezett cikkünk írásakor. (A nyelvi átfedések miatt a rendszerben lévő oldalak száma 32,6 millió körül jár.) A második nyelv a holland 1,77 millióval, és csak utána következik a német nyelvű munkák hada,1,7 milliós szószámmal. 287 a jelenleg használt nyelvek száma, ugyanakkor a tartalom megoszlása a nemzetek között nem mindig arányos népességükkel, sokkal inkább az ország lehetőségeivel, a kultúrával és annak tudásközpontúságával. Kína népességben vezet, de a korlátozott internethasználat és szabadság okán csak 762 ezer körüli a kínai szócikkek száma, aminél sokkal kevésbé széles körben beszélt nyelvek is előbbre járnak (például portugál, japán). Meglepő, hogy a Fülöp-szigetek és Polinézia ötödik legelterjedtebb nyelvén, a waray nyelven is 960 ezer szót írtak le a Wikipédián, ugyanakkor valamivel kevesebbet ugyanazon régió legbeszéltebb nyelvén, a cebuano nyelven. Mi magyarok saját nyelvünkkel az előkelő 25. helyet foglaljuk el a listán 258 176 szócikkel. Az biztos, hogy a webszolgáltatás már rég átvette a vezetést, és messze elhúzott a hagyományos enciklopédiák mellett.
Egyenlők és egyenlőbbek?
Ahogy írtuk, a hozzájárulás lehetősége mindenki számára adott, bárki, aki az oldalt látogatja, azonnal szerkesztheti is – és persze mások is szerkeszthetik azt, amit ő írt. Az oldal (sütik alapján) 21,1 millió felhasználót különböztet meg jelen pillanatban, az aktív regisztrált hozzájárulók száma 129 ezer felett jár; a regisztráció persze ingyenes, és semmiféle privilégiumot nem ad, csak kényelmesebben dolgozhatunk. A rendszer teljesen nyitott, nincsenek igazi, hagyományosan kinevezett főnökök és főnökségek, munkánk mennyiségétől és minőségétől függően léptet minket előbbre a közösség. A mások cikkeit rendszeresen ellenőrző, jóváhagyó és szerkesztő aktív tagok (járőrök) észreveszik, ha jól dolgozunk, és megerősített szerkesztővé léptethetnek elő. (A megerősített szerkesztő munkája azonnal láthatóvá válik az oldalon, míg a felhasználóké csak egy extra kattintással, míg valaki jóvá nem hagyta.) Ezután mi magunk is járőrözésbe kezdhetünk, és adminisztrátorrá választhatók leszünk. Az admin törölhet lapokat és blokkolhat szerkesztőket, munkáját (mint minden kiemelt felhasználóét) más adminok ellenőrizhetik. Vannak még adminisztrációs jogokat kiosztó bürokraták és IP-ellenőrök, gondnokok, fejlesztők is, bővebben lásd a Wikipédia: Munkatársak oldalon.
Tanácsok kezdőknek
Magyarul is kiváló oktató szekciója és segítő szerkesztőközössége van az oldalnak, amit nagyon megéri felkeresni, még a türelmetlenek számára is kidolgoztak egy rövidített gyorstalpalót. Nem ördöngösség a Wikipédia szerkesztőjének és jelölőnyelvének használata, és magyar nyelvű oktatóoldal is rendelkezésre áll a fenti linken, így erre itt nem is térnénk ki. Az anyagokat olvasgatva számos gyakorlati tanácsot kapunk, amiket viszont nem lehet elégszer elmondani.
Tájékozódjunk – Ez a legfontosabb. Legyünk előbb Wikipédia-felhasználók, aztán szerkesztők, és semmiképp ne mulasszuk el átolvasni a tájékoztató anyagokat, irányelveket. A cél nem valamiféle öncélú rend, hanem az, hogy be tudjunk illeszkedni egy már működő közösség munkájába mint hozzájárulók. A jó hír, hogy a közösség kevésbé háklis, mint egy-egy elborultabb kockafórum admincsoportja.
Tudás – Lényeges, hogy biztos tudással és forrásokkal rendelkezzünk arról a témáról, amit megosztunk. Meglehetősen „ciki”, ha téves információinkat valaki szinte azonnal korrigálja, ezért érdemes tényleg arról írni, amiről tudunk is valamit. Pontosabban többet, mint ami jelenleg is elérhető a szócikkeket olvasva.
Hivatkozások – Nagyon lényegesek. Csak olyan információt ágyazzunk be szócikkbe, ami ellenőrizhető, tehát megjelent már nyomtatásban vagy online – ugyanakkor azért nem mindegy, hogy hol. A Blikk mint forrás nem biztos, hogy elég elismert, és az sem tűnik túl biztos alapnak, hogy valaki egy random becenév (nick) mögé bújva állított valamit egy alig ismert blogon vagy fórumon.
Lépésről lépésre – Haladjunk józan lépésekkel. Nem kezdhetünk egyből egy portállal, jobban járunk, ha kezdésként kiegészítünk egy meglévő szócikket egy hiteles információmorzsával, aztán meglátjuk, jól csináltuk-e. A szerkesztést magát gyakorolhatjuk a Wikipédia homokozójában, ez pont erre szolgál, nem árt egy minimális rutin.
Lelki nyavalyák
Tudomásunk szerint eddig még minden publikációt, cikket és könyvet emberek írtak, ami nem hagyható figyelmen kívül a munka során. Hajlamosak vagyunk magunkból kiindulni, és személyesen venni dolgokat, ami nem segít a tárgyilagosság fenntartásában, de kellő tudatossággal tehetünk ez ellen. Ne feledjük, lehetünk elfogultak már a téma kiválasztásakor is, például ha saját magunkról, családunkról szeretnénk szócikket alkotni, azt lehet, hogy nevezetesség híján elutasítják. Ugyanígy, ha saját (vagy idegen) tanulmányt osztanánk meg, akkor erre a célra ne a Wikipédiát válasszuk, mivel az oldal a ma már meglévő tudás összegyűjtésére szolgál, és nem publikációs célokra. Ne sértődjünk meg azon, ha mi magunk hibáztunk, és ezt valaki tudomásunkra hozza, illetve ne paprikázódjunk fel mások vélt-valós baklövésein. A tárgyilagosság gyakorlására nagyon jó terep az online közösség, és egy kis igyekezettel komoly előrehaladást érhetünk el ezen a téren, sok sikert hozzá mindenkinek.
