Ha úgy nézzük, minden eszközünkben az adattároló a legfontosabb komponens, hiszen ez tárolja személyes adatainkat, az operációs rendszert és mindent, amitől az adott készülék használható. Gondoljunk csak bele, minden ismerősünk adata, személyes információink, dokumentumaink, képeink, videóink és legfőképpen jelszavaink. Nem örülnénk neki, ha ezek egy csapásra idegen kezekbe kerülnének. Nos, amellett, hogy továbbra is mindenkit rendszeres adatmentésre bíztatunk, ezúttal azt nézzük meg, hogyan lehet mindettől az információtól 100 százalék bizonyossággal megszabadulni. Nem is olyan egyszerű.
Törlés
A merevlemezt ritkán cseréljük, adjuk el vagy adjuk kölcsön, de a helyzet mindjárt más, ha például egy USB kulcsról vagy külső merevlemezről van szó. Hasonló a helyzet az SSD-kel is: kinőttük régi, 64 GB-os SSD-nket és nagyobbra cserélnénk? Jól jönne az a pár ezer forint is, amit a régiért kapnánk? Akkor előtte tökéletesen el kell tűntetni róla minden adatot.
Sokan ilyenkor azt gondolják, tudják, mire célzunk: „nem elég a törlés gombra nyomni, a lomtárat is ki kell üríteni.” - hát, nem éppen erre gondoltunk. A helyzet az, hogy a törlés azért is olyan gyors, mert csak a fájl leíró táblából törlődik a fájl bejegyzése, a bitek fizikailag ott maradnak, legyen szó akár USB kulcsról, SSD-ről vagy hagyományos merevlemezről.
Formattálás
A formattálás sem vezet tökéletes eredményre, mert ilyenkor szintén nem tökéletesen alapos a törlés, bár tény, hogy a teljes, lassú formázás már viszonylag sok adatot elpusztít. Abban sem érdemes bízni, hogy az új tulajdonos majd formattálással kezd és így már biztosan, visszaállíthatatlanul törlődik minden.
Biztonságos törlés
Mielőtt áruba bocsájtanánk régi adattárolónkat, hívjunk segítségül egy megbízható adatmegsemmisítő programot. Ilyen például a DBAN (http://www.dban.org), vagyis a Darik’s Boot and Nuke szoftvere, amely egy rendszerindító lemez. Ezzel indítva gépünket a program 100 százalékos hatékonysággal elpusztít minden adatot a megtalált tárolón. A program mindenféle tárolót támogat, legyen az akár flash-alapú SSD vagy memóriakártya, akár egy régi merevlemez. A tároló kapcsolódhat ATA, SATA, SCSI, csatlakozással és akár RAID-kiépítés is lehet.
Céges tároló törlésénél szükség lehet olyan programra, amely a biztonságos adattörlésről hivatalos bizonyítványt is kiállít. Nos, a DBAN fizetős változata, a Blancco képes erre, bár az tény, hogy ez igen drága mulatság, így lehet, hogy megéri hivatásos céget felkérni az adatok törlésére (vagy a tárolótól megszabadulni – ezt lásd lejjebb).
Az SSD kérdés
Az SSD-k esetében ez a törlés rengeteg írási ciklust jelent, ami nem tesz jót a tárolónak és piaci értékének sem, ezért itt más megoldást érdemes választani. A legtöbb SSD-hez a gyártó mellékel a támogatási weboldalon egy apró segédprogramot, amely Secure Erase ciklust indít a tárolón. Ez belső törlésnek minősül, amikor az ATA Secure Erase parancsot kiadva az SSD vezérlője minden cellának „töröltre” változtatja az állapotát. Ezután már az automatikus TRIM Garbage Collection rutinon a sor, amely minden cellát alapállapotba állít, ezáltal minden adatunk biztonságosan törlődött.
Eladás előtt
Ha eladósorba került tárolónk, még egyszer csatlakoztassuk rendszerünkhöz és készítsünk róla jelentést a HDD Sentinellel, a CrystalDiskInfo-val vagy az AIDA64-gyel. Ezzel bizonyíthatjuk a vásárló felé, hogy a tároló hibátlan és jó kondícióban van.
A totális törlés
Ha már értéktelen a tárolónk, vagy nem bízunk ezekben a törlő algoritmusokban és inkább a teljes tárolót elpusztítanánk, arra is van mód, ráadásul ez az eljárás igen hatékony az adattörlésben. Merevlemezünket nyissuk fel, majd a lemezek felületét dörzsöljük át erős mágnessel, esetleg üssünk át rajtuk 1-2 100-as szöget – ez megteszi a hatását és lehetünk kreatívak más módszerekkel is.
SSD-nél, USB kulcsnál és memóriakártyánál csípőfogóval kettétörhetjük a NAND chipeket és a vezérlőt, ez is elég biztonságos módja az adatvesztésnek.
