Marhaság, nyilván – visszaigazolni valakit nem kötelező. De mi is történik akkor, mikor valaki aktívan használja az oldalt, képeket oszt meg, majd bejelöli a főnöke? Vagy az unokatestvére?... Esetleg Terka néni?
Először én is legyintettem, hisz miért is kellene ekkora ügyet csinálni egy közösségi oldalból. Akik akarok, visszaigazolok, akit nem, azt nem. Teltek-múltak a hónapok, szaporodtak az ismerősök, és akadt közöttük olyan, aki elárasztotta az üzenőfalat játékalkalmazásokkal, vagy érdektelen állapotjelentésekkel. Szerencsére ezen sem nehéz segíteni, pompásan megfelel a probléma megoldására a Hide gomb. De ezzel csak azt érjük el, hogy mi ne tudjunk róla – ettől ő még mindent lát rólunk.
Az internet tele van FacebookFail-ekkel, olyan felhasználókkal, akik nem tudták számon tartani, ki is látja az üzenőfalukat. Rúgtak már ki embert azért, mert elfelejtette, hogy a főnöke látja a falra írt üzeneteket, de megrökönyödött anyuka is kommentelt már szabadszájú fia posztjához. Lehet ezen nevetni is, de tehetünk is ellene, nehogy mi is hasonló helyzetbe kerüljünk: csak egy kicsit kell a privacy beállítások mélyére ásnunk.
A szituáció tehát adott: olyanok jelölnek be minket, akikről nem szeretnénk, ha látnák minden képünket, falra küldött üzenetünket. Van rólunk néhány fotó, amin halloweenkor boszorkánynak beöltözve pucsítunk egy vámpír előtt, hiszen akkor jó ötletnek tűnt, barátokkal megosztani is poén, ellenben a munkatársunkra úgy érezzük, nem tartozik? Szőrösszívűek egy laza ignore gombbal be is fejezik a történetet, ellenben mi Terka néniről tudjuk, hogy nem esne neki jól a visszautasítás, a munkatárs megsértődik, a főnök gyanakodni kezd, tehát miért is tennénk tönkre jól induló – de legalábbis nem rossz – ismertségeket?
Szerencsére a Facebook biztonsági beállításai lehetővé teszik nemcsak azt, hogy kontrolláljuk, hozzáférhet-e az adatainkhoz az ismerősökön kívül másvalaki, hanem lehetőségünk van arra is, hogy megszabjuk, a felvett emberek közül ki láthatja egyes dolgainkat.
Első lépésben látogassunk el a privacy settingshez, és nézzük meg, mit találunk ott. A Facebook nagy meglepetésemre azt ajánlja, hogy tegyük mindenki számára elérhetővé az üzenőfalunkat és az összes fényképünket. Az én tanácsom egy sokkal zártabb profil – kattintsunk a bal oldali menüben a Custom fülre, ott pedig alul a Customize settingsre. A Posts by me melletti lenyíló listában válasszuk a „custom” opciót, ekkor egy újabb ablakot kapunk. Itt adhatjuk meg, hogy ki férjen hozzá az adott információkhoz. "Make this visible for"-nál szerepeljen a Friends és alatta Hide this from: ide gépeljük annak a nevét, akitől szeretnénk elrejtőzni. Ezzel a beállítással akár a teljes falat és az összes fotót is elrejthetjük: az adott személy a profilunkra kattintva egyiket sem fogja látni, és az ő falán sem jelennek meg az ezzel kapcsolatos aktivitások.
Érdemes a Things others share-nek is egy kis figyelmet szentelni: ennek a beállításával azt adhatjuk meg, hogy ki lássa a mások által megosztott képeket vagy posztokat rólunk. Ez azokban az esetekben jön jól, mikor van a Terka nénivel egy közös ismerősünk, aki taggeli magát a képen (tehát a közös ismerős profiljában is megjelenik a saját képünk). Ez alapesetben látható lenne Terka néni számára is, aki így rájöhet a turpisságra, de ha a Photos and videos I'm tagged in-t is beállítjuk a fentiekhez hasonlóan, akkor ezt a képet ő nem fogja látni.
Kiegészítés: amennyiben van olyan ismerősöd, aki a megosztott képekre azt a beállítást használja, miszerint csak a saját barátai lássák, akkor téged hiába jelöl be egy képen, és az látszólag hiába jelenik meg a te profilodon, azok az ismerőseid, akik nem barátai a kép tulajdonosának, nem fogják látni a képeket. Ha szeretnéd azokat a fotókat másokkal is megosztani, akkor legegyszerűbb, ha feltöltöd te magad is.
Érdemes a képeinknél az albumbeállításokat is ellenőrizni, amit az Edit album privacy menüpont alatt tehetünk meg: itt dönthetünk úgy, hogy néhány albumot mindenki láthat, és kiválaszthatunk olyan mappákat, amiket csak néhány emberrel szeretnénk megosztani.
A fentiek talán körülményesnek tűnhetnek, de egyszerűsíthetünk a dolgon, ha ismerőseinket csoportokba rendezzük: közeli barátok, családtagok, egy-baráti-társaságba-járunk-de-igazán-nem-ismerem-annyira-de-hát-bejelölt-és-nem-akarom-megsérteni haverok, munkatársak. Így elég csak egyszer beállítgatni mindent a csoportokra külön-külön, onnantól pedig mikor visszaigazolunk valakit, azzal a lendülettel bepasszintjuk valamelyik kategóriába.
Azon, hogy ez mennyire etikus, lehet vitatkozni, és nem állítom azt, hogy nem bukhatunk le ezzel. Ezért mindig nagyon gondoljuk meg, milyen információkat osztunk meg, milyen képeket rakunk fel az internetre, mert semmi sem garantálja, hogy nem kerülhetünk kellemetlen helyzetbe miatta. Ha nem érezzük megfelelőnek, akkor még mindig választhatunk mást a többi lehetőség közül: mindent megosztunk mindenkivel, esetleg semmit senkivel, de – és biztosan sokan vannak ezen a véleményen – ki is hagyhatjuk ezt az egész közösségi oldalasdit az életünkből.
