A Google-nek abban volt választása, hogy az egyes szolgáltatásainál kötelezővé tegye-e a valódi, teljes nevünk használatát. Miután kipróbálták az ötletet, most a Google+ esetén is visszatáncoltak az elképzeléstől. Van azonban olyan dolog, amibe még a webóriásnak sincs beleszólása. Ilyen az a döntés, amely az Európai Bíróságon született az egyéni, online jogokkal kapcsolatban. Mivel az EU szerint jogunk van elfelejtve lenni, ezért a Google az egyes bejelentett hivatkozásokat köteles eltávolítani a kereső találataiból.
Az emberek az eddigi információk alapján élnek is a lehetőséggel, ugyanis a Google jogi főnöke korábban azt mondta, május óta több mint 70 000 bejelentést kaptak, ami 250 000 oldalt érint, és mindet egyesével, több szempontból, szakértőkkel kell, hogy megvizsgálják a kérések jogossága miatt. Bár a Google az eljárást nagyon szubjektívnek tartja, és azóta is tiltakozik ellene, köteles eleget tenni az EU döntésének.
Nem lesz azonban nehéz követnünk azokat a cikkeket és oldalakat, amelyeket a szereplőik el akarnak rejteni a publikum szeme elől. A Hidden from Google nevű weboldal kifejezetten arra szakosodott, hogy a szabályozás keretében eltávolított hivatkozásokat gyűjtse össze.
Míg egyesek üdvözölték, hogy az EU elképzelése nagyobb hatalmat ad az egyéneknek a saját adataik védelme és a digitális lábnyomuk szabályozása terén, addig mások szerint a döntés nem csak, hogy nem helyénvaló, de a szabad véleménynyilvánítás jogát is sérti, rombolja.
Ha valaki mindenesetre úgy érzi, egyes találatok elavultak vele kapcsolatban, nem vetnek rá jó fényt vagy sértőek, akkor a keresőkből eltávolíttathatják ezeket, ellenben kiemelt szerepet kapnak az olyan oldalakon, mint a Hidden from Google. Mindezzel beigazolódni látszanak azok a korábbi meglátások, amelyek szerint ha valaki el akarja kendőzni a titkait, akkor a törlés nyomán valójában kétszer akkora figyelmet kap, és még az olyan ügyet is újra előveszik, amit már rég elfeledtek.
A weboldal üzemeltetői persze nem mennek teljesen szembe mindennel. A cenzúrázott keresési kifejezéseknél egyetlen esetben sem listázzák ki a törlést kérő személyek neveit. Ehelyett csak a keresési kifejezéseket adják meg, amelyek alapján az illetők a tartalmat töröltették a Google-lel az EU-s domainről. Mindezzel a kitalálók egy archívumot kívánnak létrehozni az internet cenzúrájáról, azt pedig ránk bízzák, hogy eldöntsük: ezzel az EU a szabadságunkat terjesztette ki, vagy éppen azt sérti meg.
Magát az oldalt egyébként Afaq Tariq, egy amerikai fejlesztő indította, aki szerint a lista leginkább az újságíróknak, az újságcikkek és a felhasználói bejelentéseknek köszönhető. Konkrét témákra és botrányokra csak ritka esetben keresnek rá a cenzúrázott tartalmakért. Bár az oldalon most 15 példa látható, a lista hamarosan rohamtempóban bővülhet. A Google szerint gyakran korrupt politikusok akarják eltüntetni a nyomaikat a webről, karrieristák töröltetnék a negatív értékeléseiket, illetve rosszul elsült kommentektől válnának meg az emberek.
