A Cifas jelentése szerint a tavalyi évben 57 százalékkal emelkedett azoknak a száma, akiknek ellopták a személyazonosságát.
A briteket érintő adatok alapján a csalók előszeretettel és nagy hatékonysággal lopják le az adatokat a közösségi oldalakról, mint a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn.
Az esetek kis százalékában fiktív személyiséggel játszanak a csalók, azonban 85 százalékban online dolgoznak, és valódi személy bőrébe bújnak, miután megtudták a nevét, születési idejét, címét és banki adatait.
Bár néhány adathoz a gépek hackelésével jutnak hozzá, általában elég a közösségi oldalakat átnézniük.
A legtöbben nem is tudnak róla, hogy célponttá váltak - ez csak akkor derül ki, amikor egy soha meg nem rendelt termékről vagy szolgáltatásról kapnak számlát, vagy gond van a bankban.
A szakértők szerint érdemes megfogadni pár tanácsot: ne tegyük ki sehová a telefonszámunkat, az otthonunkról, munkahelyünkről és iskolánkról készült fotókat, a címünket vagy a születésnapunkat. Jó ötlet korlátozni az idegenek profilhozzáférését, vigyázni az ismerősnek jelölésekkel és a meghívókkal, azzal, hogy mások mit posztolnak rólunk vagy a tevékenységeinkről, illetve a választott felhasználónévvel. Ez utóbbiban ne legyen személyes adat, és védje erős, egyedi jelszó, kis-és nagybetűkkel, számokkal és szimbólumokkal, személyes utalások nélkül. Fontos a megfelelő végpontvédelem, de még így is többször meg kell gondolni, hogy mit teszünk közzé online.
