Az elmúlt körülbelül háromnegyed év digitális magánszférát érintő leleplezései rengeteg átlagos felhasználót leptek meg, hiszen a többségnek fogalma sem volt arról, hogy végső soron mennyire kiszolgáltatott az internetes kommunikációja. A bizalmi szempontból egyik legrosszabb, ám továbbra is széles körben használt üzenetküldési metódus az e-mail, amely megalkotásakor a készítők szimplán nem gondoltak a titkosításra, ezen hibát pedig kompatibilitási okból utólag a kommunikációs csatorna titkosításával próbálták korrigálni a szolgáltatók; maguk az üzenetek nem rendelkeznek semmiféle kódolással.
Ettől függetlenül természetesen számos módszerrel lehet titkosítani a levelezést, azonban még a legkönnyebben használható, levelezőprogramokkal integráltató megoldások is kényelmetlenek. A küldőnek és fogadónak egyaránt szüksége van a titkosításhoz és dekódoláshoz szükséges kulcsra, ráadásul szoftvereket kell telepíteni és beállítani, nem várható el minden netezőtől a probléma abszolválása.
A titkosítás iránti megnövekedett igény kiszolgálása céljából számos vállalat fogott bele rendkívül egyszerűen használható üzenetküldő rendszer tervezésébe, az egyik eddigi talán legelegánsabb megoldást a Virtru tette le az asztalra. A céget alapító testvérek érdekessége, hogy John Ackerly egy tipikus befektető, míg Will Ackerly 8 éven keresztül adatbiztonsággal foglalkozott az amerikai hírszerzésnél, Edward Snowden színre lépése előtt 10 hónappal hagyta ott az NSA-t.
A Virtu nem e-mail szolgáltatás: a GMail, Yahoo Mail, Outlook és egyéb támogatott levelezőprogramok felhasználóinak a titkosított levelek küldéséhez telepíteniük kell egy beépülőt a böngészőjükbe vagy kliensprogramjukba. A plugin aktiválása után létrejön egy Virtru felhasználói azonosító a szolgáltatás rendszerében, az elküldött levelek és titkosító kulcsok itt kerülnek eltárolásra.
A fogadó fél az üzenet érkezéséről hagyományos e-mailben kap értesítést, majd az identitását (levélcímét) megerősítve egy webes felületen olvashatja el a küldeményt; számára nem szükséges beépülőt telepíteni. Érdekes, hogy a levelek már begépelés közben azonnal titkosításra kerülnek, így például a levelezőrendszer Piszkozatok mappájába sem kerülhet nem kódolt változat a szövegből – vagy legalábbis ez lenne az elmélet.
A Virtru további előnyei: a küldő fél lejárati időt adhat a levélhez, visszavonhatja a megtekinthetőségét, továbbá követheti, hogy a címzett kinek küldte tovább. Természetesen ezek nem bolondbiztos megoldások, hiszen a címzett akár egy sima copy-paste művelettel másolatot készíthet a szövegről, majd egyéb csatornán keresztül bármikor továbbíthatja.
Az alapítók szerint az átlagos felhasználók számára mindig is ingyenes és reklámmentes lesz a szolgáltatás, a kapitalizációját a vállalati licencelésekből kívánják megoldani. A Virtru állítása alapján hamarosan elérhetővé fogják tenni a beépülőik és kulcskezelő rendszerük forráskódját, ugyanis ez az egyetlen módja a bizalom megszerzésének.
Végül érdekes, hogy a dallasi vállalat külön pénzügyi tartalékkal rendelkezik arra az esetre, ha egy kormányszerv megpróbálná szükségtelennek ítélt adatszolgáltatásra kötelezni őket.
