Az elmúlt hónapban lecsendesedni látszott a webes videoformátum-háború. A HTML5-be beágyazott H.264 objektumok úgy tűntek, hogy általánosan elfogadottá váltak. Az Internet Explorer 9, a Safari, és Chrome egyaránt tartalmazott natív, beépített támogatást a kodekhez, amely mellett a Microsoft egy kiegészítővel Windows 7 alatt a Firefox böngészők számára is biztosította e képességet. Azaz úgy tűnt, hogy a HTML5-ös H.264 mozgóképeket minden elterjedt modern böngésző képes lesz kezelni.
Tegnap azonban a Google változtatott álláspontján. Mike Jazayeri, a cég egyik vezető menedzsere ugyanis bejelentette, hogy a Chrome következő verziója már nem fogja támogatni a népszerű webes videoformátumot, csak a WebM és a Theora kodekeket. Indoklásuk szerint ugyanis habár a H.264 „igen fontos technológia”, ám mégsem teljesen nyílt, mint a WebM vagy az Ogg Theora. Azaz a Google a nyílt formátumok mellett tette le a voksát, ám ezt sokan nem fogadták meleg szívvel, mivel több elemzés szerint e döntés nem a nyílt világháló fejlődését szolgálja. Sokkal inkább visszalépésről van szó.
A gond az, hogy a videoformátumok támogatását tekintve jelenleg igen színes az összkép, ha a népszerű böngészőket nézzük. Az Apple és a Microsoft teljes mértékben a H.264 kodek mellett áll ki. Ennek megfelelően az Internete Explorer 9 alapbeállításon csak az elterjedt formátumot fogja támogatni, ám esetében a redmondi szoftvercég idővel feladta a szemellenzős álláspontját, s így egy WebM add-on is elérhető lesz az IE9-hez. A Firefox pedig a Theora és a WebM (amely a Google által felvásárolt VP8 videó kodekre és Vorbis audiora épülő nyílt formátum) mellett tette le a voksát. A Chrome volt az egyedüli kivétel, amely minden formátumot támogatta.
Egészen eddig. Jelenleg úgy néz ki, hogy a jövőben a WebM a Theora kodekkel kéz a kézben fog versenyezni a H.264/MP4 videókkal szemben. Ez nem jó a felhasználóknak, mivel előfordulhat, hogy a böngészőjük nem lesz képes egy videót lejátszani. Ez ellen csak a tartalomszolgáltatók tehetnek, akik kénytelenek lesznek több formátumban is feltölteni a mozgóképeiket (meglehetősen sebesen). Így mindez számukra jelent több költséget és munkát.
Komoly bírálatok
A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a Google bejelentését körülbelül olyan heves bírálatok követték, amelyeket például az Internet Explorer 9 kizárólagos H.264 támogatásának a megszellőztetésekor lehetett olvasni. A webes közönség ugyanis nem szereti, ha egyik, vagy másik formátumra van kényszerítve, inkább a szabad versenyt pártolják. A kritikák közül elsőként említsük meg a Google fő vetélytársának, a Microsoft egyik prominens képviselőjének a reagálást, aki éles hangon bírálta a H.264 támogatás elhagyását.
"A Földön található személyek egymással való kommunikációja kulcskérdés a rohamosan fejlődő és gazdaságilag bővülő világunkban. A múlt században feltalált eszperantó nyelv politikailag semleges, és elősegíti a nemzetközi megértés és béke kialakulását... Tehát meg kívánjuk változtatni ennek a nemzetnek a beszélt és írt nyelvét, hogy a Nyelv Kreáló Liga által támogatott nyelvekkel teljes mértékben megegyező formát hozzunk létre. Tulajdonképpen mi az eszperantó és a Klingon nyelveket támogatjuk, ám fontolóra vesszük, hogy más magas minőségi elveknek megfelelő nyelv mellett is kiálljunk a jövőben. Habár az angol nyelv fontos szerepet tölt be napjainkban, célunk az innováció elősegítése, így a korábbi nyelv használata a továbbiakban tilos lesz országunkban. Erőforrásainkat inkább azon nyelveknek szenteljük, amely valódi, mindennapos használatra lettek tervezve" - írja Tim Sneath, a Windows és Silverlight evangelista csapatának vezetője a "Nyílt levél a Google Egyesült Államok elnökének" című bejegyzésében.
Melyik nyílt?
Mi lehet a baj a döntéssel? Elsőként is csak részben igaz az, hogy a H.264 ne lenne nyílt formátum. 2010 augusztusában ugyanis a kodek szabadalmi jogait birtokló MPEG LA cég hivatalosan is megerősítette, hogy az jogdíjmentes marad a végfelhasználók számára. A formátumot kódoló és dekódoló alkalmazások íróinak azonban fizetniük kell a szabadalom tulajdonosának, ami fájó pont lehet például a böngésző-fejlesztők számára. A H.264 mozgóképeket lejátszó alkalmazásaik miatt ugyanis komoly összeget kell kifizetniük évente az MGEP LA számára, amelyet a Google így például megspórolna.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a H.264 egy teljesen nyílt formátum, amelynek kidolgozásáért nemzetközi szervezetek fogtak össze. Ezzel szemben a WebM által használt VP8 videokodek teljes mértékben zárt ajtók mögött készült, annak az On2-nek a műhelyében, amelyet a Google tavaly felvásárolt. Ennek megfelelően a VP8 egy kereskedelmi termék, amelynek specifikációja és kódja nem teljesen nyilvános. Tehát a Google nyílt webre való hivatkozása egy kicsit visszás, mert nem teljesen igaz az, hogy a WebM nyílt forráskódúbb lenne, mint a H.264. A Theora-val ellentétben utóbbi ugyanis rendelkezik olyan szabadalmakkal, amelyekért a külső fejlesztőknek fizetniük kell - a Google számára.
A pakli ásza: YouTube
Persze érthető a Google törekvése, amely a fenti okok miatt is érdekelt abban, hogy a saját WebM formátuma legyen a webes videók alapja. A H.264 eltűntetése azonban nem egyszerű feladat, mivel a formátumnak hosszú ideje volt arra, hogy domináns megoldásként nyomot hagyjon a világhálón, arról nem is beszélve, hogy sok eszköz lett felkészítve a használatára. Tehát meglehetősen nehéz lesz átalakítani a mostani H.264 világot webM alapúra.
Illetve egy remek fegyver van a Google kezében. Nevezetesen a YouTube, amely jelenleg mindhárom fentebb tárgyalt formátumot támogatja. Ám mi van akkor, ha a keresőcég kitiltja a H.264 mozgóképeket? Ezen esetben elképzelhető, hogy a formátumháború új fordulatot vesz és átalakul böngészőháborúvá. Erre a ZDNet bloggere szerint jó esély van, mivel a Google folyamatosan szeretné csökkenteni a YouTube kiadásait. A H.264 videók kitiltása márpedig jelentős költségcsökkentést eredményezhetne. Persze az kérdéses, hogy ezek a döntések mennyire szolgálják a nyílt web érdekeit.
A táblázat forrása: Wikipédia
