Veszélyben a Pentium 4-es processzorok!

Mint tudjuk a Northwood kódnevű magra épülő processzor 0,13 mikrométeres gyártástechnológiával készül, és ez olyan veszélyeket vet fel amikkel az eddigi processzoroknál nem kellett számolni.

Ezek a processzorok remekül túlhajthatóak, relatíve alacsony hőmérsékletemelkedéssel. Jelentősen megemelt magfeszültséggel akár 50%-os túlhajtást is elviselnek. A probléma azonban a magfeszültség körül keresendő. Az apró áramkörök már olyan vékony vezetékekből állnak, melyeknél a túl nagy feszültségű elektronáram egyszerűen megbontja annak fémrácsszerkezetét. Az Intel megadott egy felső feszültségértéket a processzorokhoz, ami 1,75 V. A túlhajtók akár 1,85 V-ot is adnak a chipeknek, és bár a hőmérséklet nem emelkedik jelentősen - megfelelő hűtéssel persze -, a magban olyan változások indulnak meg, amik a későbbiekben a processzor halálát okozzák. (Újabb jó példa arra, hogy a PC Worldnél miért ellenzünk minden túlhajtást.)

Egyre több bejelentés érkezik egy bizonyos SNDS-ről (Sudden Northwood Death Syndrome, "Hirtelen Northwood Halál Szindróma"), aminek következtében az extrém módon túlhajtott processzor először gyakori Windows instabilitást produkál, később pedig egyszerűen nem hajlandó elindulni. A póruljárt felhasználó pedig tanácstalanul, és sajnos hiába viszi vissza processzorát a garancia keretében a kereskedőhöz. Úgy néz ki a probléma egyelőre csak a 1,75 V feletti feszültségekkel hajtott Northwoodoknál áll fenn, így aki nem hajtja túl a számítógépét, vagy a határérték alatti feszültségeket használ az nyugodt lehet.

A probléma mindenesetre komolynak tűnik, ezért mindenkinek érdemes megfontolni hogy az a plusz párszáz megahertz megéri-e a kockázatot, és egy új processzor árát.