Vége a sikersztorinak: Game Over 3dfx

Éppen a 3dfx Voodoo3 és Voodoo5 családjainak a Pentium 4 alaplapokkal való inkompatibilitásáról szóló munkához kezdtem háttéranyagot gyűjteni – erről bővebben majd a magazinban –, amikor a levelezőprogramom új üzenet érkezése okán kezdett tilinkózni. Mivel több fontos e-mailt is vártam, gyorsan váltottam, és az ott olvasottak miatt majd' leestem a székről. A 3D-gyorsítók, 1994-ben alapított pionírját bekebelezi legnagyobb – és talán legerősebb – vetélytársa, az nVidia!
Mindannyian tudjuk, hogy voltak - nem is olyan apró - jelek, melyek arra engedtek következtetni, hogy a 3dfx „nincs jól”. A távolmaradásuk a Comdextől, a mexikói gyár eladása, a Voodoo5 6000-es project törlése – pontosabban a megvalósításhoz szükséges négyutas SLI technológiának (a négy VSA-100-as lapka munkájának összehangolását végző megoldás), a Quantum3D számára történő kizárólagos licencelése csupa ilyen apró jel. Ezzel együtt nem tűnt úgy, hogy itt a vég. A 3dfx-nek nagy tervei voltak a jövőre nézve. A „Mosaic” kódnevű chipjükkel az OEM-, a mobil gépek piacát akarták meghódítani, miközben visszahúzódnak a „csak lapkagyártó” státusába.
A tervek – úgy tűnik – füstbe mentek. 70 millió USD készpénz, és egy millió nVidia részvény fejében – a tranzakció összesen 112 millió amerikai dollárra rúg – a 3dfx minden vagyontárgyát eladja az nVidiának. Ebbe beleértendők a szabadalmak, a védjegyek, a márkanevek, illetve a grafikus lapkákból felhalmozott raktárkészlet is. A műveletet már jóváhagyta mindkét fél igazgatótanácsa, de a részvényesek hozzájárulása még hátravan. Valószínűleg ez sem lesz akadály, mert mindenki közös érdeke az ügyek mielőbbi rendezése. 2001 elején a 3dfx dolgozóinak zömét elbocsátják, csupán azok maradnak majd a helyükön, akik a forgalomba került 3dfx termékek támogatásának feladatát ellátják majd. A mexikói gyárat annak eladásáig más cégek rendelkezésére bocsátják, hogy a fenntartásának költségeit így is csökkentsék. Az egész folyamatnak 2002 első üzleti negyedévében lesz vége, mikor a 3dfx megszűnik létezni.
Hogy mi vezetett idáig, egészen pontosan a 178,6 millió dolláros veszteségig? Nos, a két évvel ezelőtt hozott döntés, miszerint az STB bekebelezésével a 3dfx maga vág bele a grafikuskártyák előállításába és értékesítésébe, egészen biztosan! Gondoljunk csak bele, hogy mi volt régen! Remek minőségű Voodoo 1 és Voodoo 2 kártyák garmadája volt a piacon, olyan neves gyártóktól is, mint pl. a Diamond – ők is hol vannak már? –, de egészen ismeretlen, nevenincs cégektől is. Mindegyiken ugyanaz a 3dfx lapka dolgozott, melyből döbbenetes mennyiséget értékesítettek. Azzal a döntéssel, hogy csak a 3dfx állít elő, 3dfx alapú kártyákat, tulajdonképpen a saját piacukat szűkítették le. Az az elképzelés teljesen helyénvaló, hogy ezzel a húzással csupán remek minőségű kártyák készülhetnek és juthatnak el a felhasználókhoz – ismerjük el, hogy pl. egy Diamond és egy névtelen Voodoo 2 képminősége között azért jócskán volt különbség –, de automatikusan kiszorultak az olcsó termékeket kereső felhasználók látóteréből egy meglehetősen ár érzékeny piacon. Másfelől a VSA-100-nak – a Voodoo 4 és 5-ös kártyákon található lapka – a bejelentésétől a megjelenésig számított kilenc hónapos csúszása sem vált éppenséggel a hasznára a cégnek. A vásárlók elvesztették a bizalmukat és – úgy tűnik – nVidia alapú terméket vásároltak. Az egész helyzet a Commodore 64 diadalútjára emlékeztet: „amíg az IBM és az Apple eldönti, hogy melyik az igazi számítógép, vegyünk egy C64-et!” „Amíg a 3dfx kijön valami nagyon ütőssel, addig vegyünk egy TNT2-őt/GeForce 256-ot!” Mindezek fényében már nincs is olyan nagy jelentősége, hogy az utolsó pillanatban elálltak a 128MB RAM-mal, és négy VSA-100 chippel szerelt Voodoo 5 6000-es gyártásától. Teljesítmény ide vagy oda, ki az, aki képes 600 USD-t – nagyjából 185 000 Ft – kifizetni egy grafikus kártyáért? Ráadásul úgy, hogy a VSA-100 teljesítményét ismerve a szakma meglehetős szkeptikus véleménnyel volt a még meg sem jelent gólemről.
Hogy mi történik a 3dfx-el és a Voodoo-val, mint márkanevekkel? Ennek csupán az nVidia a megmondhatója. Lehet, hogy hamarosan éppúgy a feledésbe merülnek majd, mint mondjuk az IMSAI még a „hőskorból”. Ami a közeljövőt illeti, nem valószínű, hogy a sajtóközleményben „nagy mennyiségű raktárkészletként” emlegetett chiphalom mint költséges kulcstartó végzi majd, de egészen bizonyosat még senki sem tud az ügyben.