Óriási viták vannak világszerte az internet szabadságáról, a szellemi jogok védelméről, a jogalkotók lemaradásban, a fogyasztók és a piac szembenállásban - egyelőre senki sem tudja azt a megoldást, ami békét hozna. Az egyre szigorodó helyzetben nagy feszültséget okozott az a kérdés, hogy vajon hazánkban mi lesz a helyzet a szellemi jogok kapcsán, az új Btk.-ban szerencsére választ is kaptunk ezekre.
Nekünk nem tisztünk eldönteni, hogy vajon kinek kedvez az új törvény, de az sokaknak kellemes hír lehet, hogy nem üldözi a fájlcserét az új Büntető Törvénykönyv, vagyis nem jön el az a világ továbbra sem, hogy egy film vagy sorozat leszedéséért mehetünk a börtönbe. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármit szabadon tehetünk, az új Btk. önálló fejezetként tartalmazza a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményeket. Ebbe a körbe - a HENT beszámolója szerint - jelenleg hatályos Btk. alapján is ismert tényállások, azaz a bitorlás, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, a jogkezelési adat meghamisítása és az iparjogvédelmi jogok megsértése tartoznak.
Ami gyakorlati szempontból fontos változás, hogy 2013. július 1-jétől az új Btk. a büntethetőséget értékhatárhoz köti, tehát a jövőben csak a százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó elkövetés számít bűncselekménynek, addig csak szabálysértésről beszélhetünk. Viszont a büntetés szigorodik: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva (ötszázmillió forint felett) követik el.
Az otthoni fájlcserélőknek lehet jó hír, hogy ha a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre, akkor kizárható a jövőben a büntethetőség. A módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a „mindennapos” felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg. Ha azonban egy felhasználó már nagyobb vagyoni hátrányt (több mint ötszázezer forint) okozva jogellenesen oszt meg védelem alatt álló tartalmakat, akkor keményebb büntetést hoz magára, főleg akkor, ha ezt saját oldalán teszi, és akár SMS-ekből, akár az oldalon elhelyezett hirdetésekből pénzhez jut.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint a jogpolitikai cél az, hogy a fogyasztói magatartásminták a jogszerű felhasználás irányába mozduljanak el, amelyet inkább az egyre nagyobb számban megjelenő online legális piaci szolgáltatások igénybevételére való ösztönzéssel és felvilágosítással, mintsem büntetőjogi fenyegetéssel lehet elérni.
Ti mit gondoltok erről? Változik, változhat majd bármi ettől a jövőben? Mi lehetne a megoldás a jelenlegi kényes helyzetben? Kíváncsian várjuk a véleményeteket a hozzászólások között.
