A dolog, mint minden „rendes” zsarolási akció, kicsiben indul. A zsaroló levél a vállalati hálózat sebezhetőségeire hivatkozva azt állítja, hatalmába tudja venni az áldozat gépét, abba vírusokat, kompromittáló képeket tud telepíteni - előbbi a munkaadó szigorú „ejnye-bejnyéjét” vonja magával, utóbbi felmondást, súlyosabb esetben büntetőeljárást vonhat maga után. A megrémült áldozat számára egyszerűbb, ha kifizeti a követelt 20 dolláros/eurós összeget, mintha a főnökéhez vagy a rendszer adminisztrátorokhoz fordulna, és azt reméli, hogy a zsaroló ennyivel beéri, és nem jelentkezik többet. Emiatt egyébként a rendőrök nem is tudják pontosan, milyen volumenű ez az új bűncselekmény, hiszen nem szereznek tudomást a dologról. Az F-Secure vezető elemzője, Mikko Hypponen beszámolt egy esetről, amikor egy skandináv egyetem kapott ilyen zsaroló leveleket, vélhetően Észtországi feladóktól, akik konkrét sebezhetőségeket soroltak fel az egyetemi hálózatban, vírustámadással, fájlok törlésével és szolgáltatást megtagadó ún. DoS támadással fenyegetőztek.
A szakértő azt javasolta az egyetemnek, ellenőrizze az állításokat, tegye meg a szükséges védelmi intézkedéseket, jelentse a dolgot a rendőrségnek, és természetesen ne fizessen. „Sok ilyen eset ugyanis szimpla blöff.” Éppen emiatt is vált gyorsan népszerű a bűnözők körében, hiszen míg korábban a hacker csak úgy tudott pénzt kizsarolni áldozatától, ha előbb azzal bizonyított, hogy valóban betört a rendszerbe, ellopta az információkat, amelyek visszaszolgáltatásáért követelte a pénzt - most elérheti ugyanezt egyszerű blöffel is.
