Az elmúlt években az internetnek köszönhetően szinte észrevétlenül alapjaiban kezdett megváltozni az életünk, a különféle közösségi aktivitásainknak köszönhetően minden eddiginél több információt adunk meg magunkról, adnak közre rólunk. Ezen információk jókora részét többek közt a Google keresőmotorja is beindexeli, amely viszont problémás lehet, ha az információkat már nem szeretnénk – vagy soha nem is szerettük volna – mindenki orrára kötni.
A Google eddig lényegében csak hatósági kényszerre volt hajlandó bármit is manuálisan eltávolítani az adatbázisaiból, rendszeresen kizárólag a DMCA (Digital Millenium Copyright Act) törvény keretében benyújtott kalóz tartalmak linkjei ellen lép fel a vállalat. Ez konkrétan belső szabály, pár éve például a vállalat igazgatótanácsának elnöke is megpróbálta részben kiradíroztatni magát a találatokból, azonban Eric Schmidt kívánságát belső normákra hivatkozva visszautasították az illetékesek. A férfi nagyjából egy éve egy interjúban azt mondta, hogy szerinte a netnek szüksége van egy nagy „Törlés” gombra, ugyanis az embereket enélkül üldözhetik a múltbéli hibáik.
Egy spanyol állampolgár 2010-ben pontosan emiatt fordult a helyi adatvédelmi hatósághoz, ugyanis a nevére keresve a Google keresője a La Vanguardia újság cikkeit dobta fel elsőként. A kérdéses cikkek az ingatlanjának 1998-as elárverezéséről szóltak, amelyre a társadalombiztosítási tartozása miatt került sor, a helyzetet pedig ő kényelmetlenek és felháborítónak tartotta. Costeja González mindkét említett felet bepanaszolta, a hatóság pedig érdekes döntést hozott: az újság közérdekű információ lévén nem köteles törölni az archív cikkeit, azonban jelen háromszögben a Google adatkezelőnek minősül, így a kezelési jog megvonása esetén a cégnek el kell tüntetnie a linkeket.
A Google természetesen ezzel nem értett egyet, így a helyi bíróságon megtámadta a döntést, mire az normakontroll érdekében az Európai Bíróságnak passzolta a labdát. Kedden végre megszületett a hivatalos álláspont: a spanyol adatvédelmi hatóság határozata összhangban van az Európai Unió adatvédelmi alapelveivel. A keresőcég a jog szerint adatkezelő, így a törvények értelmében megvonható tőle az adatkezelési jog. Ez teljesen független attól, hogy nem kizárólag személyes adatokat tárol és tesz kereshetővé a vállalat.
Egy füst alatt az Európai Bíróság azt is tisztázta, hogy amennyiben egy EU-s tagországban a Google rendelkezik – például a reklámok értékesítése, azaz a szolgáltatás nyereségességének biztosítása miatt létrehozott – kirendeltséggel, akkor az adott államban elméletileg ennek a leányvállalatnak kell foglalkoznia a törlési kérelmekkel.
A helyzet természetesen bonyolult, hiszen az Európai Bíróság szerint mindig eseti alapon kell mérlegelni, hogy a leszedetni kívánt információk közérdekűnek minősülnek-e, ezen típusú adatok eltüntetése ugyanis a netezők érdekeit csorbítaná. A spanyol férfi esetében alapvetően ugyan közérdekű adatról van szó, azonban az információk mára teljességgel irrelevánssá váltak, azaz az eltüntetésük miatt nem csorbul közérdek.
A Google sejthetően csalódott az Európai Bíróság döntésében, jelenleg a lehetőségeit mérlegeli.
(Forrás: Engadget | Fotó: Lisa Brewster)
