Tesztünk szereplői hidat képeznek az analóg és a digitális világ között, változatos megoldásokkal és teljesítménnyel gazdagítva a piacot. Ezúttal középkategóriás lapolvasó készülékeket vetettünk kínpadra. Közös jellemzőjük, hogy 25-50 ezer forintért szerezhetők be, és többet nyújtanak annál, semhogy egy lapot vagy papírképet beolvashassunk már meglévő fotószerkesztő alkalmazásunkkal. A magasabb árért afféle házi digitalizálóközpontként is működnek, bemeneti eszközként szolgálva nemcsak a beolvasáshoz, hanem faxküldéshez, kreatív kiadványok (szórólap, képeslap, naptár) elkészítéséhez, e-mail mellékletben való továbbításhoz vagy akár képeink rendszerezéséhez.
Esetünkben minden résztvevő rendelkezett speciális, adott feladatra szánt gyorsgombokkal, a legtöbbjük pedig film- (dia-) adapterrel is. Általános, hogy fotóalbum-szervező és fotószerkesztő programot is mellékelnek a gyártók. Minden esetben kapunk legalább egy alapfokú optikai karakterfelismerő (OCR) alkalmazást is, amely egyszerűen tördelt magyar ékezetes szövegeket is képes szerkeszthető formára alakítani.
Értékeléskor a fotókhoz és dokumentumokhoz egyaránt jól használható szkennert kerestünk, amely jó minőségben olvas, könnyen kezelhető, ugyanakkor nem akadályozza a hozzáértők próbálkozásait sem. Az idegen nyelvekben nem jártas felhasználók szempontjából az sem árt, ha kezelőfelülete és szoftverei magyar nyelvűek. Nem elsődleges, de fontos még a sebesség is, valamint a különleges médiák (például diák, negatívok) fogadásának képessége.
A teljes cikk Papírhidak címmel a 2004. novemberi számunkban olvasható.
