Múlt pénteken Barack Obama amerikai elnök a Fehér Házban adott sajtótájékoztatóján ugyan egyetlen szóval sem említette, hogy a jövőben bármilyen módon csökkenteni szeretné a PRISM megfigyelési program hatókörét, ám előterjesztett négy javaslatot a hírszerzés (NSA) tevékenységének transzparensebbé tétele érdekében.
A legfontosabb javaslatnak talán az nevezhető, hogy az elnök egy külsős és független szakértőkből álló bizottsággal értékeltetné az USA összes megfigyelési programját. A csoport javaslatokat tehetne ezekkel kapcsolatban, továbbá az általuk írt jelentést nyilvánosságra hoznák. Az ACLU civil jogi szervezet szerint Obama javaslatai csak gesztusértékűek, de minden előrelépést örömmel fogadnak.
Az ACLU képviselői mára valószínűleg utóbbi félmondatot is visszaszívnák: mint kiderült, a logikustól eltérően a független bizottság nem a Kongresszusnak fog beszámolnia az NSA működéséről, hanem az NSA igazgatójának. Ez önmagában is abszurd, ráadásul James Clapper 2011-ben egy kongresszusi meghallgatáson egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az ügynökség gyűjt-e amerikaiak millióiról bármilyen adatot – noha akkor már javában folyt többek közt a belföldi telefonos metaadatok rögzítése.
Clapper a PRISM-botrány kirobbanása után ezt azzal magyarázta, hogy félreértette a kérdést: a „bármilyen adat” szókapcsolatot ő kizárólag az e-mailekkel asszociálta, ilyen kommunikációs gikszerek időnként sajnos történnek, elnézést a hibáért.
