A netes vásárlásra nem vonatkoznak szabályok?
Nemcsak a hagyományos bolti vásárlások kapcsán védik a fogyasztókat jogszabályok, hanem az online tranzakciók során is. A gond egyedül az, hogy nem minden esetben lehet kiindulni a magyar állapotokból. A hazai jogszabályok alapján a netes vásárlások távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amelyhez az elállási jog és a termék visszaküldésének a joga tartozik. Az Európai Unión belül e téren nincs különbség, ám egy ezen kívüli országban a jogszabályok eltérhetnek.
Mik a kockázatok?
A netes vásárlások teljes mértékben a bizalomra épülnek, azaz nem látjuk az eladót, nem tudunk körbesétálni a boltban, nem tapogathatjuk meg az árut és így tovább. A vásárlók így teljes mértékben azon adatokra vannak utalva, amelyeket a kereskedő feltüntet a honlapján. Ez minden egyes apró elemre igaz, még a termék minőségére is, sőt mivel nem kerül sor személyes találkozásra, ezért nem lehet tudni, hogy a termék egyáltalán raktáron van-e (ez a kiszállítás időtartalma miatt fontos), nem hagyatkozhatunk a megérzéseinkre azzal kapcsolatban, hogy vajon tisztességes kereskedővel van-e dolgunk, egyáltalán abban sem lehetünk biztosak, hogy egy teljesen legális, a hatóságok által számon tartott céggel nézünk szembe. Utóbbi különösen fontos, pláne ha külföldről rendelünk, mivel ekkor nehéz jogi úton fellépni a tisztességtelen féllel szemben.
Hogyan mérsékeljük a kockázatokat?
Megnyugtatva a kedélyeket, fontos leszögeznünk, hogy a netes kereskedők többsége tisztességes, sőt ha kell, akkor kellően rugalmasak is, így nem akarunk elriasztani senkit a netes vásárlástól. Van azonban néhány olyan webáruház, amelyet érdemes elkerülni; ha kellően körültekintőek vagyunk, akkor viszonylag nagy hatékonysággal felismerhetjük azokat. Elsőként nézzük meg, hogy milyen elérhetőségeken lehet kapcsolatba lépni az üzemeltetővel. Ha nem találjuk, hogy pontosan ki van az oldal mögött, akkor jobb onnan elmenekülni, mivel a tisztességesek minden esetben feltüntetik azt. Ugyanígy lennie kell egy e-mail és egy postai számnak, illetve egy telefonszámnak az oldalon, amellyel kommunikálni lehet az eladóval. Ha utóbbi nem akarja, hogy beszéljünk vele, az rögtön gyanús!
Ezenfelül már érdemes előre elolvasni a webáruházakon közzétett vásárlási feltételeket. Nézzük meg a szerződési feltételeket, és azt, hogy hibás teljesítés, netán elállás esetén milyen lehetőségeket biztosít egy cég. Amennyiben ezen információkat nem találjuk, akkor kétszer is nézzük meg magunknak az adott oldalt. Ha kell, kutassunk egy kicsit egy keresővel a cég után, begyűjtve más felhasználók visszajelzéseit (érdemes a hu.theshoppingassistant.com címen is körbenézni). Ami pedig legfontosabb: felejtsük el azt, hogy csak úgy nyerünk valamit, vagy hogy véletlenül valami hatalmas akcióba csöppenünk. Lehet, hogy igazából a másik fél akar nyerészkedni rajtunk.
Mire figyeljünk a vásárlás során?
Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy mivel egyszerű klikkelés útján kötünk szerződést, ezért előzetesen alaposan olvassuk el, hogy mire kattintunk! A rendelés során ezenfelül egyértelműnek kell lennie, hogy a kiszállítás után pontosan mekkora összeget kell kifizetni a futárnak (ebbe az Európai Unión kívüli országoknál a vám is beletartozik). Apropó, ha karácsonyi ajándékról van szó, akkor az sem mellékes, hogy az eladó milyen vállalt szállítási határidőt biztosít, illetve ha azt túllépi, akkor milyen jogaink vannak. E téren egyébként a tisztességes kereskedők rugalmasak szoktak lenni a karácsonyi szezonban, ám az a biztos, ha még időben leadjuk a rendelésünket.
Egy jól működő webshopnál a kereskedők biztosítják azt is, hogy korrigálhatók legyenek az adatbeviteli hibák, illetve a félrekattintások (például a „vissza” vagy a „kosár törlése”, a „kosár frissítése” ikonnal). Ha leadtuk a megrendelést, akkor figyeljünk arra, hogy érkezik-e arról egy elektronikus visszaigazolás. Érkeznie kell ugyanis, mivel a tisztességes kereskedők automatikusan elküldik a megrendelésről szóló legfontosabb információkat. Ha ez nem történik meg 48 órán belül, akkor elképzelhető, hogy rossz boltot választottunk.
Mi a helyzet az aukciós portálokkal?
Az aukciós portálokon folyó cserebere is távollévők között megkötött szerződésnek minősül, csak ezen esetben még nehezebb informálódni a másik fél felől. Habár az értékelésekből kiindulhatunk, de azok csak a sikeres tranzakciók számát mutatják, azt nem, hogy miként viselkedik akkor az adott személy, ha hibásan érkezik meg a termék, vagy szavatossági igénnyel lépünk fel feléje. Bármi történik, egymás között kell megoldanunk a dolgot, mivel az aukciós portálok általában csak a felületet adják, az ott folyó kereskedelembe pedig, ha nem muszáj, nem szívesen folynak bele. Jogilag nem is léphetünk fel például az eBay-jel szemben, ha valami zűr támadna. Szerencsére néhány szolgáltató felajánl plusz szolgáltatásokat a fogyasztók védelmében – például a PayPal –, de ettől függetlenül legyünk kellően körültekintőek.
Mit tegyünk kiszállítás után?
Alaposan nézzük meg, hogy mit veszünk át. Ha lehet, kérjük meg a kézbesítőt, hogy várja meg azt, amíg megbizonyosodunk a termék sértetlenségéről, valamint a kapcsolódó dokumentumok meglétéről. Ha valami nincs rendben, akkor ne vegyük át a csomagot. Amennyiben a szállítás során megsérült a termék, akkor azért a kereskedő felel (illetve a kiszállító, de ezen esetben ez lényegtelen), és nem lehet azt a fogyasztóval megfizettetni. Hogyha a pakkban nem az általunk rendelt termék van, vagy az átvételi díj magasabb, mint ami a visszaigazolásban szerepel, akkor szintén nem vagyunk kötelesek átvenni a csomagot. Jogilag ekkor ugyanis egy új ajánlatról van szó, amit vagy elfogadunk, vagy nem.
Természetesen nem mindig tudjuk teljes körűen megvizsgálni a csomagot átvételkor, és például azt sem várhatjuk el, hogy a postás megvárja, amíg üzembe helyezzük az újonnan vásárolt készülékünket. Ennek jegyében a későbbiekben is tehetünk panaszt a kereskedőnél az elállási időn belül. E tekintetben nem mindegy az, hogy a számlán szereplő teljesítési időpont és a szállítási időpont egyezik-e. Ha nem, akkor célszerű valamilyen elismervényt kérni a futártól vagy a postástól, hogy később igazolni tudjuk az adott dátumot.
Kiemelendő még az is, hogy mindez nem igaz számítógépes szoftverek, illetve optikai lemezen tárolt, szerzői jogvédelemmel ellátott művek esetén, mivel amint felbontottuk azt, elvesztjük az elállási jogunkat. A logika alapján ekkor már lehetőségünk van többszörözésre, amelyért szerzői jogdíjat kellene fizetnünk. Csak akkor küldhetjük vissza azt, ha nem bontjuk fel, persze ekkor nem hivatkozhatunk annak a hibás voltára. Az internetről beszerzett szoftvereknél ugyanez a helyzet: amint letöltöttük őket, elvész az elállási jogunk (a másolás veszélye ugyanis már ekkor is fennáll).
Meddig él az elállási jogunk?
Ez változó. Magyarországon 8, az Egyesült Királyságban 7 munkanapig, Németországban pedig 14 napig él e jogunk. Ez nem jelenti azt, hogy a határidőn belül vissza kell juttatni a terméket, elég, ha kifejezzük a kereskedő felé az elállási szándékunkat. Nem kell azt megmagyaráznunk, akár azért is visszaküldhetjük, mert mégsem tetszik nekünk az adott termék. Mindezt telefonon, hagyományos és elektronikus levélben is közölhetjük a webáruház üzemeltetőjével. Az eladónak legkésőbb 30 napon belül reagálni kell a panaszunkra, és ha a panaszt nem tartja jogosnak, meg kell indokolnia, hogy miért nem. Amennyiben nem sikerül békés úton rendezni az ügyet, akkor azt jogi úton kell folytatni. Ehhez segítséget nyújthat az Európai Fogyasztói Központ, amely a határon átnyúló jogviták elrendezésére jött létre.
Egyébként nem minden esetben él az elállási jog. Az előre meghatározott időpontban szállást nyújtó (hotelszoba-foglalás), szállítási (repülőjegy-foglalás, gépjárműbérlés), étkeztetési (pizzarendelés) vagy szabadidős szolgáltatások (koncertjegy, belépőjegy-megrendelés) igénybevételére irányuló online szerződéseknél nem élhetünk e jogunkkal, valamint érhető módon a romlandó élelmiszereknél, a higiéniai cikkeknél és a saját kívánságra készült tárgyaknál sem.
Hogyan küldjük vissza?
Ameddig a kereskedő nem válaszol, addig sehogy, mert előfordulhat, hogy a termék beérkezése előtt elzárkózik a visszafizetéstől, és ekkor teljes mértékben vesztesen kerülünk ki a tranzakcióból. Se portéka, se pénz. Ha sikerül elsimítani a problémát, és ígéretet kapunk a visszafizetésre, akkor elküldhetjük a csomagot. Ezen esetben a szállítás költségét nekünk kell állnunk, ámde használati díjat és a bekövetkező értékcsökkenés kompenzálását nem követelheti a webáruház üzemeltetője, azon esetben, ha rendeltetésszerűen bántunk a termékével. Ha nem, akkor viszont az eladó kártérítést követelhet tőlünk.
