Amióta a Google elérhetővé tette a Google Glass kísérletező kedvű felhasználóknak (elsősorban természetesen fejlesztőknek) szánt változatát, az „Explorer Edition”-t, és az első példányok megérkeztek azon szerencsésekhez, akik potom 1500 dollárért előrendelték az okosszemüveget, egymás után jelennek meg az interneten a legkülönfélébb értékelések, amelyek a teljes kiábrándultságtól a csodakiáltásig ívelnek. Az interneten eleve gyorsan terjedő negatív ítéletek helyett ezúttal a jól ismert – és igen nagy tekintélynek örvendő – amerikai tech blogger, Robert Scoble lelkes véleményét és kifejezetten pozitív tapasztalatait összegezzük az alábbiakban. Scoble mindenek előtt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ő bizony a nyilvános illemhelyeken is magán viselte a különleges szemüveget. Természetesen nem az motiválta erre, hogy másokat felvételek készítésével zaklasson, csupán azt szerette volna kipróbálni, mennyire jogosak azok az aggályok, hogy a Google Glass nyilvános viselése ellenérzést, netán felháborodást válthat ki másokból. Nos, elmondása szerint mindeddig semmiféle negatív reakcióval nem találkozott – még egy közvécében sem.
Scoble-t olyannyira elvarázsolta a Glass, hogy saját bevallása szerint az éjszakai alvást leszámítva alig volt olyan helyzet, amikor levette volna magáról, és minden túlzás nélkül azt állítja, hogy egyszerűen nem tudná elképzelni, hogy az életéből még egy napot a Glass, vagy egy hasonló digitális eszköz nélkül töltsön. Ennek ellenére a blogger is tisztában van vele, hogy a Google okosszemüvege iránti széleskörű vásárlói érdeklődést, és az eszköz elterjedését döntő mértékben befolyásolja majd, hogy a keresőcég milyen árat szab a piacra kerülő végleges terméknek. A fejlesztői változat 1500 dolláros vételáránál mindenképpen kevesebbet kell majd érte fizetni (jól tudjuk, hogy a fejlesztőknek szánt első kiadások gyakran a végleges termék többszörösébe kerülnek – nyilván nem véletlenül), de Scoble tapasztalatai szerint egyáltalán nem mindegy, hogy az 500 vagy a 200 dollárhoz lesz-e közelebb: „Az előadásaim végén minden hallgatóságomtól megkérdeztem, hogy ki az, aki megvenné? Ahogy az ár lement 200 dollárig, gyakorlatilag minden kéz felemelkedett. 500 dollárnál néhány kéz emelkedett fel. Ez [az arány] állandó volt, akár diákokkal, akár szélesebb körű, idősebb hallgatósággal beszéltem.”
Scoble arra számít, hogy a Google 200 dollár – ami véleménye szerint egy Glass példány alkatrészeinek és előállításának teljes bekerülési költsége – és 500 dollár közötti összeget fog kérni az eszközért. Az okosszemüveget alkotó komponensek alapján a blogger úgy gondolja, hogy a Google több millió példány értékesítésére számít a ma ismert fejlesztői változathoz képest még nyilvánvalóan sokat csiszolódó végleges modellből – és ez egyben azt is kell jelentse, hogy semmiképpen nem szállhat el az árképzéssel. „A Google egyetlen módon érheti ezt el, ha 300 dollár alá árazza be” – állítja Scoble. Egy ilyen alacsony árszint persze legalább akkora kihívást jelenthet majd a keresőcég számára, mint a tablet gyártóknak a 200 dollárnál is olcsóbb, mégis minőségi eszközök megalkotása.
Robert Scoble szerint elképzelhető, hogy a Google hajlandó lesz egészen alacsony árrést tenni a Glassra, vagy akár teljes egészében átvállalni a hardver előállításának költségét annak érdekében, hogy felhasználók millióit köthesse egy új platformhoz. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása természetesen nem mást jelentene, mint hogy a Google minden korábbi fogadkozása ellenére kereskedelmi/hirdetési platformként (is) tekintene a „varázsszemüvegre”. Az eljárást lehet tisztességtelennek nevezni, de valahol mégiscsak logikus lenne, hiszen a hirdetés a keresőcég legfőbb bevételi forrása… Scoble szerint a Google például egy mikrotranzakciós fizetési rendszert is alkalmazhatna, vagyis egy kisebb összeget számítana fel, amikor a felhasználó mondjuk egy vásárlást, asztalfoglalást, vagy valamilyen más kereskedelmi tranzakciót bonyolít le a Glass segítségével.
