Jordi Ribas elmondta, hogy kezdetben fej-fej mellett haladt az újgenerációs tárolószabványok versenyében a két vetélytárs, ők maguk pedig összeállítottak egy listát, amely azokat a fontos tulajdonságokat és lehetőségeket tartalmazták, amelyek véleményük szerint elengedhetetlenek az új szabvány életképességéhez. A döntés így egészen a múlt hónapig nem volt világos, ám végül hat pontban a HD-DVD bizonyult erősebbnek.
Az első fontos kitétel az volt, hogy a vásárlók legálisan és egyszerűen készíthessenek másolatokat megvásárolt lemezeikről, hogy azokat saját háztartásukban így több célra felhasználhassák, ugyanakkor fejlett másolásvédelemmel is rendelkezzen a média, amely megakadályozza illegális másolásának és terjesztésének lehetőségét. A Blu-Ray kicsit késve bár, de megfelelt ezen kitételnek, így most nem tudni, ez mennyire számít döntő érvnek.
A hibrid lemezek támogatása szintén fontos volt a Microsoft számára. Ez annyit tesz, hogy a lemezek olvashatók legyenek jelenlegi és későbbi olvasók számára egyaránt, ne merülhessen fel inkompatibilitás. A dolog másik oldala, hogy ugyanakkor a későbbi HD-DVD lejátszók olvasni tudják a mostani hagyományos DVD lemezeket is. Ezt a Blu-Rayt támogatók is ígérték (állítólag laboratóriumban működik már az eljárás), de a HD-DVD mögött állók valósították meg először.
A következő kritérium az alacsony előállítási költség volt. Sokáig úgy tűnt, a Blu-Ray vezet ezen a téren, mivel e mögött állt a legtöbb japán gyártó, mint a Sony, a Panasonic, a Pioneer, a Philips vagy a Sharp. Aztán váratlanul két nagy kínai DVD lejátszó-gyártó vállalat bejelentette, hogy inkább a HD-DVD szabványt támogató lejátszókat kívánnak előállítani. Ez azért fontos, mert a Amerikába szállított DVD lejátszók 75%-át Kínából importálják.
Szintén fontos volt az alacsony lemezsokszorosítási költség. Az elemzők azt vizsgálták, mekkora beruházás szükséges egy-egy gyártósornak átállni az újgenerációs lemezek előállítására. A HD-DVD-nek az az előnye, hogy egy időben képes a jelenlegi és az új generációs formátumú lemezek előállítására, minimális gyártósor-átalakítás segítségével. Ezzel szemben a Blu-Ray lemezek előállításához gyártósoronként legalább 1,7 millió dollárt kellene befektetni, ami túl sok egy olyan üzletágnak, ahol 10%-os nyereséghányaddal számolnak.
A tárolókapacitás terén papíron valóban a Blu-Ray a nyerő, ugyanis azt állítják, hogy képesek 50 gigabájtot tárolni egyetlen lemezen, ám ennek jelenleg csak a felét sikerült megvalósítani. Ezzel szemben a HD-DVD már 30 gigabájtos kapacitással rendelkező lemezszabvánnyal rendelkezik, amit sorozatgyártásra is tudnak bocsátani.
Végül már csak az interaktivitás kérdése maradt hátra. A Microsoft és a Disney kifejlesztettek egy iHD nevezetű interakciós felületet, amely az XML-en alapul, az pedig köztudottan fontos része lesz a Windows Vistának. Bár a Disney Blu-Ray támogató, a DVD Szövetség mégis az iHD-t választotta a vetélytárs BDJ helyett, amely gyakorlatilag a Sun-féle Java alkalmazások mobil változatát foglalja magában.
Egyelőre tehát úgy tűnik, a két formátum csatájában jelentős területeket foglalt a HD-DVD: a konkurrens kéksugaras azonban minden bizonnyal visszavág majd.
Miért is jobb a HD-DVD a Blu-Raynél?
Hirdetés
Hirdetés