Még tömörebben – MPEG helyett AVI?

Számos digitális video formátum született az utóbbi években, ezek közül legelterjedtebb az MPEG 1 és MPEG 2, ez utóbbit alkalmazzák a DVD lemezeken is. Jónéhány program kapható kereskedelmi forgalomban, mely a PC-s világban nagyon népszerű és flexibilis AVI formátumú mozgóképekből MPEG filmet készít, tekintve, hogy az MPEG szabványos felépítésű és kisebb helyigényű.
Mivel AVI codec-et bárki fejleszthet, számos tömörítő eljárás terjedt el világszerte. Ezek például azzal a céllal jöttek létre, hogy lehetővé tegyék multimédiás, video anyagokkal dúsított CD-k lejátszását, vagy az olcsó TV tuner kártyákkal történő valós idejű képrögzítést. Az otthoni gépek számítási teljesítményének növekedésével egyre bonyolultabb és lassúbb algoritmusok rúghattak labdába, melyek az eredetivel szinte azonos minőségű, ám sokkal tömörebb kép és hangfolyamot képesek előállítani. Mára eljutottunk odáig, hogy az otthoni, középkategóriás PC-k teljesítménye lehetővé teszi az MPEG-el rokon elvű, de annál erősebb tömörítés alkalmazását. Elvileg tehát megnyílt az út, hogy MPEG filmeket akár némi minőségromlással, de képesek legyünk archiválni, hisz' rendelkezésünkre áll a szükséges teljesítmény és szoftvertechnika.
Átjárót teremteni a ma használatos formátumok között nem is olyan egyszerű, hacsak nincs a kezünkben a megfelelő eszköz. A feladatra jelentkező ingyenmunkások egyike a FlasK MPEG. A szerzők honlapjukon (go.to/flaskmpeg) egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy a szoftvert – bár alkalmas erre is - nem jogvédett video anyagok átkódolására, hanem otthoni digitális felvételek feldolgozására szánták. Lehetővé teszi a DVD anyagok feldolgozását is, hiszen felismeri a több hangsávos anyagokat és a feliratokat is, de természetesen a szerzők ennél a lehetőségnél is a házi készítésű filmekre gondoltak.

A program bemenete bármilyen szabványos MPEG 1 vagy MPEG 2 állomány lehet, kimenete AVI állományba kerül tetszés szerinti, a kódolás előtt kiválasztott audio és video codec felhasználásával. A megnyitott állományt feltérképezi a program, ha több hangsávot tartalmaz, akkor kiválasztható a megfelelő. A feldolgozás során a beépített szabványos, szoftveres alapú dekóder kicsomagolja a képkockákat és a hanganyagot, majd újratömöríti a megadott codec-ek közreműködésével és tetszőleges nevű AVI állományban helyezi el.
Mivel ki- és bekódolással történik az átalakítás, ezért ez további extra lehetőségeket biztosít. Vízjelet alkalmazhatunk, saját magunk által megadott képpel is, mely védjegyként vagy vágómaszkként szerepelhet a jelenetben. Hogy ne legyen problémánk az írható CD méretének túllépésével, megadhatjuk, hogy hány másodpercenként kezdjen új állományt a program. Ha MMX processzorral rendelkezünk, élvezhetjük annak teljesítményjavító előnyeit az MPEG anyagok kikódolásakor, csak be kell állítanunk az iDCT Options szekcióban az MMX használatát. A Deinterlace Video opció lehetőséget ad arra, hogy a félképenként felvett anyagot egész képessé konvertálja. A szomszédos félképek közötti elmozdulások egyesítésükkor képhibát okoznak, ezt próbálja elhárítani – nem kis lassulást okozva – ez az opció.
A kép kódolása mellett a hangtömörítés is tetemes teljesítményt emészthet fel. Időt takaríthatunk meg, ha a Direct Stream Copy opciót használjuk, ekkor az eredeti hang információk átkódolás nélkül épülnek be a célállományba.

Ha az eredetitől eltérő képméretet adtunk meg, akkor a programnak minden egyes képkockát át kell méreteznie a célméretre. Ennek a precizitása határozható meg a Post Processing opciókban, el kell döntenönk, hogy a feldolgozás sebessége vagy a képminőség fontosabb számunkra.
Ha minden finombeállításon átrágtuk magunkat, a Run menüpont Start Conversion pontjával indulhat a munka. Készüljünk fel hosszú-hosszú várakozásra, egy VHS minőségű, 48 MB-os, 10 perces anyag konverziója hozzávetőlegesen egy órát vesz igénybe a legjobb beállítások alkalmazásával egy 366 MHz-es Celeron processzorral és 64 MB memóriával felszerelt gépen.
Hasznos eszköz a FlasK MPEG és bár a sok finombeállításhoz kell némi szakértelem, mindenképp megér egy próbát akár alapbeállításokkal is. Bővebben olvashatnak a programról a PC World 2001. márciusi számában.