Svédországban 2009-ben emelkedett törvényi erőre az IPRED - ezt követően szinte azonnal jelentkezett öt könyvkiadó az Antipiratbyrån jogvédő szervezet képviseletében a helyi bíróságokon, amelyektől azt kérték, hogy kötelezze a helyi ePhone internetszolgáltatót az egyik előfizető adatainak kiadására, ugyanis szerintük kalóztevékenységet folytat, mert 2000 hangoskönyvet tárol a szerverén, amelyből 27 szerzői jogot sért.
Bár első fokon a szolgáltatót kötelezték az információ kiadására a jogvédők felé, az ISP fellebbezett, az ügy végül a legfelsőbb bírósághoz került. Ott nem tudtak dönteni a kérdésben, ezért az Európai Bírósághoz fordultak. Az Európai Bíróság most megállapította, hogy az Európai Unión belül semmi akadálya nincsen, hogy, ha egy tagország törvényei lehetővé teszik, akkor a szolgáltató kötelezhető legyen az előfizetői adatok kiadására, amennyiben kalóztevékenység gyanúja merül fel valakivel szemben. Míg az Európai Bíróság döntése remek hír a jogvédőknek, addig gyakorlatilag mindenki más komoly kritikákat fogalmazott meg.
Noha az már önmagában nehezen megválaszolható kérdés, hogy miként bizonyítják; az adott IP-címet a kérdéses időpontban valójában kicsoda használta, a kritikusok tovább mennek. Kiemelik, hogy a jogvédők úgy kaphatják meg a felhasználók adatait, hogy elég kalóznak nevezniük őket. Az Európai Bíróság álláspontját emellett sokan antiszociálisnak és innovációellenesnek nevezték.
A döntés nyomán a svédországi legfelsőbb bíróság dolga lesz meghatározni, hogy kötelezi-e a szolgáltatót az adatok kiadására. Azonban a történet nem ér véget Svédországnál és a könyvkiadóknál. A jogvédő szervezetek és a zene-, filmkiadók nagy figyelemmel követték az eseményeket, és nem véletlenül: a döntés az ő jövőbeli lehetőségeiket is meghatározza, számukra kedvező irányban.