A világ minden részéről érkező magánvállalatok azért fognak versenyezni, hogy ki tud előbb égi kísérőnk felszínére juttatni egy olyan holdjárót, amely képes elvégezni bizonyos feladatokat, például egy 500 méteres táv leküzdését a felszínen, vagy videók, képek és adatok küldését a Földre.
A Google Lunar X-díj kitűzői reményei szerint arra fogja motiválni a mérnököket és vállalkozókat, hogy az űr robotizált felfedezésének aránylag olcsó módozatait kutassák. A 10 millió dolláros Ansari X-díjról - amelynek célja az első privát űrrepülés volt - ismertté vált X-díj Alapítvány egy oktatási célú, nonprofit intézmény. Célja olyan radikális áttörések támogatása, amelyek az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokra nyújtanak megoldást.
Az 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió között történelmi léptékű űrverseny eredményeképp összesen 12-en léptek a Hold felszínére. A felfedezések első korszaka 1972-ben az Apollo 17 küldetésével ért véget.
A Hold 2.0-nak, a felfedezések második korszakának a célja nem zászlók lerakása és lábnyomok otthagyása lesz. Most azért megyünk a Holdra, hogy ott is maradjunk. A Hold az első lépés a naprendszerbe vezető úton, és olyan környezeti problémákra nyújthat megoldást, mint az energiafüggőség vagy a klímaváltozás. Mára már több kormány és űrkutatási ügynökség (pl. az USA-ban, Oroszországban, Kínában, Indiában vagy Japánban) is felismerte a Hold-expedíciók jelentőségét, az európai nemzetek pedig szondákat akarnak küldeni a Holdra a következő évtizedben.