A Forbes egy igen érdekes anyag keretében gyűjtötte össze a WhatsApp alapítójának életútját, amely bemutatja azt a nehéz folyamatot, amelynek során az élelmiszerutalványok gyűjtögetésétől eljutott oda, hogy a cégét 19 milliárd dollárért vásárolta fel a Facebook. A Google pedig még többet adott volna érte.
A kezdetek a WhatsApp sikersztoriból
Jan Koum, a WhatsApp most 37 éves, 45 százalékban tulajdonos alapítója Brian Actonnal közösen vezette a cégét, amelynek eladásából még adózás után is 6,8 milliárd dollár maradt a zsebében. Hogyan jutott idáig az Ukrajnában, egy Kijev melletti kis faluban született, melegvíz nélkül felnőtt Koum?
Az első lépcsőt minden bizonnyal az jelentette, hogy 16 éves korában az édesanyjával politikai okok miatt Mountain View-ba emigráltak, ahol kormányzati segítséggel egy kis lakást kaptak. Az édesanya gyerekekre vigyázott, Koum pedig boltokban sepert. Miután egész jól beszélt angolul, számítógépes hálózatokról kezdett kézikönyvekből olvasgatni, majd belépett a w00w00 hackercsoportba. Beiratkozott a San Joséi Állami Egyetemre, majd az Ernst & Youngnál kezdett tesztelőként másodállásban dolgozni.
1997-ben aztán a Yahoo-nál lévő Acton asztalánál találta magát, ahol a cég hirdetési rendszerével kellett foglalkoznia. Mivel Actonnak szimpatikus volt Koum stílusa, hat hónappal később állást kaphatott infrastruktúrával foglalkozó mérnökként a Yahoo-nál. Két hete sem dolgozott a cégnél, amikor a Yahoo társalapítója mobilon kért tőle sürgős segítséget egy szerverösszeomlás miatt (kevesen voltak, mindenkire szükség volt). Koum éppen az egyetemen ült egy órán, amiért jókora letolást kapott. Mivel amúgy is utálta, ezért otthagyta, majd rövid időn belül ki is esett az egyetemről. Apja 1997-ben, anyja 2000-ben rákban hunyt el, az egyetlen barátja pedig Acton maradt, aki szívesen töltötte vele idejét.
A következő 9 évet mindketten a Yahoo berkeiben töltötték. Acton fokozatosan zuhant egyre mélyebbre érzelmileg, gyűlölt ugyanis hirdetésekkel és effajta platformokkal foglalkozni - ahogyan Koum sem volt odáig a munkájáért. 2007. szeptemberében mindketten felmondtak, majd egy évet utazásokkal töltöttek Dél-Amerikában. Mindkettejük a Facebookhoz jelentkezett dolgozni, mindkettejüket elutasították.
Amikor már közel felélték a korábbi tartalékaikat, Koum 2009. januárjában vett egy iPhone-t. Az akkor hét hónapja üzemelő App Store-ban hatalmas lehetőségeket látott, ezért áthívta egy orosz barátját, Alex Fishmant, hogy egy app ötletéről beszélgessenek. Koum arra gondolt, hogy jó lenne, ha a névjegyzékében a nevek mögött státuszüzenetek lennének. Ehhez fejlesztőre is szükségük volt, ezért a RentACoder.comról szereztek is egy orosz illetőt. Koum egyből a WhatsApp nevet választotta ki az apphoz, mivel az a "what's up"-ra hasonlított. 2009. február 24-én megalapította a WhatsApp Inc.-et, majd megalkotta a kód alapjait, és hónapokig bújta a Wikipediát, hogy a nemzetközi előhívószámokkal szinkronizálható legyen az appja. Miután a kezdeti rendszerhibákat nagyjából orvosolta, jött a fekete leves: még az ismerőseiknek is csupán a töredéke volt hajlandó kipróbálni az alkalmazást. Koum hónapokkal később úgy döntött, ideje feladni, és munkát keresni. Acton tiltakozott, azt mondta, várjon még pár hónapot.
Fordulópont a WhatsApp életében
Az Apple júniusban elindította az átküldési értesítéseket, amelyre gyorsan ráharapott Koum: a WhatsApp így értesítette az ismerőseinket a státuszunkról. Néhány orosz barátjával játékból frissítgettek, mire rájöttek, hogy üzenetküldőként használják az appot. Rövid időn belül megértette Koum, hogy igazából egy üzenetküldőt csinált. Ilyen akkoriban kizárólag a BlackBerrynek volt ingyenes, a BBM, ami csak BlackBerryken működött. A WhatsApp azért volt más, mint a G-Talk és a Skype, mert a telefonszámunkkal működött.
Miután a 2.0-ás app üzenetküldőként 250 000 embert érdekelt, ideje volt felkeresnie a továbbra is munkanélküli Actont, aki semmire nem jutott a startup-ötleteivel. Egy konyhai beszélgetés alatt rájöttek, többet kínálhatnak, mint az SMS és az MMS. Actonnak sikerült öt korábbi Yahoo-s barátját befűznie, hogy fektessenek 250 000 dollárt a cégükbe, cserébe társalapító és részvényes lett.
Hamarosan olyan leveleket kaptak az iPhone-osoktól, hogy nagyon jó nemzetközileg ingyen üzenetet írni, és Nokián, BlackBerryn is használnák a WhatsAppot. Koum korábbi barátja, Chris Peiffer vállalta a BB-s verzió megírását. Egy raktárházban kezdtek dolgozni, ahol takaróban ültek a hideg miatt, olcsó IKEA-asztalok mögött. Aki kereste őket, annak csak annyit mondtak, jöjjenek az Evernote mellé, egy címke nélküli hátsó ajtóhoz. Évekig ingyen dolgoztak, a bankszámlájuk pedig szinte kiürült, ugyanis sokba került SMS-megerősítéseket küldeni.
2010 elején aztán elkezdett bevételt hozni a WhatsApp, a havi 5000 dollár elég volt a költségek fedezésére. Az app hol ingyenes volt, hol fizetős. Amikor 2009 végén már fotót is lehetett vele küldeni, egyre több embert érdekelt, még az 1 dolláros ára ellenére is. 2011 elejére már a top 20-ban volt Amerikában a program, és az alapítók legnagyobb ódzkodása ellenére végül stratégiai tanácsadójuk lett a Sequoiától érkezett Jim Goetz. A hirdetésekkel igyekeztek óvatosan bánni, majd 8 milliót kaptak a Sequoiától. Addigra velük volt a Google-től érkezett, egy éve még "feleslegesnek" tartott Neeraj Arora is, aki elsősorban üzleti megállapodásokat hozott össze (például, hogy egyes szolgáltatók ingyen WhatsAppot biztosíthattak a mobilnet mellé).
2013 elején 200 millióan használták az appot, ami mögött még mindig csak 50 ember állt. Ekkor újabb tőkebevonás mellett döntöttek: bár a korábban kapott 8,257 millió még a számlájukon volt, a Sequoia újabb 50 milliót adott, 1,5 milliárdos értékelés mellett. Idén már egy három szintes épületet bérelnek, ahová nyáron 100 alkalmazott költözik - Koum pedig Porschéval jár a boxedzéseire.
Sokkolta az embereket a WhatsApp döbbenetes sikere
A napokban az is kiderült, hogy a WhatsApp igazából annyira kapós volt, hogy a Google hajlandó lett volna túllicitálni a Facebook 19 milliárdos vételi ajánlatát, csak, hogy az övék legyen az üzenetküldő. Larry Page még azt is felajánlotta, hogy független maradhat a cég, és használhatja a Google erőforrásait. A WhatsApp vezetői mégis úgy érezték, inkább a Facebooknál működhetnének függetlenebbül, és az elképzeléseik is közelebb állnak egymáshoz. Mark Zuckerberg ráadásul igazgatótanácsi pozíciót is ajánlott Koumnak.
A történtek nagy hatással voltak az egész Szilícium-völgyre is. A Box vezetője, Aaron Levie nem tudta elhinni, hogy mi is történt. Szerinte ennek hatására a jövőben a Facebook és a Google a különböző ígéretes startupokért versengenek majd, prémium felárakat ráígérve a másikra. Hozzátette, nagyon lehangoló érzés, hogy őket (általánosságban a többieket) nem akarják 20 milliárdért megvenni.
Mivel a Google nemrég 3,2 milliárdot adott a Nest Labsért, a Snapchatet a Facebook pedig 3 milliárdért vitte volna, ezért a befektetők szemében egyre nagyobb várakozások tükröződnek az ilyen borsos üzletek láttán. A szakértők szerint ebből nem lesz trend, a WhatsApp sikere és a Facebook igényei szülték a kivételes és ritka felvásárlást. Sokan mégis úgy gondolják, a startupok felértékelése komoly inflációba kezd, amikor már így is néha túlárazott. Ez pedig nem jelent majd motivációt egy valódi, működő cég felépítésére, csupán vágyat a gyors robbanásra és meggazdagodásra, hatalmas pénzeket kiszivattyúzva a befektetők zsebéből egy-egy ötletért. A Szilícium-völgy legtöbb szereplője irigy és dühös, ugyanis a sikert már teljesen másképp értékelik a szektorban. Ha ezt tekintik sikernek, akkor elkeserítő belegondolni, a legtöbben milyen messze állnak ettől.
A felhasználók közül sokan objektíven tekintenek a dologra, mondván, hogy ez minden százezredik emberrel történhet csak meg, és miközben a legtöbben sokkal keményebben dolgoznak, végül elbuknak. A WhatsApp sztoriját többen csak szerencsének tartják, kiegészítve azzal, hogy a webes spekulálások lavina módjára képesek bármit megindítani. Az amerikai álom kifejezést sem húznák rá a legtöbben a történetre, ugyanis az inkább arra utal, hogy aki keményen dolgozik és becsületes, az jó életet él, a gyermekeinek pedig még jobbat ad. Mivel az utóbbi generációk ezt már nem élték meg, egyesekben még nagyobb indulatokat és felkavarodást vált ki a WhatsApp-sztori.
Fotók: Forbes, iMore, technieuws, wpxbox
