Gaspar Llamazares, spanyol parlamenti képviselő nemrég arra a hírre ébredt, hogy ezentúl vigyáznia kell az amerikai repülőtereken és egyéb nyilvános helyeken, mert az FBI kissé messzire ment Osama Bin Laden digitális fotóretusálása során - az újságokban megjelent figyelmeztető fotókon a terrorista ugyanis úgy néz ki, mint ő. Nem sokkal később a politikus megbizonyosodott arról is, hogy a hasonlóság nem véletlen: a "fazonigazításhoz" valóban az ő fotóját használta ki a Szövetségi Nyomozó Hivatal.
Az FBI célja eredetileg az volt, hogy a jó pár éve eltűnt Bin Laden fotóját úgy alakítsák át, hogy az a legjobban hasonlítson ahhoz a képhez, ahogy szakértők szerint az Al-Kaida vezetője manapság kinézhet. Az alapelv még védhető: a szakemberek szerint a mostanában 52 éves Bin Laden valószínűleg levágatta jellegzetesen hosszú szakállát és megszabadult eddig viselt ruházatának elemeitől, így "európaibb", hétköznapibb külsővel könnyen el tud rejtőzni a sokarcú tömegben.
Llamazares felháborodása azonban onnantól teljesen jogos, hogy a képet - amelyet alapvetően bármilyen manapság alkalmazott grafikai megoldással át lehetett volna alakítani az elképzeltre - egyszerűen az ő publikus fotójának jól felismerhető részeivel cserélték ki. A politikus szerint a módszer, mely szerint egy valóságban létező személy fotóját használják fel, "szégyentelen tett".
Tény: ha megnézzük a kész fotót, a szemek és orrok kivételével a végeredmény már inkább a spanyol képviselőre hasonlít, mint Bin Ladenre, és Llamazares joggal tart attól, hogy a hasonlóság miatt kellemetlenségeknek, vagy akár közvetlen veszélynek van kitéve. Szarkasztikus megfogalmazása szerint Bin Laden kevésbé került veszélyes helyzetbe az által, hogy a fotó tanúsága szerint ma rá hasonlít, ő azonban joggal félhet.
Az üggyel kapcsolatban máris megindultak újabb jogi viták: mikortól számít bárki által felhasználhatónak egy interneten is megtalálható kép (vagy akár beszédhang, szöveg vagy bármilyen egyéb, személyes eredetű adat)? Az FBI ugyanis azzal védekezik, a weben mindenféle megkötés nélkül szerepelt ez a fotó, melyet egyszerűen képkeresővel találtak, így még arra sem hívta fel senki a figyelmet, hogy a kép használata jogi problémákat vethet fel.
De a kérdés talán még sokrétűbb: ha legközelebb nem ismert ember fotójával vagy más adatával él vissza valaki, csak azért, mert "az interneten találta", ki lesz a felelős bármilyen ebből eredő kárért, veszélyért vagy kellemetlenségért? Valóban szabadon kihasználható, hogy az internet ennyire nyílt és szabad?