Hogyan lehetne egyszerűbben?
A megoldást kínáló bűvös mozaikszó a CMS (Content Management System, magyarul: tartalomkezelő rendszer). E terminus alatt gyakran a portálmotorokat értik, azonban a webes tartalomkezelők az alkalmazások tárolásával ellentétben strukturált és/vagy strukturálatlan tartalom tárolására, rögzítésére, kezelésére és terjesztésére alkalmasak. A hagyományos, statikus oldalakkal ellentétben a CMS-ek dinamikusan képezik le a tartalmat. A látogatók által felkeresett oldalon kívül van felhasználónévvel/jelszóval védett adminisztrációs kezelőfelületük, ahol a cikkek írása, a felhasználók kezelése, a kiegészítők telepítése történik.
A piacon több száz CMS létezik, ingyenesek és fizetősek is szép számmal. Többek közt az angol Packt Publishing könyvkiadó támogatásának köszönhetően egyre többen fedezik föl a nyílt forráskódúakat. A legtöbbjük rendszerkövetelményei közt a PHP (szerveroldali programozási nyelv) és a MySQL (a legelterjedtebb ingyenes adatbázis) szerepel. Nekünk, felhasználóknak azért előnyös a használatuk, mert programozói ismeretek nélkül, rövid idő alatt profi weblapot építhetünk.
In medias res...
A CMS-t először keresők, miután kipróbáltak néhányat, jórészt a Joomla! mellett dönetenek, mert sem a telepítése, sem a használata nem bonyolult. Az idén hároméves Joomla! az open source CMS-ek egyik "piacvezetője", számos díjat tudhat magáénak. A világon több millió weboldal motorjául szolgál, magánszemélyek, ill. kis- és nagyvállalkozások egyaránt használják.
Két és félévi fejlesztés után, idén január 21-én jelent meg a Joomla! 1.5, mely a kódalapot tekintve jelentette a teljes elszakadást a Mambotól. A Joomla! 1.5 célja egy új, MVC mintára épülő keretrendszer megvalósítása volt a fejlesztői közösség számára (melybe bepillantást nyerhetnek az október 11-én megrendezésre kerülő Joomla!Nap 2008 résztvevői), felhasználói szemszögből lényeges újításokat majd a Joomla! 1.6 fog hozni.
Rendszerkövetelmények
A Joomla! 1.5 futtatásához legalább Apache 1.3, PHP 4.3.10 és MySQL 3.23 szükséges. Mint tudjuk, a PHP4 már nem támogatott (e sorok írásakor aktuális Joomla! 1.5.7 verziót is csak egy javítással lehet PHP4 alatt megfelelő működésre bírni), noha egyes tárhelyszolgáltatók még nem frissítették a PHP-t (a PHP 4.3.9, 4.4.2 és a 5.0.4 verziókban a telepítéssel ütköző ismert hibák vannak). Adatbázis tekintetében is érdemesebb olyan szolgáltatót keresni, ahol MySQL5 fut. A Joomla! 1.5 ugyanis már teljes körűen támogatja az UTF-8 karakterkódolást, ami a magyar nyelv ő és ű betűjének pontos megjelenítését garantálja.
Telepítsük a böngészőből
A Joomla! letöltése után csomagoljuk azt ki a helyi gépünkre, majd az archívum tartalmát FTP-klienssel töltsük fel a tárhelyünk gyökerébe. Ezt követően írjuk be a böngésző címsorába leendő Joomla! alapú weblapunk címét: http://www.teweblapod.hu/, s ha mindent jól csináltunk, akkor az asztali alkalmazások telepítőprogramjaihoz hasonlóan betöltődik a telepítő 1. lépése, melyben kiválaszthatjuk a folyamat nyelvét. (Az installáció egyes képernyőire bőséges, könnyen érhető magyarázó szöveg került, ezért az alábbiakban csak a legfontosabb dolgokra térünk ki.)
A 2. lépésre érdemes több figyelmet szentelnünk. A Joomla! ekkor ellenőrzi a szerver beállításait. Ha valamit pirossal jelölt, annak a telepítéskor utánanézni, mert a később felmerülhető problémák ettől függnek. Ha a rendszergazda bekapcsolta például a PHP "Safe Mode" beállítást, akkor nem tudunk majd bővítményeket telepíteni. Egy másik fontos PHP-beállítás a "Register globals": weblapunk és a szerver biztonsága érdekében ennek kikapcsoltnak kell lennie.
Ezután olvashatjuk el a licencszerződést, majd 4. lépésként az adatbázis konfigurálása következik. Az Alapbeállítások rész kitöltéséhez a kiszolgáló és az adatbázis nevét, a hozzáféréshez szükséges felhasználónevet és jelszót a tárhelyszolgáltatótól kapjuk. A Joomla! alapértelmezésként a jos_ táblanév előtagot ajánlja fel a Speciális beállítások részben, melyet itt most tetszés szerint megváltoztathatunk.
A Joomla! 1.5 telepítőjének újdonsága az FTP-réteg kezelése, mely a fentebb említett "Safe Mode" PHP-beállítás miatt került bevezetésre. Az FTP hitelesítési adatok és elérési út birtokában ugyanis lehetőség van a fájlkezelésre. Ezeket a paramétereket a 5. lépésben adatjuk meg.
A 6. lépésben kell megadnunk a weboldal nevét,
e-mail címét, ill. a főadminisztrátor jelszavát.
Kezdőknek ajánljuk, hogy ezen a képernyőn kattintsanak a "Mintaadatok telepítése" gombra, mert a telepítés befejezése után az adminisztrációba bejelentkezve áttekinthetőbb képet kapnak a rendszer felépítéséről.
Az utolsó, 7. lépésben látható kérésnek, az /installation könyvtár eltávolításának tegyünk eleget, mert különben nem tudunk hozzáférni a felhasználói oldalhoz. A jobb felső részen elhelyezett megfelelő gombra kattintva léphetünk be az adminisztrációba, ill. tekinthetjük meg a tényleges weboldalt.
A telepítéssel néhány perc alatt elkészülhetünk, s tulajdonképpen kész is a dinamikus, PHP/MySQL alapú weblapunk váza, melyet csak fel kell töltenünk saját tartalommal, képekkel, videókkal, hangfájlokkal. (Itt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a webes telepítésen kívül kézi telepítésre is van mód, azonban az bonyolultabb folyamat.)
Háromrészes cikksorozatunk következő részében be fogjuk mutatni az alaprendszer használatát, az utolsóban pedig azzal foglalkozunk, hogyan és mivel bővíthetjük ki az alaprendszer szolgáltatásait.
A "Dinamikus weblapot Joomlával" sorozat részei:
