Nemrég egy hírünkben megemlítettük, hogy Kim Dotcom MEGA fájlmegosztója az extra tárhelyért és sávszélességért cserébe hagyományos pénz helyett már egy Bitcoin névre hallgató fizetőeszközt is elfogad. Az elnevezést valószínűleg sokan hallották már, ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy valójában miről is van szó.
A rejtélyes idegen
A Bitcoin egy teljes mértékben digitális valuta, amelyet 2009-ben egy Satoshi Nakamoto álnevet használó úriember talált ki. Valódi identitása rejtély, ugyanis leveleket kizárólag eldobható e-mail címekről küld, az interneten pedig a Tor hálózatot használva böngészik. Wikipedia szerint a férfit a The New Yorker és a Fast Company is megpróbálta már leleplezni, utóbbi a nyomozása során talált egy titkosítással foglalkozó szabadalmi kérvényt, amelyben Nakamoto egyik korábban írt félmondata is megtalálható volt. A dokumentumot három nappal a bitcoin.org domain bejegyzése előtt adta be közösen Neal King, Vladimir Oksman és Charles Bry, ám mindhárman tagadják, hogy közük lenne rejtélyes figurához.
Nakamoto magyarázata szerint a konvencionális valuták legfőbb problémáját a bizalmi alapon való működésük jelenti: a központi banknak nem szabad elértéktelenítenie (vagy hagyni az elértéktelenítését), az embereknek pedig további bankokat kell megbízniuk a személyes adataik és pénzük kezelésével. Ezt ő problémának tartja, állítása szerint már nincs a szükség a közbülső félre, ráadásul a pénz értékét sem szabadna ezernyi kiszámíthatatlan piaci tényezőnek befolyásolnia.
Érmekereskedelem 2.0
A Bitcoin használatának elkezdése rendkívül egyszerű, csupán fel kell telepíteni a hivatalos kliensprogramot, vagy be kell regisztrálni egy Bitcoinos pénzkezelő szolgáltatásba. A preferált művelet elvégzése után a felhasználó megkapja a virtuális pénztárcáját, amely birtokában legenerálódik a számlaszámaként funkcionáló Bitcoin címe.
Az így vagy úgy létrehozott pénztárca regisztrálásra kerül a Bitcoin szolgáltatásban, ám mivel egy teljesen decentralizált P2P hálózatról van szó, így egyetlen központi helyett néhány perc alatt a világ összes egyenrangú Bitcoin kiszolgálóján létrejön a pénztárca. Ezek után máris lehet Bitcoinokkal üzletelni.
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi a Bitcoin fedezete? A válasz rendkívül egyszerű, ugyanis technikailag lényegében semmi, pusztán az elfogadóhelyek garantálják, hogy a valutával lehet fizetni. Itt rögtön érdemes tisztázni, hogy a Bitcoin érmék bányászattal jönnek létre: a pénztárcákat is tároló szerverek elképesztően számításigényes matematikai műveleteket végeztetnek a valuta létrehozását végző számítógépekkel, egy feladott „lecke” (blokk) megoldásáért 50 Bitcoin jár.
Ugyan bányászattal elméletben bárki kereshet Bitcoinokat, ám folyamatosan nő a blokkok kiszámításának erőforrásigénye, manapság már csak izmos grafikus processzorokkal lehet ingyen - mínusz csillagászati áramszámla és hardveres beruházás - pénzt keresni.
A Bitcoinok száma egyébként véges, összesen 21 millió darabot lehet belőlük előállítani a rendszerben, a jelenlegi becslések szerint olyan 2140-ben érhetjük el ezt a volument. Utána már nem lehet újabb érméket bányászni, ám ettől nem dől majd be a gazdaság, csupán felszökik a Bitcoinok értéke. Mivel virtuális pénzről van szó, így egy termék ára lehet akár 0,000071 Bitcoin (BTC) is.
Az átlagos polgárok mára lényegében egyetlen módon szerezhetnek be Bitcoint, méghozzá vásárlással, tulajdonképpen pénzváltással. Természetesen ez visszafelé is működik, a meglévő Bitcoinokat valódi pénzzé is lehet tenni, cikkünk írása idején 1 BTC körülbelül 20,4 euróba került. A virtuális fizetőeszközt online és készpénzért egyaránt meg lehet vásárolni, a valódi valutákhoz képest vett árfolyamát az előállításának költsége határozza meg – komplett iparágat hozott létre az érembányászat.
A Bitcoinok beszerzése után már csak el kell költeni azokat, a valutát elfogadó online üzletek nagyja ezen a folyamatosan frissülő weblapon tekinthető meg. A rendszerben végbemenő tranzakciók mind naplózva vannak a Bitcoin szerverein, ám a rendszer kialakítása szinte lehetetlenné teszi, hogy valaki ugyanazt a pénzt többször is elköltse, hiába kell pár perc az utalások kiszolgálók közti szinkronizálásához.
Kiszámíthatatlan jövő
A Bitcoin elméletben feltétlenül működhet, ám a pénzvilágot szabályozni kívánó kormányok számára több szempontból is katasztrofális: a hálózat teljes decentralizált és nemzetközi volta miatt egyszerűen nem szabályozható, ráadásul felhasználói részről minimális odafigyeléssel tökéletesen anonim. A virtuális pénztárcák a bankszámláktól eltérően elképesztően nehezen köthetőek hozzá a tulajdonosaikhoz, így ha a kormányok meg is próbálnák törvényekkel szabályozni a virtuális érmeforgalmat, akkor sem lennének képesek ellenőrizni azok betartását – bűnözők számára ideális környezet a pénzmozgatáshoz.
Ezen okból többekben felmerült már, hogy illegálissá kellene nyilvánítani a Bitcoin használatát, ám ehhez tökéletes nemzetközi összefogásra lenne szükség az ügyben. Globális szinten valószínűleg sem az akarat, sem pedig a jogi háttér nem lenne meg a művelethez, így kíváncsian várjuk, hogy sikertörténet vagy bukás lesz-e a virtuális valuta.
