Az alibaba.com-ot még az ezredforduló előtt, 1999-ben alapította egy kínai üzletember, Jack Ma, aki akkor talán legmerészebb álmaiban sem remélte, hogy 15 év alatt idáig jut majd a cég. 2009. végére már több mint 40 millió regisztrált felhasználóval a világ 240 országában folytattak kereskedelmi tevékenységet, a vállalat pedig azóta is elképesztő mértékben növekszik.
A céget egyszer már megpróbálták bevezetni a hongkongi tőzsdére, a részvényeket azonban olyannyira felülárazták, hogy végül teljes egészében elmaradt a bevezetés. Most sokkal szolidabban nyitottak a New York-i tőzsde felé, a várt siker azonban nem maradt el, az Alibaba minden rekordot megdöntött. A történelem legnagyobb IPO-jának (elsődleges részvénykibocsátás) összértéke elérte a 25 milliárd dollárt, ezzel jócskán maga mögé utasítva a korábbi rekorder Agricultural Bank of China-t, amely a tőzsdére lépés során 22,1 milliárd dollár értékű részvényt adott el. Eredetileg csak 21,8 milliárdot kerestek volna, de látva a részvények iránt mutatkozó erős befektetői keresletet, az úgynevezett "green shoe" opciót kihasználva további 48 millió részvényt sikerült elpasszolniuk.
Az eredetileg 68 dollárról induló árfolyamot a nap végére egészen 94 dollárig sikerült feltornászni. A Kína online piacát domináló cég, amelyet a Google, az Amazon és az eBay keverékeként is emlegetnek ezzel olyan óriásokat utasított maga mögé, mint a Facebook, az IBM, az Intel vagy épp az előbb említett Amazon. A jelenleg 228 milliárd dollárt érő cég néhány éven belül a legnagyobb óriásokat, a Microsoftot, a Google-t és az Apple-t is beérheti. A vállalat eredetileg 155 milliárdra értékelte önmagát, a részvényeket is azért bocsátották ki ilyen alacsony áron, hogy ne járjanak úgy, mint a Facebook, amely túlárazott részvényekkel indított, így azok szinte azonnal zuhanni is kezdtek.
A kínai internetes kereskedelem 80 százalékát bonyolító cég felhasználói bázisa kétszer nagyobb, mint az Amazon és az Ebay regisztráltjainak száma összesen, ennek megfelelően a forgalma is hatalmas. Amíg tavaly az Amazon 10 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított le, az Alibaba 250-et úgy, hogy közvetlenül nem is ad el terméket, csak megteremti a szükséges fórumot. Hiába meggyőzőek azonban a vállalat által készített statisztikák, a cég kínai gyökerei bizony komoly veszélyt hordozhatnak magukban.
Első körben a vállalatnak sikerült elérnie a tőzsdén, hogy a cég belső előírásainak megfelelően az igazgatótanács tagjait ne a részvényesek, hanem egy előre meghatározott csoport válassza meg, így a befektetőknek nem sok beleszólásuk lesz a cég belügyeibe. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy az Alibaba gyakorlatilag nem egy, hanem két cég, a befektetők pedig nem az Alibabában, hanem egy külföldön bejegyzett, a kínai cég felett százszázalékos irányítási joggal rendelkező offshore vállalatban szereztek részesedést. Ez azért alakult így, hogy a politikai szempontból fontos cégekbe, mint az internet vagy a telekommunikáció is bevonhassanak külföldi tőkét úgy, hogy a kormány továbbra is teljes irányítással bír. Így ha a kínai vezetés valamiért úgy döntene, hogy elveszi az irányítási jogokat, akkor a részvényesek egy pillanat alatt egy értéktelen cégben lennének tulajdonosok.
