Ezzel a felütéssel kezdődik a CNN cikke, mely bemutatja, hogy egy tervező és repülésért rajongó ember képzeletében milyen lehet a jövő a polgári repülésben, annak is az utasszállításra vonatkozó ágában. Tudjuk, hogy a gondolkodó elme igazi csodákat tud alkotni, amire ékes példa a sajnos már egy évtizede nyugdíjba küldött Concorde, vagy a Virgin készülőben lévő és sikeres tesztrepüléseket végrehajtó modellje, az SS2.
Az előbb említett példák azonban bitang módon drágák, ám szerencsére az embereknek ott van a fantázia, ami első körben (még) nem kerül pénzbe, mint ahogyan bebizonyította ezt Oscar Viñals, a spanyol tervező és repülésrajongó. Az általa megálmodott masina a saját elképzelései szerint forradalmasítaná a kereskedelmi repülőzést, mert környezetbarát mivolta mellett a Sky Whale nevet viselő repülőgép három különböző szinten - és így három osztályon - összesen 755 utast juttatna A-pontból B-pontba.
A gép önmagát javító szárnyakkal (melyeken apró napelemek is találhatóak), hatalmas ablakokkal és helyből történő felszállással csatlakozik a jövő repülésének ígéreteihez, amiből egyébként is van jó pár, így például az Airbus 2050-re átlátszó gépeket vizionál. Ami a felszállást illeti, valójában nem teljesen arról van szó, hogy úgy ugrik el a talajról, mint egy Harrier, hanem a 45 fokban kifordítható turbinák segítségével a fel-és leszállás hossza jelentősen megrövidíthető, így eleve kisebb pálya lesz szükséges ezekhez a műveletekhez.
Egy ilyen repülő szerkezet természetesen nem készülhet dural félhéjból és vászonból, mint egy jó Góbé, hanem különféle kompozitok, kerámia és szénszálas anyagok alkotnák a jelentős részét, ami a fogyasztást és a légellenállást is jelentősen csökkentené. Mivel a repülés veszélyes üzem, ezért előfordulhatnak vészhelyzetek, melyeket ha nem sikerül megoldani, akkor marad a géptörés, de a Sky Whale ebben is próbálja óvni az utasokat, ugyanis a tervező szerint baj esetén a szárny apróbb darabokra esik, és elszeparálódik a törzstől, ami csökkenti a sérülés lehetőségét az odabent tartózkodók számára.
Mivel egy olyan bringáról van szó, ami még nincs, ezért bátran lehet gazdálkodni a méretekkel, ez pedig azt jelenti, hogy megálmodója fejében nagyobb lett, mint a jelenlegi csúcstartó gép, vagyis az Airbus A380-900. Számokban kifejezve mindez 88 méteres fesztávot takar, ami nyolc méterrel nagyobb, mint a háromnyolcvanasé. Ám ezzel még mindig nincs vége az okosságoknak, hiszen most jönnek az "aktív szárnyak", melyekkel a hibrid meghajtási rendszer takarékosabb lesz, mint bármelyik másik, jelenlegi.
A tervező még azt is megemlíti, hogy a szárnyak öngyógyító "bőrrel" rendelkeznek, ami egy olyan technológia, melynek fejlesztése folyamatban van. Így jönne létre az a repülőgép, melynek károsanyag-kibocsátása, légellenállása és üzemanyag-felhasználása minden mostaninál csekélyebb lenne, így hát már csak kellene valaki, aki kellő mennyiségű pénzt fektetne abba, hogy ez a csoda megépüljön és valóban hasítsa az égboltot.
