[HENT/PCW] A napokban bemutatott tanulmány szerint a bűnszövetkezetek jelen vannak a hamisítás teljes folyamatában, a gyártástól a kalóztermékek terjesztéséig mindenhol megtalálni a kapcsolódási pontokat a hamisítók és az alvilág között. A kalózfilmek eladásából származó bevételeikkel olyan súlyos bűncselekményeket tudnak finanszírozni, mint a drogkereskedelem, a pénzmosás, az embercsempészet és a terrorizmus.
Greg Treverton, a RAND's Center for Global Risk and Security igazgatója, egyben a tanulmány egyik szerzője szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az alvilági bűnözők felfigyeltek a hamisításban rejlő lehetőségekre. "Hatalmas profitra tudnak szert tenni, amelyhez képest a büntetések mértéke relatív alacsony" - mondja a Treverton. A szerző szerint a kalózkodás a hétköznapi emberek biztonságát is fenyegeti, ráadásul mindehhez az átlagpolgárok is hozzájárulnak azzal, ha megveszik a kalózfilmeket. "Ha kalóz DVD-t veszel, akkor jó esélye van annak, hogy a kifizetett összeg egy része a szervezett bűnözéshez kerül, amelynek köszönhetően aztán sokkal súlyosabb bűncselekményeket, akár terrorcselekményeket is elkövetnek" - tette hozzá Treverton.
A RAND kutatói 14 olyan esetet dokumentáltak Európában, Oroszországban, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, ahol a filmkalózkodás és a szervezett bűnözés közötti kapcsolat kimutatható volt. A tanulmány továbbá három olyan terroristacsoportról is beszámol, amelyeket részben a kalózfilm-kereskedelem finanszírozott.
- Az 1990-es évek elején az IRA több olyan bűncselekményt is elkövetett, beleértve a filmkalózkodást, amelyeket arra használtak fel, hogy Észak-Írországot megpróbálják elszakítani Nagy-Britanniától.
- A D-company nevű bűnszövetkezet generációk óta aktív Indiában, filmhamisítással az 1980-as évek eleje óta foglalkoznak bizonyíthatóan. 1993 óta tartják őket terrorszervezetként számon, miután több száz ember életét vesztette, százak pedig megsérültek az általuk elkövetett bombamerényletek során Mumbaiban.
- Brazília, Argentína és Paraguay közös határterületén működik az iszlám terrorizmus egyik legfőbb anyagi központja. Évi 20 millió dollár bevételhez jut innen a Hezbollahnak. A tranzakciók közül egy 3,5 millió dolláros tételről biztosan tudható, hogy az az ismert DVD-kalóz, Assad Ahmad Barakattól származott. Barakatot az Egyesült Államok globálisan veszélyes terroristának minősítette 2004-ben.
A tanulmány szerint a digitális technológia elterjedése könnyebbé és jövedelmezőbbé tette a hamisítást. A filmkalózkodás kifizetődőbbé vált az olyan sokkal kockázatosabb tevékenységekkel szemben, mint a drogkereskedelem. Például a Malajziában gyártott és Londonban eladott hamis DVD-ken háromszor annyi a haszon, mint ami az iráni heroin eladásából származna. Ráadásul, ha az elkövetők lebuknak, a büntetés mértéke is csekélyebb. Franciaországban a hamisítványok árusításáért maximum két év szabadságvesztés és 190 ezer dolláros bírság szabható ki, ellenben a drogkereskedők 10 év börtön- és 9,5 millió dolláros pénzbüntetésre számíthatnak.
A RAND jelentése szerint mindaddig nem számíthatunk a hamisítási arányok csökkenésére, ameddig a kormányok nem fordítanak a jelenleginél jóval több erőforrást a hamisítás elleni küzdelemre, és nem hoznak szigorúbb törvényeket a szellemi tulajdon védelme érdekében.
