Az utasítást, amit a majom agya kilencvenhat kivezetésen keresztül kiadott, a robotkar ezer kilométeres messzeségben valós időben végrehajtotta. Ez a kis főemlőssel létrehozott kapcsolat a neurobiológusok és számítógép-tudósok együttműködésének eredménye, s annak drámai jelzése, hogy hamarosan létrehozható a hatékony eber/gép kapcsolat.
A kutatók elsőszámú célja a Duke Egyetemen, az MIT Emberi és Gépi Érzékelés Laboratóriumában és a New York-i Állami Egyetemen, hogy lehetővé tegye az embereknek a művégtagok számítógépeken keresztüli tudatos irányítását. A munka széles lehetőségeket nyit egészen új, úgynevezett "beágyazott" alkalmazások előtt.
Más kísérletekben patkányok agyát kötötték hozzá egy robotkarhoz, s az állatok képessé váltak arra, hogy csupán a gondolataikkal megmozdítsák a kart, amely vizet juttatott a szájukhoz. Ez a technológia arra is alkalmas lesz, hogy robotokkal megértessék az emberi beszéd egy részét. Megfelelően programozott mikroprocesszorok a hanghullámokból tökéletes pontossággal meg tudják állapítani, hogy a robotot mikor és milyen mozgásra kell serkenteni.
A kutatók biztosak benne, hogy az emberi agyat is össze lehet kapcsolni robotokkal, illetve szintetikus testrészekkel, s ezeket az ember gondolati úton tudja vezérelni. Bejelentették, hogy létrehoznak kétféle neurochipet. Az egyik, az úgynevezett adat akvizíciós neurochip, ami a több mint ezer mozgáskoordináló "idegi motor" adatainak lekérésére, szűrésére és digitalizálására használhatnak. A másik neurochip az adattovábbítási láncban az idegsejtekből érkező jeleket dolgozná fel és továbbítaná a mikroprocesszorhoz, amely aztán lefordítaná a robot által értelmezhető üzenetekre.