A tanulmány elkészítéséhez 216 véletlenszerűen kiválasztott diákot vizsgáltak depresszióra, még mielőtt elkezdték volna az internetes szokásaikat megfigyelni. A csoportnak mintegy 30 százalékánál lehetett felfedezni a depresszióra való hajlam alapvető jeleit, és internetezés közben is megmaradt ugyanez az arány. Sriram Chellappan, a Missouri Egyetem Tudományos és Technológiai Tanszékének kutatója szerint a "depressziós" csoportban megfigyelhető volt a gyakori váltás az alkalmazások között, a gyakoribb fájlmegosztó tevékenység, és a növekedett aktivitás az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használatában.

Mindez megegyezik a depresszió egyes tüneteivel, tehát a koncentrálóképesség csökkenésével és a szétszórtsággal, azaz a folyamatos ugrándozással a weboldalak között, valamint a magányosság érzete miatt a fokozott közösségi kommunikáció keresése. Chellappan szerint mindezek alapján létrehozható egy olyan szoftver, ami a felhasználó internetes kapcsolatait figyeli, és figyelmeztet, ha depresszióra utaló viselkedési szokásokat tapasztal.