1971-ben ismeretlenek több táskára való titkos dokumentumot emeltek el az FBI egyik amerikai irodájából. Nem sokkal később a The New York Times és a Washington Post hatalmas felháborodást keltő cikksorozatban számolt be az ügynökség viselt dolgairól: a piszkos trükkökről, a kényszervallatásokról és hasonló galádságokról.
Az ellopott iratok bizonyították: J. Edgar Hoover titkosrendőrsége nem riad vissza attól, hogy törvénytelen eszközöket vessen be a nyomozások során. Azt viszont csak nagyon kevesen tudták, hogy honnan származhattak a kiszivárgott információk.
Egészen mostanáig. A napokban ugyanis felfedték kilétüket a kémtörténetbe illő rablás elkövetői; sőt, egy beavatott újságíró könyvet is írt a történetükből. Az akciót egy kilenc emberből álló csoport tervelte ki és hajtotta végre, valamennyien egy háborúellenes csoport aktivistái voltak. Mesterien megtervezett betörés volt: menekülőautókkal, konspirációval, elhagyott farmon felállított „randevúponttal”; kellett is az óvatosság: valamennyi résztvevő komoly kockázatot vállalt.
A csoport tagjai úgy érezték, csak úgy nyithatják fel a közvélemény szemét, ha bizonyítékokkal támasztják alá az amerikai kormány és a kormányügynökségek visszaéléseit. „Azok az emberek, akik nem vettek részt a mozgalomban, nem hittek nekem, amikor arról meséltem, milyen dolgokat művel az FBI – mondta Keith Forsyth, aki maga is részt vett a betörésben. – Tudtuk, csak úgy győzhetjük meg őket, ha cáfolhatatlan bizonyítékokat találunk.”