Bemutatunk egy adag újabb típusú átverést, csalást, kártékony programok terjesztését szolgáló trükköt, valamint sort kerítünk a védekezéshez szükséges legfontosabb teendőkre is.

Mi lesz a Google-kereséseinkkel? Kitörölt sütik után is maradhatnak nyomaink? Valóban teljesen anonim az anonim böngészés?

Vajon miért lehetnek hamis profilok a közösségi oldalakon? Mi mozgatja azokat, akik ilyeneket készítenek, és hogyan lehet mégis jó eséllyel kiválasztani a tucatnyi Bill Gates közül az egyetlen igazit?

Mikor lehet előny - és vajon előny-e egyáltalán -, hogy a magyar nyelvet beszéljük? Véd-e ez minket bármennyire is a zömmel angol nyelvterületen dúló szemétlevéltől, adathalászattól, kártevőktől?

Most megtudhatjuk, hogy a jelszóválasztás mennyire fontos; kiderül, mikor csináljuk jól, melyek a tipikus elbaltázások, és hogyan lehet a bonyolult jelszavakat is könnyen megjegyezni. Néhány szemléletes példával azt is bemutatjuk, mi vár azokra, akik nem kezelik a kérdést súlyának megfelelően.

Az internet nélkülözhetetlen elemei, a linkek visznek minket tovább keresésünk irányába, de időnként lehetnek kártékonyak is. Kik és hogyan próbálják ezeket eltéríteni, szűrni, ellenőrizni, milyen linkek lehetnek gyanúsak, és mit lehet tenni azért, hogy megóvjuk magunkat?

Egyre többen használják a közösségi oldalakat. A közösségi felhasználók megnövekedett száma a tettre kész csalókat, spammelőket, kártevőterjesztőket nem hagyta állva, sőt egyre sikeresebben alkalmazkodnak és élnek az új lehetőségekkel. Ráadásul nemcsak a közösségi oldalak, hanem a Skype vagy MSN chatprogramok is kiveszik a részüket a terjeszkedésben.

A szkriptnyelveket sokan lenézik, de igazság szerint szinte bármit meg lehet velük valósítani a számítógépben - és ez jót és rosszat egyaránt jelenthet.

Sorozatunk előző részében arról beszélgettünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy rendszerünk friss, vagyis sebezhetőségmentes maradjon. Most arról lesz majd szó, mikor rejthet magában veszélyeket a frissítés.

Sorozatunkban a számítástechnika világát fenyegető veszélyekről; a különféle kártevőkről, botnetekről és ezek készítőiről olvashatunk.

Sorozatunk 31. részében arról értekezünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy rendszerünk friss, vagyis sebezhetetlen maradjon.

Ezúttal a pénzzel kapcsolatos megtévesztés gyökereiről, az úgynevezett 419-es típusú nigériai csalásokról igyekszünk mindent elmondani.

Lassan a jogi szakértők, ügyvédek oszlopos tagjai lesznek az antivírus laboroknak. Nézzük meg, miért!

Ipari méreteket ölt a hamis antivírus szoftverek gyártása és terjesztése. Bár már volt szó róla, most ismét elő kell vegyük e témát.

Milyen nyomokat, adatokat hagyunk magunk után az interneten, mit lehet rólunk kideríteni? És amit másról látunk, az vajon igaz?

Vannak weboldalak, amelyekben van valami, amit nem a készítők tettek bele. Hogy kerül a támadó kód beléjük, és miért nem vesszük észre?

A 10 legnagyobb botnet bemutatása mellett megnézünk, mely országok a fő zombicélpontok, és kik tudták eddig többé-kevesbé elkerülni a fertőzést.

Cikkünkben igyekszünk néhány jó tanácsot adni a kisgyermekes szülőknek, valamint bemutatjuk a legújabb NOD32 szülői felügyelet funkcióját.

Próbáljunk ki néhány olyan szolgáltatást, amelyekkel kártevőket elemezhetünk! A nemrég megújult VirusTotallal kezdjük, de lesznek még mások is.

Elegendő-e csak „ésszel netezni”, vagy emellett szükségünk van-e a védelmi szoftverekre is biztonságunk érdekében?