Amikor egy szövegszerkesztőben hosszabb dokumentumokon dolgozunk, akkor - jó esetben - a címsorokat megfelelő stílusokkal látjuk el. Részben azért, hogy a későbbiekben egyszerűbben formázhassuk ezeket, részben pedig azért, mert ezek felhasználásával a program létre tudja hozni a dokumentum tartalomjegyzékét. Ha hasonlóan gondosan készítünk elő egy hosszabb HTML-dokumentumot, akkor semmi akadálya annak, hogy ugyanígy automatikusan készüljön el az oldal tartalomjegyzéke.

Amikor honlapunkon sok-sok adatot tartalmazó táblázatokat vagy például tabulált listákat szeretnénk megjeleníteni, akkor e célra leginkább HTML-táblákat használunk. Ezeket a táblázatokat - a megfelelő előkészületek után - néhány stíluselemmel és egy-két JavaScript funkcióval „megfűszerezve” nemcsak sokkal csinosabbá, de áttekinthetőbbé és felhasználóbarátabbá is alakíthatjuk.

Legutóbb azzal az ígérettel fejeztük be a 13. leckét, hogy ez alkalommal elkezdjük oldalunkat JavaScriptből alakítgatni, és hogy az oldal programozott „farigcsálását” a linkekkel kezdjük. Ám mielőtt nekikezdenénk a JavaScript-programozásnak, egy kicsit korrigáljunk oldalunk stíluslapján.

Az előző részben elkészült a szószátyárok 2009. évi konferenciájának weboldala - egész pontosan annak nyitóoldala. Az előző 11 lecke során megtanultuk, hogyan kell felépíteni egy oldal tartalmi és strukturális részét, és azt is, hogyan lehet a tartalmat a kívánt formába önteni. Ez alkalommal belekezdünk a honlapok harmadik „rétegébe”, a viselkedésbe - vagyis a JavaScriptbe.

Sorozatunk előző 11 epizódjában elmerültünk az XHTML leírónyelv és a kaszkád stíluslapok szépségeiben, ami oda vezetett, hogy ma befejezzük a hónapok óta közösen épített első weboldalunkat.

Legutóbbi leckénkben úgy búcsúztunk, hogy félredobtuk a bemagolnivaló, száraz elméletet, előkaptuk világhírű konferenciánk weboldalának féléves HTML vázát, kicsit leporoltuk, leegyszerűsítettük, majd elkezdtünk hozzá stíluslapot gyártani. Igaz, nem jutottunk túl messzire, úgyhogy a valóban izgalmas dolgok még csak most következnek.

Sorozatunk újabb mérföldkövéhez érkeztünk: ez az a lecke, ahol magunk mögött tudjuk az unalmas elméletet, és belevetjük magunkat a gyakorlatba, azaz vadul elkezdünk weboldalt építeni.

Legutóbb ott tartottunk, hogy már majdnem megértettük az egyik legfontosabb CSS-koncepciót - az úgynevezett dobozmodell elméletet -, amikor kiderült, hogy nem minden weboldalelem egyforma. Fussunk neki még egyszer, kicsit más irányból!

Az előző leckében megfejtettük, mit jelent a kaszkád szó a CSS kifejezésben. E lecke még fontosabb lesz: újra bevezetjük az osztályok fogalmát, majd előrántjuk emlékeinkből az egyedi azonosítókat és összeeresztjük őket a stíluslapokon.

Legutóbb a tartalom világából átléptünk a formák és színek, azaz a web esetében a stíluslapok világába. Most mélyebbre merülünk, és megpróbáljuk megérteni a CSS alapvető működését.

Belekezdünk a stíluslapok használatának bemutatásába, azaz megmutatjuk, hogyan húzhatunk „bőrt” a nyers tartalmi elemekre. Ám ezt megelőzően még befejezzük a korábban félbehagyott oldaltervezést.

Már minden tudunk - na jó, ez így túlzás, ahhoz tudunk már eleget, hogy hozzákezdjünk végre egy saját weboldal építésébe! Épp kapóra jön egy megrendelés, egy konferencia weboldalát kellene elkészíteni, nyitóoldallal és számos különböző aloldallal. Meredeken hangzik, de szeretjük a kihívásokat! Vágjunk is bele!

Célunk továbbra is a weboldalkészítéshez szükséges ismeretek átadása - nem tervezzük, hogy átmenjünk webdizájnsuliba - de első oldalunk megalkotása előtt muszáj ezt a témakört is áttekintenünk.

Sorozatunk 3. részében folytatjuk az ismerkedést az XHTML nyelvvel, további tagek (címkék) használatát sajátítjuk el és, szembesülünk az XHTML szigorú szabályaival.

Sorozatunk előző részében beszereztük a szükséges eszközöket, és elkezdtünk az ismerkedést a weboldalkészítés világával, ahol a tartalom és a megjelenés élesen elkülönül. Ezúttal az oldalaink tartalmát, annak struktúráját leíró részek kerülnek terítékre.

Egy régóta tervezett cikksorozat bevezető részét olvashatják, amelyben először kitűzzük a célokat, majd felszereljük a leendő tanulókat a szükséges eszközökkel, végül házi feladatként szép weboldalak nézegetésére buzdítjuk őket.