Míg türelmesen várakozunk, hogy a kicsinosított, a bevitt adatokat még az elküldés előtt ellenőrző űrlapunk kitöltésével az érdeklődők regisztráljanak a konferenciára, nekikezdünk saját „képgaléria-motorunk” fejlesztésének, amivel előbb a konferenciának otthont adó város néhány nevezetességét, a későbbiek során pedig a konferencián készült fotókat mutatjuk majd be.

Az elmúlt három lecke folyamán felépítettük, csinosítottuk, áttekinthetőbbé és kényelmesebbé tettük űrlapunkat. Ám hiába jelöltük meg azokat a kérdéseket, amelyekre feltétlenül választ várnánk, hiába adjuk meg, hogy milyen formában kérjük az adatokat, ha ezeket a kéréseket a felhasználók figyelmen kívül hagyják. Éppen ezért itt az ideje, hogy ellenőrizzük az adatokat - még az űrlap elküldése előtt.

Az űrlapok formázásakor viszonylag könnyedén megváltoztathatjuk a szövegbeviteli mezők és a gombok kinézetét, ám ha szeretnénk a böngészők gyári rádiógombjai és jelölőmezői helyett valami látványosabbat, akkor azokért bizony meg kell dolgoznunk.

Mondja el internetezési szokásait, hogy ezeket figyelembe véve tudjanak fejlődni kedvenc weboldalai!

Ez alkalommal megnézünk néhány ötletet arra, hogyan lehet mindezeket minél egyszerűbben formába hozni, valamint elkezdjük kicsit felhasználóbarátabbá tenni regisztrációs űrlapunkat.

Vannak weboldalak, amelyekben van valami, amit nem a készítők tettek bele. Hogy kerül a támadó kód beléjük, és miért nem vesszük észre?

Jelen leckénkben a honlapkészítés egyik, ha nem a „legzűrösebb” területére evezünk: elkezdjük összerakni konferenciánk regisztrációs űrlapját. Ez alkalommal elsősorban az űrlapok tartalmi részével, vagyis a HTML-kóddal fogunk foglalkozni, a formázás (CSS), a helyben történő ellenőrzés és az egyéb kényelmi szolgáltatások (JavaScript) a következő leckékre maradnak.

Elindult a PC World legújabb projektje, az olvasószerkesztőnk által pátyolgatott Electrose, amely az informatika világát női szemmel, lazán és fiatalosan közelíti meg.

Aktuális leckénkben két klasszikus dizájnproblémát fogunk egy kicsit alaposabban körüljárni. Először megnézzük, hogyan dobhatjuk fel például főoldalunk híreit egy kicsit lekerekített sarkú (vagy még díszesebb) dobozokkal, majd ezt követően több technikát is kipróbálunk arra, hogy címsorainkat képekkel helyettesítsük, hogy legalább ezek szebb betűtípusokkal jelenhessenek meg oldalainkon.

Amikor egy szövegszerkesztőben hosszabb dokumentumokon dolgozunk, akkor - jó esetben - a címsorokat megfelelő stílusokkal látjuk el. Részben azért, hogy a későbbiekben egyszerűbben formázhassuk ezeket, részben pedig azért, mert ezek felhasználásával a program létre tudja hozni a dokumentum tartalomjegyzékét. Ha hasonlóan gondosan készítünk elő egy hosszabb HTML-dokumentumot, akkor semmi akadálya annak, hogy ugyanígy automatikusan készüljön el az oldal tartalomjegyzéke.

Amikor honlapunkon sok-sok adatot tartalmazó táblázatokat vagy például tabulált listákat szeretnénk megjeleníteni, akkor e célra leginkább HTML-táblákat használunk. Ezeket a táblázatokat - a megfelelő előkészületek után - néhány stíluselemmel és egy-két JavaScript funkcióval „megfűszerezve” nemcsak sokkal csinosabbá, de áttekinthetőbbé és felhasználóbarátabbá is alakíthatjuk.

Legutóbb azzal az ígérettel fejeztük be a 13. leckét, hogy ez alkalommal elkezdjük oldalunkat JavaScriptből alakítgatni, és hogy az oldal programozott „farigcsálását” a linkekkel kezdjük. Ám mielőtt nekikezdenénk a JavaScript-programozásnak, egy kicsit korrigáljunk oldalunk stíluslapján.

Egyszerűen hozhatunk létre javascriptes navigáló menüt weboldalunkra.

Az előző részben elkészült a szószátyárok 2009. évi konferenciájának weboldala - egész pontosan annak nyitóoldala. Az előző 11 lecke során megtanultuk, hogyan kell felépíteni egy oldal tartalmi és strukturális részét, és azt is, hogyan lehet a tartalmat a kívánt formába önteni. Ez alkalommal belekezdünk a honlapok harmadik „rétegébe”, a viselkedésbe - vagyis a JavaScriptbe.

Sorozatunk előző 11 epizódjában elmerültünk az XHTML leírónyelv és a kaszkád stíluslapok szépségeiben, ami oda vezetett, hogy ma befejezzük a hónapok óta közösen épített első weboldalunkat.

Az új Xara Web Designer a pixeles és vektoros képekre fókuszál. Ennek, és a testre szabható sablonoknak köszönhetően látványos interaktív honlapokat készíthetünk – szó szerint percek alatt.

A Firefox úgynevezett Könyvjelző eszköztára kiváló lehetőség arra, hogy elhelyezzük benne a gyakran látogatott weboldalaink hivatkozásait, így azokat könnyen és gyorsan elérhetjük – egészen addig, amíg a kérdésben is említett módon be nem telik az erre fenntartott hely. Ekkor ugyanis a böngésző a „lelógó” darabokat egy külön gombnyomásra legördülő listában kezdi el gyűjteni, amely se nem hatékony, se nem esztétikus.

Legutóbbi leckénkben úgy búcsúztunk, hogy félredobtuk a bemagolnivaló, száraz elméletet, előkaptuk világhírű konferenciánk weboldalának féléves HTML vázát, kicsit leporoltuk, leegyszerűsítettük, majd elkezdtünk hozzá stíluslapot gyártani. Igaz, nem jutottunk túl messzire, úgyhogy a valóban izgalmas dolgok még csak most következnek.

Sorozatunk újabb mérföldkövéhez érkeztünk: ez az a lecke, ahol magunk mögött tudjuk az unalmas elméletet, és belevetjük magunkat a gyakorlatba, azaz vadul elkezdünk weboldalt építeni.

Ugyan ki ne gondolt volna már arra, hogyan lehetne levadászni egy weboldalról egy érdekes Flash mozit? Esetleg hogyan lehetne kitalálni, hogy működik, hogyan csinálták? Nem nagy ördöngösség, ha megvannak a megfelelő eszközeink.