Zökkenőmentes letöltésre vágyunk lakásunk legtávolabbi zugában akkor is, amikor a család minden tagja internetezik. Az ac rendszer több antennát, antennánként az N-es routerekhez képest négyszer akkora sávszélességet, a MU-MIMO és a Beamforming technikának köszönhetően nagyobb hatótávolságot és adatátviteli sebességet ad. Az ilyen eszközök segítségével végre teljesíthető az imént felvázolt igény a problémás helyzetekben is. Az a minimum, hogy van internet, de ma már az USB 2.0 és/vagy az USB 3.0 portok sem maradnak el a routerekről; a hozzájuk csatlakoztatható nyomtató mellett a tároló az érdekesebb, amelynek tartalmát a helyi hálózaton vagy akár az interneten is megoszthatjuk igen egyszerűen.
A nagyon drága routerek jellemzően gyorsak, de nem biztos, hogy sokat kell költenünk egy útválasztóra: tesztünkben az 50 ezer forintnál nem drágább ac-s eszközöket vallattuk, de különleges funkciókból így sem volt hiány.
Bekapcsolás után
Üzembe helyezés után első lépésként frissítettük mindegyik router firmware-ét (ha elérhető volt újabb verzió) a maximális teljesítmény elérése érdekében. Beállítottuk, tanulmányoztuk a routerek kezelői felületét, a velük elérhető opciókat, különös tekintettel az újabb készülékekben egyre népszerűbb hálózati megosztásra, ha az okostelefonos alkalmazással vagy internetes szolgáltatással (pl. felhő) egészül ki. A routerekkel párosítottunk PC-t, és notebookot, valamint mobiltelefont WPS-sel. Magától értetődő, hogy a hálózati jelszóval lehet csatlakozni, de egyes routereknél a mobilos alkalmazás a képernyőről leolvasható QR-kóddal vagy NFC-vel leolvasott kártyával is a biztonságos hálózatba tudta illeszteni a telefont.
Mérési pontok
Tesztalanyaink legfontosabb tulajdonsága a vezeték nélküli sebesség, amit egy komplex konfigurációban vizsgáltunk: a routerekhez LAN-porton csatlakozó PC szolgált szerverként, ehhez két vezeték nélküli TP-Link T4U kliens csatlakozott; az egyik egyméteres távolságban helyezkedett el, a másikat pedig három mérési pont között mozgattuk. A routerhez legközelebbi pontban a kiváló jelerősséget és a maximális adatátviteli sebességet mértük meg. Két távolabbi pontot egy, illetve két emelettel lejjebb határoztunk meg, nagyjából 15-15 méterre. Előbbinél két téglafal és egy födém, utóbbinál egy téglafal és két födém állta a rádióhullámok útját.
Alaphelyzetben a szerver és a mozgó kliens között mértük az adatátviteli sebesség egyperces átlagát az Iperf (Jperf 2.0.2) programmal, 1500k TCP ablakméret mellett. Az internetezést szimuláló TCP-forgalom nagysága mellett az online streamingben használt UDP protokoll szerinti forgalom veszteségét is mértük. Minden állásban két klienssel is, ekkor a routerhez közelebbi eszköz „zavaró” forgalmat generált – a jelenség ismerős lehet, előfordul például akkor, ha otthon többen interneteznek, és egyikük valamit letölt vagy filmet néz. A streaming forgalmát úgy választottuk meg, hogy egy közepes/jó minőségű 1080p60 (full HD, 60 fps) film (20 Mbit/s) és egy hamarosan várható 4K60p-s (48 Mbit/s) film megtekintésével legyen egyenértékű. Mivel a TCP-forgalom csomagjai garantáltan célba érnek, a mért sebesség alapján jól megbecsülhetjük a hatótávot. A vételi minőség jelzője mindkét távolabbi mérési pontban közepes értéket mutatott. A kliensekben azonos típusú, TP-Link Archer T4U, AC1200-as, USB 3.0-csatolós adaptereket használtunk.
Nagyon fontos a routolási, NAT-sebesség is, ami az elérhető maximális internetsebességet is meghatározza. Ezt gigabites kliensekkel, vezetéken mértük a WAN és a LAN között. Végül, de nem utolsósorban az USB-port sebességét is mértük, egy USB 2.0 csatolós Kingston DataTraveler 410 pendrive-val LAN- és WLAN-portokon, és ha volt, a DLNA-szervert is leteszteltük egy mobilos klienssel.
Asus RT-AC66U: a fekete lovag (tesztgyőztes)
Nem a leggyorsabb, de árához képest kellően gyors az Asus RT-AC66U, amely csupán a 2,4 GHz-es tartományban lassabb, mint nagy testvére, az RT-AC68U, és nincs rajta USB 3.0-s port. Cserébe olcsóbb, mezőnyünkben az átlagárat képviselve. Az Asus az elsők között vállalta a hagyományostól eltérő adminisztrációs felület bevezetését; ez máig sem sokat változott, továbbra is jól használható. Az automatikus konfiguráció az apró betűs felület miatt első indításkor kissé szokatlan, de kiválóan működik. A kezdő lépések és a firmware frissítése után magyar nyelvű felület is választható, amelyben a magyarázatok túlnyomó többsége helyesen van lefordítva.
Egy-egy funkció bekapcsolásakor automatikusan újraindul a masina, de szerencsére gyorsan. Az alapvető szolgáltatások között Xboxra optimalizált Wi-Fi-t, port-, prioritásszintű és automata QoS-t, időzíthető szabályokat (szülői felügyelet) találunk. LAN-portjain bekapcsolható a Jumbo Frame, a DDNS-szolgáltatók között pedig örvendetes módon az Asus is szerepel. Két router összeköthető Media Bridge üzemmódban a Wi-Fi segítségével, aminek az AC66U nagy sebessége okán van is értelme. A hálózati forgalmat ízlésünk szerint összeválogatott grafikonokkal figyelhetjük, a Wi-Fi pedig a DD-WRT stílusának megfelelően minden ízében állítható. Az USB-s megosztáshoz alkalmazásokat tölthetünk le, így helyben és távol is megoszthatjuk a tároló tartalmát, akár mappák és felhasználók szerint is. DLNA szervere mellett iTunes-szerver is fut rajta.
Csatlakoztathatunk nyomtatót, megoszthatjuk a 3G/4G adapter netkapcsolatát, külső merevlemezre BitTorrent-protokollal is letölthetünk. A tárolót felhőbe szinkronizálhatjuk, onnan is elérhetjük.
Előny: kiváló funkciók, nagyon jó online és mobilos alkalmazások
Hátrány: USB 3.0 porttal tökéletes lehetne
AVM Fritz!Box 3490: n(ém)etes szolgáltatások
Az AVM Fritz!Box routerei voltak az elsők, amelyeknek konfigurációs oldalát nem a vélt IP-címük alapján, hanem egy URL, a fritz.box segítségével nyithattuk és nyithatjuk meg. Az IP-címet úgysem tudnánk megjegyezni, mert nem a szokásos 192.168.0.1, netán 1.1 lesz a kiosztott cím, hanem 178.1 vagy 188.1. Ha valamit rosszul állítunk be – annak ellenére, hogy a buktatókra a felület kiemelt színnel hívja fel a figyelmet –, ne számítsunk arra, hogy egykönnyen visszaállítjuk a routert, reset gombja ugyanis nincs. Cserébe úgy tervezték, hogy jól működjön, méghozzá takarékosan: LAN-portjainak gigabites sebességét külön menüben kell engedélyezni. Ha a WAN-kapcsolat IP-alapú, akkor a négy LAN-portból egyet fel kell áldoznunk ezért.
Tudását tekintve egy szavunk sem lehet: megkülönbözteti és priorizálja a különféle forgalmakat, részletes öndiagnosztikát végez, elkülöníti a vendég-hozzáféréseket. A távoli eléréshez SSL-t használ, amihez saját maga generál tanúsítványt, de egyedülálló módon megengedi azt is, hogy mi töltsük fel a sajátunkat. Csak kevés gyártó engedheti meg magának, hogy saját dinamikus DNS-szolgáltatást kínáljon, az AVM-től ilyet is kapunk.
A mobilos szolgáltatások terén is elöl jár a Fritz!Box 3490, az adminisztrációs felületről regisztrálhatunk egy MyFritz tárhelyet, amelyhez a Fritz!Apps iOS és Android alatt futó alkalmazásával csatlakozhatunk. Elérhetjük a routerben lévő belső (400 MB) vagy külső tárhelyet, filmet nézhetünk, zenét hallgathatunk róla vagy a Google Play Musicról, a Telekom MediaCenterről (vagy más online tárhelyről), ezeket mobilra streameli. Megnézhetjük a csatlakoztatott készülékeket, a Fritz!Box App Fon telepítésével pedig Wi-Fi-n fogadhatjuk a vezetékes (IP) telefon hívásait is.
Előny: szoftveres tudásban kihozták belőle a maximumot
Hátrány: gigabites WAN-porton is gyenge routolási sebesség, átlagnál kisebb hatótáv
D-Link DIR-880L: NAS helyett is megfelel
A D-Link leggyorsabb, modemet nem tartalmazó routere megőrizte klasszikus felépítését, minden bizonnyal azért, hogy nem éppen kisméretű, kés alakú antennáit akár még nagyobbakra cserélhessük – ez sok felhasználónak szempont lehet egy esetleges későbbi bővítésre gondolván, de a mérési eredmények tükrében erre nem lesz szükség, hiszen a router nagyobb távolságoknál is kellő stabil. A DIR-880L könnyen üzembe helyezhető; szép, áttekinthető és magáért beszélő kezelői felületét elérhetjük akár a hagyományos módon, akár a dlinkrouter.local címet meglátogatva. A dokumentációt sem kell elővennünk ahhoz, hogy megtudjuk, mit hová csatlakoztassunk. Első körben meg kell változtatnunk a jelszót, amelyhez később CAPTCHA-ellenőrzést is bekapcsolhatunk.
Az internetre a hagyományos módokon kívül Dual Stack Lite módban (a legújabb, IPv6-os internetprotokollt használva) is tud csatlakozni, ami jól jön majd, ha netán szolgáltatónk az új protokollra vált a jövőben. Ha már itt tartunk, a router minden funkciójában támogatja az IPv6-ot, még az SPI tűzfal is. A takarékosság jegyében csökkenthetjük a WAN-port linksebességét, a Wi-Fi-klienseket pedig elszigetelhetjük egymástól. A QoS motorja drag and drop módon konfigurálható, ez kényelmes és praktikus, a porttovábbítást idő szerint is engedélyezhetjük. Mezőnyünkben a D-Linké az egyetlen router, amelynek DDNS-listájába tetszőleges szolgáltatót felvehetünk.
A távoli eléréshez regisztrálhatunk mydlink-fiókot, így ugyanazzal a mobilos alkalmazással adminisztrálhatjuk távolról a routert, amellyel mondjuk egy D-Link IP-kamera képét nézegetjük. Az USB-portokra csatolt tároló belső és külső megosztása kiváló, webes felületén akár közvetlenül a böngészőben is nézhetünk filmeket.
Előny: stabil kapcsolat nagyobb távolságban is, kiváló USB-megosztás
Hátrány: nincs aktivitást jelző LED a LAN-portokhoz (ami van, az kék)
Linksys EA6400: kiegyensúlyozott és praktikus (a PCWorld ajánlata)
A gyári adatokat tekintve ugyan nem a leggyorsabb, de árához képest az egyik legokosabb router a Linksys EA6400. Az évek óta tartó kék-LED-mánia szerencsére nem látszik meg rajta, státuszjelző fénye kellemes zöld, nem zavaró. A hátsó link- és forgalomjelző fényeket a takarékosság és nyugalom jegyében egyébként kikapcsolhatjuk.
Az üzembe helyezés egyszerű; csatlakoztatás után csupán a kicsit hosszú linksyssmartwifi.com címet kell meglátogatnunk, onnantól megy minden, mint a karikacsapás. Felismeri, milyen az internetkapcsolat, automatikusan beállítja és frissíti is magát, nekünk csak az adminisztrációs és a Wi-Fi-jelszavakat kell felírnunk. Ha már a weboldalon vagyunk, érdemes regisztrálnunk egy Linksys Smart Wi-Fi-fiókot is, így az interneten keresztül bárhonnan bejelentkezhetünk a routerre a fiók adatait használva.
A kezelői felület főlapján widgetek segítik a gyors kezelést, például ha a szülői felügyeletet gyorsan ki vagy be szeretnénk kapcsolni. A Linksys egyéb termékeit reklámozó kis ablak persze szokatlan, máshol ilyet nem látni.
Nagyon jó, hogy a csatlakozott PC-k és más eszközök prioritását, illetve a nekik nyújtott sávszélességet (QoS) egy drag and drop felületen éppúgy megadhatjuk, mint a szolgáltatásokét. Hasonlóan könnyű a DHCP-ben rögzített IP-címek megadása is. Ha nem állítunk be szabályokat, akkor a WAN-LAN-sebesség gyorsabb, a Cut Trough Forwarding bekapcsolásakor a router felesleges (SPI, QoS) ellenőrzést nem végez. Különlegessége az okostelefonos alkalmazásokkal történő együttműködés, a routerhez mellékelt NFC-s kártya leolvasásával a telefonra telepített Smart Wi-Fi alkalmazás úgy csatlakoztat a biztonságos hálózathoz, hogy a routert látnunk sem kell.
Előny: praktikus funkciók, stabil Wi-Fi, könnyű kezelhetőség
Hátrány: előfordult, hogy a router csak újraindítás után engedett be
TENDA W1800R: valamit valamiért – a hardver jó
Mezőnyünk legolcsóbb routere a Tenda W1800R, cserébe pedig ac1750 típusú kapcsolatot kínál, ami 1300 Mbit/s elméleti maximumot jelent 5 GHz-en, és 450 Mbit/s-ot 2,4 GHz-en. A hardver összeszerelése, anyagminősége jó, az első benyomások mindenképpen minőségi routert sejtetnek. Egészen addig, amíg meg nem látogatjuk az adminisztrációs felületet. A belépéshez a felhasználói név és a jelszó is ki van töltve, de nem enged be, csak ha újra beírjuk a csillagok helyére, hogy admin.
Alapbeállításon mindkét Wi-Fi-rádió nyílt, a védelemről nekünk kell gondoskodnunk a teljesen hagyományos kezelői felületen. Illetve annyiban nem hagyományos, hogy néha nem jelenik meg a továbblépéshez szükséges gomb, és az opciók tördelése igencsak esetleges. Tesztünkben a WAN oldalon DHCP működött, annak tartománya egyezett a routerével, de az ütközést nem érzékelte, ezért nem engedett be a jelszókérő ablakon. Ez azt jelenti, hogy minimális intelligencia sincs a firmware-ben, és a helyzet frissítés hatására sem javul.
De elmondható, hogy a készülék működik: kézzel mindent beállíthatunk, még egy másodlagos DHCP-szerver is indítható a vendégek számára, hogy külön tartományban legyenek. Állíthatjuk a WAN-port sebességét (10/100/1000), szűrhetünk csoportok, idő, kliens, URL vagy MAC-cím szerint is. A sávszélesség-korlátozás tartományonként és azon belül együtt vagy tagonként is állítható, amelyről a P2P (pl. BitTorrent) külön választható. A Wi-Fi adóteljesítménye az APSD (Automatic Power Save Delivery) bekapcsolásával takarékra tehető, de ez olyan opció, amit vélhetően más routerek is tudnak, csak nem engedik kikapcsolni. Az USB helyi megosztása ötletes, a tárolón lévő mappák láthatóságát (R/W, R, N) is beállíthatjuk. Kár, hogy az USB kezelése lassú.
Előny: olcsó, kisebb lakásban kellően gyors hálózatot kínál
Hátrány: Sok hiba az adminisztrációs felületen, lassú USB-port
TP-Link Archer C9: közelre célba talál
Megjelenésében nincs sok különbség a TP-Link kisebbik útválasztója, az Archer C8 és e között a router között: mindkettő álló formátumú, falra nem szerelhető, igényes megjelenésű. A támaszként szolgáló keret a cserélhető antennák fölött is áthalad, emiatt nehéz meghúzni az antennák csavarjait. Az előlap kék háttérvilágítású LED-jei szépek, nekünk valamiért a Netgear routerei jutottak eszünkbe róluk. A TP-Link nemrég teljesen leváltotta a webes kezelőfelületet, amely sokkal modernebb, mint a régi:a zöld-fehér a menürendszer, de sajnos vannak még apróbb csiszolatlanságok – MAC-szűrésnél például kézzel kell beírni a címet.
Funkciói megfelelőek, van Wi-Fi-vendéghálózat, hálózati térkép, WDS funkció, a klienseket pedig a helyi hálózattól is elkülöníthetjük (AP isolation). Egy különös opciója pedig a NAT Boost: alapértelmezés szerint be van kapcsolva, ekkor a szűrő funkciói kikapcsolódnak. Ha portszűrést, az SPI tűzfal DDoS-védelmét vagy a forgalomszabályzást bekapcsoljuk, a gyorsabb netkapcsolatot engedő funkciót ki kell kapcsolnunk. Lemértük: még szűréssel együtt is 340 Mbit/s NAT-sebességet produkál, tehát amíg az internetszolgáltatónál nem fizetünk elő egy ennél is gyorsabb csomagra, érdemes inkább szűrni.
Az Archer C9 USB-portjain (közülük az egyik 3.0-s) a tárolók teljes egésze vagy mappaszintű, jelszóval védett megosztása is válaszható. A tároló elérése itt a leggyorsabb, de a hálózaton inkább médiaszerverként, mint PC-ként jelenik meg. Szervere a MiniDLNA, ami egyszerű és gyors. Okostelefonon a TP-Link Tether alkalmazás segít; a belső hálózatra csatlakozott mobillal megnézhetjük a hálózati térképet, állíthatjuk a szülői felügyeletet, és kezelhetjük a router főbb funkcióit.
Előny: tetszetős, közelre villámgyors, gyors az USB-tároló megosztása
Hátrány: falra nem szerelhető, az antennák mozgatásra kilazulhatnak
Összegzés
Nincs könnyű helyzetben, aki a boltok polcairól, a dobozokon lévő feliratok alapján próbál magának gyors ac-s routert választani. Tökéletes router továbbra sincs, apróbb hiányosságai még a legjobbaknak is vannak, de az összképet tekintve az Asus RT-AC66U képviseli azt, ami felé a routerek fejlődnek, így nyerte el a Tesztgyőztes címet. Esetében az USB 3.0 port hiánya lehet zavaró, de más készülékek sem feltétlenül gyorsak, ha a gyorsabb USB-portot használjuk. Kihoztak viszont mindent a rendelkezésre álló eszközökből, a mobilalkalmazások jól használhatók, sokoldalúak, ingyenesek.
A mezőnyből ára miatt kitűnik a Linksys EA6400, ami jó áron kínál dualband (ac és n) csatlakozást. Névleges sebessége mérsékelt, de a teszteredmények alapján kiegyensúlyozott routerről van szó. Az NFC-kártyás, gyors csatlakozási mód páratlan, a vendégek fogadásakor ötletes, rendszere pedig átgondolt, jól működő.
Minden router jó valamiben, a D-Link DIR-880L például sokoldalú, gyors. A mérnökök nagyon sokat kihoztak belőle, jól illeszkedik az okosotthon koncepciójába, csak egy hajszál választja el tesztgyőztesünktől. A Fritz!Box 3490 szolgáltatásokban zseniális, de sajnos hardveresen vannak gyenge pontjai. A TP-Link Archer C9 szép, az új felület is jól néz ki, hardveresen kb. azt kapjuk, ami a dobozra van írva, de hiányoltuk belőle azt az extrát, amely elmozdította volna az „átlagosan jó” besorolásból a tesztgyőztes irányába.
