A naptár szerint már javában tombol a nyár, és ugyan ez az időjáráson nem mindig érezhető, de néha azért csak kijutunk valamelyik közeli strandra vagy tópartra. Amennyiben pedig ezeket a ritka alkalmakat meg is szeretnénk örökíteni, akkor nagyon jól jöhet, ha a fényképezőgépünk nem esik katatóniába egy kis víztől, illetve ha kibírja, hogy esetleg kicsúszik a kezünkből és a földön landol. Ezzel a filozófiával szerencsére egyre több gyártó azonosul, így a piacon se szeri, se száma az ütés- és vízálló kameráknak.
A kínálat megdöbbentően alacsony árról indul. Már 20 000 forint környékén is lehet kapni olyan masinákat, amelyek háromméteres mélységben nemhogy nem áznak be, de még fotókat is lehet velük készíteni, kiegészítők nélkül. A legdrágább készülékek ára természetesen jóval magasabb ennél, mi pedig jelen cikkünkben nem akartuk a teljes kínálatot lefedni, így aztán a középre árazott készülékekből merítettünk, és kicsit közelebbről megvizsgáltuk őket.
Canon PowerShot D10
A Canon kamerája az egyetlen a mezőnyben, amiről első ránézésre meg lehet mondani, hogy nem közönséges kompakt masina. A többi „versenyzőhöz” képest kicsit ormótlan kialakítása miatt erről a fényképezőgépről lehet leginkább elhinni, hogy akkor is működik, ha sós kútba vagy kerék alá tesszük. A váz legkülönbözőbb pontjain pici imbuszfejes csavarok találhatók, amelyek az egész gépet egyfajta ipari, strapabíró aurával ruházzák fel. Ez a készülék volt a Canon első valóban vízálló kompakt fényképezőgépe, így talán megbocsátható a formavilág, ami, ha összevetjük írásunk többi szereplőjével, kissé régiesnek tűnhet.
A készülék természetesen ütés-, víz- és porálló. A gyártó specifikációi szerint akár 10 méteres vízoszlop nyomását is elviseli, de még azt is, ha 1,22 méternél alacsonyabbról betonra ejtjük. Ezek közül egyiket sem tudtuk kipróbálni, mert egyrészt nincs a közelünkben még csak közel 10 méteres medence sem, másrészt pedig egy fényképezőgépet szándékosan a betonra ejteni nem volt szívünk. Igyekeztünk véletlenül kiejteni a kezünkből, de az sem sikerült, végül ülő helyzetben, térdmagasságból elengedtük. Tényleg semmi baja nem történt az égvilágon, de olyan magasra szökött a vérnyomásunk közben, hogy elhatároztuk, a többi készüléket nem dobáljuk, inkább megbízunk a gyártói adatokban.
A fényképező frontoldalán található az objektív, amelynek üvege bőven a ház síkja mögé került, így különösen védett a karcolódás ellen. Felette a kompaktoknál szokatlanul nagy méretű vaku található. A csatlakozókat és az akku/memóriakártya párost sajnos két külön ajtó alá rejtette a Canon a gép oldalán, illetve alján, így a beázásnak kétszer akkora az esélye, mint a többi „versenyzőnél”, ahol minden egy helyen található meg, egy ajtó mögött. A hátoldalra egy 2,5 hüvelykes, 230 000 pixel felbontású kijelző került, emellett és felett találjuk a logikusan elrendezett kezelőgombokat, amelyek segítségével beállíthatjuk a gépet.
Kompakt fényképezőről lévén szó, néhány gombnyomással kiválaszthatjuk a menüből a pillanatnyi szituációnak megfelelő automata programot, és már indulhat is a fényképezés vagy videózás.
A D10-es legfeljebb 12 megapixeles képeket tud rögzíteni, ami ezen a szinten több mint elegendő. Az általa készített képek kicsit talán túlszínezettek, de nagy felbontású, ám apró képérzékelőhöz képest aránylag kevéssé zajosak.
A készülék magas korának egyik nagy előnye, hogy amíg piacra kerülésekor még közel száz darab ezerforintos bankót kellett leszurkolnunk érte, most egy kicsit több, mint 68 000 forintért megkaphatjuk.
Adatok
Bruttó ár: 69 900 forint
Effektív pixelszám: 12 megapixel
LCD: 2,5”
Képstabilizátor: CCD-stabilizátor, digitális stabilizátor
Szenzor típusa: CCD
Autofókusz: 9 ponton, AiAF, TTL AF
Zoom: 3x
Zársebesség-tartomány: 1/1500 – 15 másodperc
Makró: 3 cm
Filmfelvétel: 320x240, 30 fps; 640x480, 30 fps
Ház: műanyag
Olympus TOUGH TG-810
Az Olympus TOUGH TG-810 az Olympus vízálló fényképezőinek csúcsmodellje. Ez a kialakításán is meglátszik, mert például a szép, robusztus ház tetején egy dudorban GPS-antenna is megbújik, amelynek segítségével utólag is könnyedén megmondhatjuk, hogy melyik képet pontosan hol is készítettük.
A készítők a kamera készülékházának megtervezésekor már modern formákkal operáltak. A fémház téglatest alakú, kellemes formatervezésű darab, frontoldalán egy ötszörös zoomátfogású optikával, ami fényerő tekintetében nem kényeztet el túlságosan minket (f3,9–5,9), viszont kikapcsoláskor fémlemez védi, ami további biztonságérzetet ad, ha például egy sziklás tengerparton közelítenénk a géppel a csuklónkon egy fókahorda felé.
A TG-810-es hátoldalát nagyrészt egy 3 hüvelykes, 920 000 pixeles LCD-kijelző uralja, amely a többlépcsős fényerő-állítási lehetőségnek köszönhetően fényes nappal is jól látható. A gép – hátulról nézve – jobb oldalát teljes egészében egy lehajtható ajtó foglalja el, ami alatt megtalálhatjuk az akku, a memóriakártya és a csatlakozók helyét is. Az ajtó egy biztonsági zárral is rögzíthető, így jelentősen csökkenthető, vagy akár teljesen ki is zárható a véletlen kinyílás veszélye. A ház 10 méteres mélységig szavatolja a vízmentességet, kétméteres magasságból történő esést még kibír, 100 kilogrammos nyomást képes elviselni és -10 fokban még garantáltan működik.
A képérzékelő egy 14 megapixeles darab, ami egy kompakt géptől nagyon erős. A felbontást és az ötszörös zoomot figyelembe véve – amely ekvivalensen 140 mm-es objektívnek felel meg – megállapíthatjuk, hogy ez a kamera egész közeli képeket is képes csinálni a tengerek vagy a szárazföld lakóiról. Ha pedig nem elég közeli a kép, még mindig belenagyíthatunk a monitorunkon.
A TG-810 képes 3D-fotókat is készíteni, azonban mivel csak egy képérzékelője és egy optikája van, így ezt csak egy kis csalással oldhatjuk meg, mégpedig a gép felvétel közbeni oldalirányú mozgatásával. Sajnos, mivel 3D-képes megjelenítőnk éppen nem volt kéznél a teszt alatt, így nem tudtuk megnézni az elkészült 3D-képeket, de az opció mindenképpen érdekes.
A készülékkel lőtt fotók rendkívül dinamikusak, élénk színeik mintha egy kissé megszépítenék a világot, ezért a maradéktalanul „őszinte” képeket kedvelő felhasználók számára lehet, hogy nem ez az ideális masina. Akik viszont szép képeket szeretnének, amelyek megragadják a nézőik figyelmét, jól járhatnak ezzel a géppel – főleg, ha nem sajnálnak 90 000 forintot egy kompakt gépért, amely még vízálló is.
Adatok
Bruttó ár: 89 900 forint
Effektív pixelszám: 14 megapixel
LCD: 3,0”
Képstabilizátor: digitális stabilizátor
Szenzor típusa: CCD
Autofókusz: Kontrasztérzékelő AF-rendszer
Zoom: 5x
Zársebesség-tartomány: 1/2000 – 4 másodperc
Makró: 3 cm
Filmfelvétel: 320x240, 15 fps; 640x480, 15 fps; 640X480, 30 fps
Ház: fém
Panasonic Lumix DMC-FT3
A Panasonictól több gépet is kaptunk, de mi most csak az erősebbiket, a Lumix DMC-FT3-t vetjük össze a többiekkel, egyrészt, mert árban ez illik leginkább a csapatba, másrészt, mert ez a készülék is megkapta az – úgy látszik – egyre divatosabb GPS-modult, amelynek az antennáját az Olympushoz hasonlóan a ház tetején található dudorban helyezték el.
A készülékház a többi géphez hasonlóan több színben is megvásárolható, mi a piros verziót kaptuk meg a teszt erejéig. E készülék fémháza egy nagyon kellemes, piros fényezést kapott, amelyet csak itt-ott törnek meg fekete, illetve ezüstszínű elemek. A vizsgálódást a frontoldalon kezdve egy 1:3,3–5,9-es fényerejű Leica lencsét találunk, amely 4,6 szoros zoomátfogású (28-128), így ez sem mondható „éjjellátó” optikának. Érdekes, hogy amíg nagylátószögű módban az optika jobb fényáteresztő képességű, mint mondjuk az Olympus gépe, ez az arány tele módban már ugyanakkora, pedig az Olympus zoomja még egy kicsit erősebb is. Az optikát sajnos kikapcsolt állapotban nem védi semmi, úgyhogy egy kulcsokkal teli táskában ne nagyon tároljuk, vagy szerezzünk hozzá egy védőtokot.
Továbbhaladva a gép külsején, oldalt ennél is egy jókora ajtót találunk, ami alatt megtalálható minden, amit csak ajtó mögé kell zárni. Itt rejtőzik a digitális kimenet, amely egyben AV-kimenet is, a HDMI-csatlakozó, az akkumulátor és a memóriakártya is.
A hátoldalon egy 2,7 hüvelykes, 230 ezer szubpixeles LCD-t találunk, mellette ésszerűen elhelyezett, de egy kissé talán túl egyforma gombokat, és a menü négyirányú gombját. Ezekkel az egyforma billentyűkkel csak annyi a gond, hogy sötétben teljességgel kizárt, hogy fény nélkül elsőre kitapogassuk a megfelelőt.
Az FT3 képérzékelője egy 12 megapixeles lapka, amely ugyan nem a kategória csúcsa, de a felbontással biztosan nem lesz gondja a gép leendő tulajdonosának. Pozitívum, hogy ez a Lumix modell is rendelkezik az előző készüléknél leírt 3D-fényképkészítési funkcióval. A készülékben iránytűt és nyomásmérőt is találhatunk, emellett van barométer funkciója is.
Az elkészült fényképek – természetesen a 2D-fotók – nem olyan dinamikusak, mint az Olympus által készítettek, de talán éppen ezért egy kicsit életszerűbbek is lettek. Az FT3 a maga százezres árcédulájával tesztünk legdrágább darabja, ugyanakkor a legkeményebb fából is ezt faragták, mert akár 12 méteres mélységben is életben képes maradni, és kétméteres zuhanást is “túlél”.
Adatok
Bruttó ár: 99 900 forint
Effektív pixelszám: 12 megapixel
LCD: 2,7”
Képstabilizátor: optikai stabilizátor
Szenzor típusa: CCD
Autofókusz: Kontrasztérzékelős AF-rendszer
Zoom: 4,6x
Zársebesség-tartomány: 1/1300 – 8 másodperc
Makró: 5 cm
Filmfelvétel: 1280x720, 30 fps; 1980x1080, 30 fps; 640x480, 30 fps
Ház: Fém, műanyag
Sony Cyber-Shot DSC-TX10
Külső tekintetében a „leglégiesebb” mindenképpen a Sony masinája volt tesztünk szereplői közül. Apró, szürke házán nem sok felsorolni való van. A hátoldalát teljes egészében egy érintésérzékeny kijelző foglalja el, a homlokzatán pedig semmi sincs – legalábbis semmi sem látszik, amíg le nem húzzuk az előlap felső kétharmadát, amely egy nagy védőlemez. Ekkor előtűnik az objektív (egy 3,5–4,6-os, négyszeres zoomátfogású darab), a vaku és a sztereó mikrofon.
Az előlap előnyét nem lehet eleget hangsúlyozni, hiszen egy mozdulattal vezérelhetjük a segítségével a gépünket (felvétel funkció be/kikapcsolás), emellett a teljes optikát/mikrofonrendszert védi, amennyiben a gép a táskánkban pihen.
Ha már a védelemről van szó, ez a kis gép három méterig vízálló, és 1,5 méteres esést bír ki, ha betonra ejtjük – ezt elkerülendő mindegyik készülékhez alapfelszereltség a csuklópánt.
Működés közben pofonegyszerű a TX10 vezérlése. A képernyőmenüt egy mai okostelefonhoz szokott felhasználó egy pillanat alatt átlátja, és már mehet is a felvételkészítés (3D is), ami nem kevesebb, mint 16,2 millió effektív pixeles felbontásban is történhet, ami tesztünk legnagyobbja.
Természetesen az olyan szolgáltatások, mint a 1080i filmfelvétel vagy a panorámakép készítésének lehetősége, ebből a készülékből semmiképpen sem maradhatott ki, sőt: a filmfelvétel közben a kijelzőn az ujjunkkal folyamatosan beállíthatjuk, hogy a téma melyik pontját kövesse az autofókusz, a panorámakép pedig egyetlen gombnyomással és a gép kis mozgatásával automatikusan elkészül. Ezek pedig csak a legszembetűnőbb funkciók. A gép rengeteg további extrával is rendelkezik, amelyeket a menüből választhatunk ki.
Az elkészült fotók minőségétől őszintén szólva egy kicsit féltünk, mert egy ilyen kicsi gépbe 16 megapixeles lapkát szuszakolni még ma is meglehetősen bátor vállalkozásnak tűnhet. Ennek ellenére a képek nagyon szépek és zajmentesek voltak, emellett meglepően színhűek, ugyanakkor szép élénkek. Mindezek a tulajdonságok, az ízléses külső és a gép 80 000 forintos árcédulája minősítették e készüléket a Tesztgyőztes díjra.
Adatok
Bruttó ár: 95 000 forint
Effektív pixelszám: 16,2 megapixel
LCD: 3”
Képstabilizátor: optikai stabilizátor
Szenzor típusa: Exmor R CMOS
Autofókusz: TTL AF
Zoom: 4x
Zársebesség-tartomány: 1/1600 – 2 másodperc
Makró: 10 cm
Filmfelvétel: 1280x720, 25 fps; 1440x1080, 25 fps; 1440x1080, 50 fps; 1920x1080, 50 fps; 640x480, 25 fps
Ház: fém
