UMPC-k: múlt, jelen és jövő

2006. március elején járunk, a kora tavaszi hűvös hannoveri levegőt egy óriásinak nevezhető bejelentés szele kavarja fel a CeBIT kiállításnak helyet adó csarnokok körül. A Microsoft a több hónapnyi titkolózást követően hivatalosan is bemutatja az Origami néven futó projektjét, mely egy úgy PC kategóriát hoz el a felhasználók számára. Az Ultra-Mobile Personal Computer elnevezéssel illetett besorolás olyan aprócska gépeket foglal magába, amelyek az akkorra már széles körben alkalmazott PDA-k és a kissé döcögősen terjedő tábla PC-k között foglalnak helyet. Ha a funkcionalitást tekintjük meghatározó szempontként, akkor az utóbbi kategóriához állnak közelebb az UMPC-k, mivel tulajdonképpen ezek a gépek is teljes értékű számítógépeknek tekinthetők, ráadásul a tábla PC-kre jellemző speciális beviteli felületet adó Microsoft operációs rendszer is az ajánlott  konfiguráció része.

UMPC-k keretek között

Egy új réteg megszületése általában bizonyos követelmények meghatározása mellett történik, ami teljesen logikus és szükséges lépés, hiszen a meghatározott piaci ár mellett ezek a szabályok tartják kategóriákba rendezve az elérhető termékek széles skáláját. A napjainkban tomboló netbook láz kapcsán már biztos sokan olvastak az Intel regulációiról - azaz milyen paramétereknek kell megfelelnie egy netbooknak -, igaz, a forgalom növelésének vagy szinten tartásának érdekében számos gyártó tojik ezekre a "kőbe vésett" szabályokra. Nos, az UMPC-k születésénél nem volt annyira szigorú a helyzet, mint most, lévén, hogy nem egy hardvergyártó, hanem maga a redmondi óriás határozta meg a gépek felépítésének szabályrendszerét. A fő komponenseket tömörítő platformokkal kapcsolatban szabad kezet adott a Microsoft, a partnergyártók akkoriban választhattak, hogy az alacsony fogyasztású Intel Celeron/Pentium M vagy a VIA C7-M processzorokra építenek-e gépet. A többség maradt az ajánlott úton, de egy-két kivétel most is akadt, a koreai székhelyű Raon Digital például azonnal az AMD Geode processzorait választotta és később sem tértek át más vizekre.

 

 

 

Fontos kitételként szerepeltek viszont a kijelző paraméterei. A képátló legfeljebb 7 hüvelyk lehetett, míg az érintésérzékeny panel felbontását 800×480 képpontos minimumban határozták meg. A gépek üzemidejének minimumára kezdetben 2,5 órát adtak meg, ám később akár 8 órás működéssel is készültek UMPC-k. Nyilvánvalóan egy eszköz akkumulátorról történő üzemeltetésének idejét nagyban meghatározta, hogy a gyártó mely platformot választotta ki alkotásának lelkéül. Az operációs rendszer és a személyes adatok számára 30-160 gigabájtos merevlemezek állnak rendelkezésre, szintén a gyártóktól függ, hogy milyen típusú, méretű és csatolófelületű merevlemezt szerelnek a vázba. Természetesen mára az SSD is belépett a választható alternatívák körébe, ám a NAND Flash alapú tárolókat elsősorban a drágább, prémium kategóriás ultra mobil PC-kbe szerelik. Az operatív memória mérete 256-től 2048 megabájtig alakulhat, az idei modelleknél azonban inkább eme intervallum felső határának élnek a gyártók.

 

 

Csakúgy, mint az egyéb hordozható gépek esetében, az UMPC-knél is rengeteg kiegészítő vezérlőt, csatolót építhetnek még be a gyártók, az extra funkciók számát legfeljebb a végső ár adott szinten tartása határozhatja meg. A legfelszereltebb gépekben vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolat, beépített GPS-vevő, 3G-s HSDPA modem, Bluetooth vezérlő, TV-vevő, memóriakártya olvasó, webkamera és ujjlenyomat-olvasó is található, sőt, ha a gyártó szeretné az ún Portable Media Player elnevezést is rásütni a termékére, akkor sztereó hangszóróknak is hagy helyet a tervezés során.

 

 

 

A tehetősebbek tehát egy vagy akár két eszközt is kiválhatnak egy UMPC-vel, csupán az új beviteli módot kell megszokni, és persze némi kompromisszum kötésre is szükség lesz. Az UMPC-kbe szerelt érintésérzékeny képernyők rezisztív technológia szerint működnek - egy kapacitív panel beépítése nyilvánvalóan vonzóbb lehetne a multi-touch miatt, ám a technológia tulajdonságai, valamint a drágább előállítás miatt nem tartjuk jó megoldásnak egy UMPC számára -, azaz ujjal, stylussal vagy egyéb, a kijelzőt fedő fólia sértetlenségét megőrző eszközzel nyomogathatók. Mivel a gépek többségén nem jut hely fizikai QWERTY kiosztású billentyűzetnek, ezért különösen fontos a panel érzékenységének eltalálása, hiszen a szövegbevitel javarészt virtuális, a kijelzőn megjelenő klaviatúra segítségével történik. Nem beszélve arról, hogy a "gépelés" nemcsak a virtuális gombok pötyögtetésével lehetséges, hanem kézírás felismeréssel is beírhatunk rövidebb-hosszabb szövegeket. Hogy a kettő közül melyik a nehezebb, az elsősorban a felhasználó türelmétől függ, némi gyakorlással mindkét módszerre rá lehet érezni.

Kiknek ajánlhatók?

Nehéz kérdés, nem könnyű megmondani egyértelműen, hogy kik azok, akik örömüket fogják lelni egy UMPC-ben. Egy kicsit mindenképp technokratának kell lenni, totálisan laikus módon szerintünk nem érdemes beleugrani ebbe a medencébe, túl nagy tanuló pénzt kellene fizetni, ha az eszköz mégsem válik be. Az egyik célcsoport a PDA-kat vagy okostelefonokat nagy üzemben használó egyének lehetnek, akiknek vagy az említett két kategória hardveres jellemzői kevesek, netán sokat vannak úton, de a noteszgép helyett/mellett egy kisebb, de közel megegyező tudású készülékre is vágynak. Egy másik potenciális vásárló réteg lehet a tábla PC-k tulajdonosai, ám itt már kicsit sántít az elképzelés, hiszen ezeket a gépeket szinte kizárólag csak munkára használják a célba vett személyek, a munka eszköz leváltása pedig sokkal nehezebben megy, mint ha csak az otthoni szórakozásunk könnyebbítése a cél.

 

 

 

Bizonyos esetekben elképzelhető az is, hogy egy funkció fog dönteni. Egy beépített GPS-vevővel szerelt UMPC remekül kiválthat például egy PNA-t, ha pedig 3G-s modem is van a készülékben, akkor útközben az internetet sem kell nélkülöznünk. Milyen mókás is lehet, amikor a család otthon hagyott tagjai a beépített webkamerán keresztül figyelemmel kísérhetik utazásunk minden egyes percét.

Minden példát nem tudunk most felsorolni, ezért mindenki maga döntse el, mire tudna használni egy UMPC-t. Egyáltalán tényleg kell-e neki ilyen eszköz. Lehet, hogy szüksége van rá, csak még nem tud róla.

Intel Atom, a megmentő

A nagyobb, hazánkban is ismert partnergyártók továbbra is a netbook, nettop, AIO PC-k hármasában látnak nagy fantáziát, a kicsit szűk körnek szóló UMPC-k gyártása és forgalmazása az utóbbi időben meglehetősen háttérbe szorult. A távol-keleti IT-ipar viszont egyelőre nem hagyja veszni ezt a kategóriát, és felfrissített alapokon újabb és újabb gépeket tesznek a boltok polcaira. A netbookok sikerét megalapozó Intel Atom platform az ultra mobil PC-kben is beköltözött, a processzor és a lapkakészlet alacsony fogyasztás, valamint a teljes készlet ára miatt nincs az a gyártó, aki továbbra is ULV-s Celeron vagy egyéb alternatíva után nézne. A legújabb modellekben a Z-sorozatú Atom központi egységek üzemelnek, melyek mellé az US15W lapkakészletet integrálják, mely az igen nagy közutálatnak örvendő GMA 950 integrált grafikus magnál frissebb fejlesztésű IGP-t tartalmaz. A központi mag órajele 1,2 vagy 1,33 gigahertz, teljesítménye pont elegendő alap feladatok - szövegszerkesztés, internetezés, e-mail küldés/fogadás - végzéséhez. Arra viszont figyeljünk, hogy ha lehet, ne Windows Vista operációs rendszerrel vegyük a masinát, érdemes rögtön a vásárlásnál érdeklődni az upgrade vagy az XP-re történő downgrade lehetőségeiről.

 

 

Az eltelt 1 hét eseményei alapján azonban most talán érdemes egy picit kivárni. Az Intel ugyanis hivatalossá tette az új Atom platformot, mely integráltságának foka kifejezetten az UMPC-knek kedvez. A memóriavezérlő és az integrált grafikus vezérlő a processzormag mellett, egy lapkán foglal helyet, tehát a korábbi 3 lapkás felépítésből kettő lett, mely olcsóbb, egyszerűbb gyártást és alacsonyabb fogyasztást is jelent. Nem gondolnánk, hogy ezáltal radikálisan csökkenne az UMPC-k ára, ám az üzemidő növelés mindenképp lehetségessé válik. Nem beszélve arról, hogy a gépek teljesítménye is növekszik valamelyest, mely mindenképpen jó hír azok számára, akik eddig az UMPC-k multimédiás oldalát is ki szerették volna használni, ám hardveres korlátok miatt ez nem nagyon ment.

Mivel a bejelentés még elég friss, és várhatóan a netbookok és nettopok fogják elvinni az első készletek nagy hányadát, ezért tippelni sem tudunk, mikor várhatók az új Atomos ultra mobil PC-k. Hazánkban amúgy sem könnyű beszerezni ezeket a gépeket, az elérhető kínálat csupán egy-két gyártó termékeiből tevődik össze.