A 45 nanométeres gyártástechnológiával készülő központi egységeket összefogó Nehalem családnevet a Westmere váltja, amely egyben a 32 nanométeres korszak beköszöntét is jelenti. A processzormagok felépítése alapvetően nem változik, az architektúra főbb jellemzői alapján készülnek az új egységek is. A P55-ös alaplapi lapkakészletnél és a Lynnfield processzoroknál elkezdődött platformosodás azonban új szintre került, a processzormag mellett egy integrált grafikus lapka is megtalálható.
Új processzorok
Az új központi egységek közös jellemzője, hogy mindegyik kétmagos felépítéssel, a HyperThreading-technológia és egy-két kivételtől eltekintve a Turbo Boost technológia támogatásával jelennek meg. Az asztali szegmensnél Clarkdale, míg a mobil területen Arrandale kódnéven megjelenő újdonságokkal kell számolnunk, ha viszont a típusszámokat nézzük, akkor már nem ennyire egyszerű a helyzet. Az asztali gépekbe szánt verziók Core i5-600 és Core i3-500 megjelöléssel érkeznek a boltok polcaira, a kezdő órajel 2,93 gigahertz lesz, míg a plafont 3,46 gigahertzen húzta meg az Intel. A két sorozat között a fő különbséget a Turbo Boost technológia jelenti, a 100–133 dolláros áron megjelenő Core i3-aknál nem lesz elérhető a dinamikus frekvenciaszabályzás. Az integrált grafikus mag viszont igen, amelynek órajele az összes Clarkdale esetében 733 megahertz, kivételt egyedül a Core i5-661 jelent, amelynél 900 megahertzen ketyeg a lapka.
A memória- és PCIe-vezérlő a processzoron kívülre költözött
A belépő szintet jelentő Pentium sorozat rajongói számára jó hír, hogy a gyártástechnológiai váltás ezen a fronton is megtörténik, az új központi egységeket Pentium G6000-es típusjelzéssel látja el a gyártó. A Clarkdale magra épülő olcsóbbított Westmere természetesen a nagyobb testvéreihez hasonlóan grafikus magot is tartalmaz, ám az ár alacsony szinten tartása érdekében számos ponton kevesebbet nyújt a Core modellekhez képest. A harmadszintű gyorsítótár mérete csupán 3 megabájt, az integrált memóriavezérlő pedig hivatalosan csak a DDR3-1066 megahertzes modulokat támogatja. Várhatóan a grafikus lapka is alacsonyabb órajelen ketyeg ezeknél a központi egységeknél, ám erről egyelőre nem tudunk részletes adatokkal szolgálni.
Az CPU mag és az IGP közös tokozása révén eggyel kevesebb lapka szükséges a platformhoz
A mobil processzorok esetében négy új termékcsaládot köszönthetünk, amelyek között a gyorsítótár mérete és az üzemfrekvencia mértéke mellett az alapfeszültség nagysága és a beépített memóriavezérlő képességei is különbséget tesznek. A teljesítményre hangolt, erős multimédiás tulajdonságokkal felszerelt noteszgépekhez készül a Core i5-600-as széria, melyek DDR3-1066 megahertz támogatással és 4 megabájt harmadszintű gyorsítótárral gördülnek le a gyártósorokról. A kétmagos egységek mindegyike ismeri a HyperThreading-technológiát, és aktivált Turbo Boost dinamikus frekvenciaszabályzásra is képesek. Típustól függően akár több mint 1 gigahertz is lehet a magok kihasználtságától függő üzemfrekvencia növelése, de nem ez az igazán nagy újítás ezen a téren.
Az Arrandale magos processzorokban nemcsak a CPU, hanem a GPU órajele is változhat, de természetesen továbbra is csak oly mértékben, amennyit az adott típus TDP-értéke megenged. Tehát mivel adott egy felső plafon, ezért az integrált grafikus lapka órajele értelemszerűen csak akkor növekedhet, ha a processzormagok kihasználtsága alacsony. A két lapka frekvenciájának együttes emelése nem lehetséges a tipikus fogyasztási érték betartása miatt, amely különösen fontos a noteszgépek melegedésének és fogyasztásának kordában tartása miatt. A pletykák szerint a GPU alapórajele 166 megahertz lesz, amelyet a Turbo Boost egészen 500 megahertzig emelhet a grafikus lapkát intenzíven terhelő alkalmazások használata esetén.
Az új CPU-k és lapkakészletek felépítési sémája
Eggyel kisebb árkategóriában a Core-i5 mobil változatai teszik ki az új mobil CPU-kínálat részét, ám egyelőre nem világos számunkra, hogy az 540M/520M és a 430M típusok között milyen különbség kellhet ahhoz, hogy eltérő számozást vezessen be az Intel. Egyedül a 430M alacsonyabb órajelét említhetnénk, ám szerintünk egyéb funkcióbeli eltérés lesz a két csoport között, amelyre csak a hivatalos bejelentés után derülhet fény. A Core i3-as mobil processzorokból egyelőre csak két típust jelentett be az Intel, amelyek asztali társaikhoz képest nem képesek a dinamikus órajel-változtatásra, illetve valószínűleg a VT-d virtualizációs eszköztárral sem rendelkeznek.Természetesen az új processzorcsaládból most sem maradhattak ki az ultraalacsony feszültségű variánsok – Core i5-640UM, 620UM és Core i5-520UM - sem, amelyek alapórajele 1,06-1,2 gigahertz, tipikus fogyasztásuk pedig mindössze 18 watt. Ne feledjük, hogy ebbe az adatba beletartozik az integrált grafikus mag is! A normál feszültségen üzemelő változatok 35 és 25 wattos TDP-vel kerülnek forgalomba.
Friss lapkakészletek
Az első, LGA1156-os processzorokat támogató lapkakészlet után további három megoldást vezet be az Intel, amelyek tudásukat tekintve leginkább a multimédiás szórakoztatásra kihegyezett gépekben állhatják meg a helyüket. Az 5-ös számozás természetesen marad, a betűs megjelölés viszont új: a kiskereskedelmi forgalomba a H55 és H57 változatok kerülnek, míg a készre szerelt munkaállomások számára a Q57-et ajánlja az Intel. Utóbbival most nem foglalkozunk részletesen, hiszen alapvetően ugyanazt tudja, mint H-s megjelölésű társa.
A H55 és 57 között elsősorban bővíthetőség terén van különbség, az erősebbik változat kettővel több USB-kaput (14 darab) és PCI Express sávot (8 darab 2.0-s PCIe-sáv) biztosít a rendszer számára. Támogatja továbbá az Intel Rapid Storage technológiát is, amely az alaplapra kötött merevlemezek kezelésében nyújt segítséget és várhatóan teljesítménybeli előrelépést is. Fizikailag egyébként ismét csak egylapkás felépítésről beszélhetünk, a processzorban található PCIe-vezérlő és a grafikus egység nem indokolja ennél a platformnál a két lapkából álló készletet. Az Intel HD Graphics kimeneteihez azonban továbbra is a PCH-n keresztül vezet az út, a lapkának az úgynevezett Intel Flexible Display része az analóg és DVI-kimenetek mellett natív támogatást biztosít a HDMI és DisplayPort szabványok számára is.
Intel DH55TC - H55 lapkakészletes alaplap az Inteltől
Az új mobil lapkakészletek az asztali változatokkal megegyező számozást kaptak, a HM55 és HM57 között a fentiekben vázolt különbségek mellett a támogatott SATA-csatolók számában fedezhető fel még eltérés – HM55: 4 SATA 3 Gbps, HM57: 6 SATA 3 Gbps.
Erősebb grafikus vezérlő
Mivel az Intel továbbra sem kíván harcolni az NVIDIA-val és az AMD-vel a diszkrét VGA-k piacán, ezért az Intel HD Graphics néven futó újdonságtól az integrált lapkákhoz hasonló teljesítményre lehet számítani, a hangsúly ismét a multimédiás tudáson és a teljes Windows 7 élményen van. A grafikus sebességre nyilvánvalóan pozitívan hat majd a feldolgozó egységek számának 10-ről 12-re növelés, ám sokkal inkább becsülendő fejlesztés a Blu-ray lejátszás támogatásának kiteljesedése, amely a hardveres lejátszás mellett dual video- és audiokódolást és a Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio szabványok támogatását is magában foglalja. A gyártó megújult kezelőfelületű és felépítésű vezérlőprogrammal is készült, és remélhetőleg ezúttal az eszközillesztő stabilitásával sem lesz gond.
Már itthon is megvásárolható a Westmere
A hivatalos bejelentéssel egy időben a hazai számítástechnikai piacon is megjelentek az újdonságok, igaz, az elérhető alaplapokból egyelőre nincs túl sok készleten.
Processzorok:
- Intel Pentium G9650 2,8 GHz: kb. bruttó 26000 Ft
- Intel Core i3-530 2,93 GHz: kb. bruttó 34000 Ft
- Intel Core i3-540 3,06 GHz: kb. bruttó 40000 Ft
- Intel Core i5-650 3,2 GHz: kb. bruttó 53000 Ft
- Intel Core i5-660 3,33 GHz: kb. bruttó 58000 Ft
- Intel Core i5-670 3,46 GHz: kb. bruttó 83000 Ft
Alaplapok:
- Gigabyte GA-H55M-UD2H: kb. bruttó 30000 Ft
- Intel DH55TC: kb. bruttó 29000 Ft
