A komolyabb számítógépházak jelentős része rendelkezik valamiféle kukucskálóval. Ezek lehetnek fél vagy egész ablakos modellek, melyek nemcsak esztétikusak, de praktikus célokat is szolgálnak. A hagyományos, zárt házakkal ellentétben sokszor jobb a szellőzésük, a gép tulajdonosának pedig felettébb megnyugtató érzést jelent, hogy látja, minden hardver a helyén van, és a PC szépen teszi a dolgát.
A rendezett gépházbelső kialakítása viszont nem egyszerű feladat, ez már művészet, amit főként a modderek végeznek kellő alázattal és megbecsüléssel. Az átlag PC-felhasználó általában slendrián módon hagyja, hogy a kábelek tekeregjenek, éljék a saját kis életüket, hiszen rajtuk kívül senki nem látja őket. Mindaddig ez így is van, amíg nem kell a gépet szerelni, takarítani vagy a már korábban említett számítógépházba költöztetni.
Ne legyen dzsungel a gépházban
Egy átlagos PC-ben általában egy-két merevlemez, egy optikai meghajtó és egy videokártya lapul, ezek bekábelezése a fő feladat. Elsőre nem tűnik soknak, de már minimális számú hardvert is nehéz esztétikusan elhelyezni és megfelelően bekábelezni. A táptól az alaplaphoz rögtön két ágat is el kell vezetni, egy 24 pines és egy 8 pines változatot. A meghajtókhoz rendszerint SATA vagy hagyományos IDE csatlakozós típusokkal kell elvinni az áramot. Azoknál a grafikus kártyáknál pedig, melyek relatíve nagy teljesítményűek (és nem elég a PCI-E portról felvehető energia), gondoskodni kell külön 6, 8 esetleg kétszer 8 pines tápkábel meglétéről is. E mellé jön még az optikai meghajtó és a táp többi, még nem használt ágai, melyeket valahogy valahová el kell tüntetni. Azt se felejtsük el, hogy rendszerint jó sok SATA-kábelt kell az alaplapra kötni, valamint ott van még a belső USB-kivezetés és a külső előlapi hang és egyéb kábelrengeteg. A CPU-hűtő tápellátásáról is gondoskodni kell, illetve az esetleges plusz rendszerhűtők 3-4 pines csatlakozóit szintén az alaplap eltérő pontjaira kell vezetnünk. Ezt mind számításba véve egy átlagos gépházban akár 15-20 szál „kábel” is kígyózhat, amivel már érdemes foglalkozni.
A rendrakásnak esztétikai okai is lehetnek, hiszen sokkal jobban néz ki egy gusztusos gépbelső, de a szerelés és az esetleges problémák feltárása is egyszerűbb és gyorsabb, ha mindent azonnal átlátunk. Emellett lényegesen könnyebb a takarítás, valamint a rendezett gépbelső PC-nk ventilációját is javítja. Most, hogy már tudjuk, miért is érdemes erre figyelni, bemutatjuk a filléres trükköket és a komolyabb összegeket igénylő, de tényleg dögös megoldásokat, amiket főként minőségi gépházakhoz ajánlhatunk.
Tudatos tervezés, olcsó barkács megoldások
Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a PC-nkben nagy a kupi, áramtalanítsuk, távolítsuk el a gépház oldalát, és csatoljuk le az összes kábelt. Ha kell, kezdjük a kábelezést teljesen elölről. Ilyenkor a tápkábel elvezetésével érdemes kezdeni – mindig törekedjünk arra, hogy az összes ágat esztétikusan vezessük körbe a gépházban. Ha nyitott ablakos PC-nk van, akkor erre különösen ügyelni kell. A legtöbb számítógép belsejében vannak kihasználatlan terek, ezek általában olyan HDD-bővítő kazetták, ahol nincs meghajtó. Ide dugjuk el a felesleges ágakat, amiket előtte szépen felcsavartunk. A HDD-ket is rendezzük egymás alá, ne hagyjunk üres lyukakat. Filléres megoldás a hagyományos kábelrögzítő is, amit szinte minden háztartási, kertészeti boltban beszerezhetünk. Ezek többféle színben és méretben elérhetők, kb. 1000 forint egy csomag, és segítségükkel a kábeleket össze tudjuk szorítani vagy a gépház bizonyos részéhez rögzíteni.
Miután a tápkábelekkel végeztünk, a SATA-vezetékek elhelyezésén kell dolgoznunk. Érdemes lehet akár új, vékonyabb kábeleket beszerezni. A csatlakozók is meghatározhatják a vezetékek állását, törési szögét, egy L-alakú kábelvéggel például könnyebb a SATA-vezetéket is rácsatlakoztatni az aljzatra, pláne elvezetni az alaplap mögé. Minőségtől és kialakítástól függően 500-2000 forintos tételekről beszélhetünk. Célszerű már eleve a hosszabb és vékonyabb kábeleket keresni, a 30 centis változatok helyett válasszunk 50 centiset vagy pont akkorát, amekkora kell. Aki az esztétikára is figyel, és nem szeretne színes, tarka-barka színeket látni – mert mondjuk tudatosan választott sötét színű hardverkomponenseket –, annak ajánlhatunk spiráltömlőt is. Ez méterre kapható a legtöbb elektronikai, villanyszerelési boltban, métere pár száz forintért beszerezhető, tényleg megéri a befektetést. Segítségével könnyen és olcsón eltüntethetjük az eredeti kábelezést, és helyette egységes kép tárul majd a gépünkbe bekukucskálók szeme elé.
Amikor költenünk is kell
A tudatos kábelrendezés, -rögzítés mellett létezik egy sor olyan megoldás, amivel gyönyörű gépházbelsőket alkothatunk. Az esetek többségében adott a gépház, de amikor újat vásárolunk, akkor kalkuláljunk ezekkel a kiegészítő lehetőségekkel is. Hardverkomponensek esetében szintén válasszunk egymáshoz illő színeket, például fekete-piros színkombinációt. Erre a gyártók is figyelnek, például az alaplapoknál, VGA-kártyáknál is megtalálhatjuk az általános színeket. A komponensek mellett a már említett gépház kiválasztása is nagyon fontos. Ez sem filléres játék, de akár meglévő gép esetében is jól alkalmazható és gyors megoldás a bajra. Egy 15-20 ezer forintos minőségi gépházban általában már vannak kábelvezető sínek, rögzítők számára kialakított helyek, sőt némelyikhez kötözők és egyéb praktikus rögzítők, színre fújt csavarok is járnak.
A gépház után a második legfontosabb elem a táp. Aki teheti, válasszon fél vagy akár teljes modularitású változatot. Előnye, hogy nem kell minden ágat a gépbe tuszkolni; ha csak egy meghajtónk van, elég azt az egy ágat rádugni, és a másik négyet eltehetjük a fiókba. Akinek minőségi, de nem túl szép kábelezésű tápja van, annak úgynevezett sleeved kialakítású toldóvezetékek beszerzését javasoljuk, amelyek szálanként harisnyázott, egyedi színű változatok, akár UV-re is képesek reagálni. Esztétikus megjelenés, könnyű rögzítés jellemzi őket, szépen elvezethetők, nem törnek el, cserébe viszont elég drágák. Egy VGA-kártyához passzoló PCI-E-hosszabbító például 2-3 ezer forintba is kerülhet, egy Corsair vagy BitFenix sleeved szett pedig akár 15-20 ezerbe, amivel már akár egy komplett gépet is átkábelezhetünk. Emellett ne feledkezzünk meg a SATA-kábelekről sem, ezeket is érdemes minőségi, harisnyázott változatokra cserélni.
Amennyiben minderre pénzt szánunk, akkor már ne hagyjuk ki az egyéb belső kábeleket sem, ilyen a CPU-hűtő vezetéke, a belső USB-hosszabbító, a hang és a külső front panel kivezetései. A gyártók ezekre mind kínálnak kész hosszabbítókat, így a rendmániánknak csak a pénztárcánk vastagsága szabhat határt.
A stílus és a rendezettség nem olcsó
Eddig a gépünk teljesítményét nem befolyásoló megoldásokról beszéltünk, de van még egy sarkalatos pont, ez pedig a hűtőrendszer korszerűsítése. A léghűtésünk lecserélése nem kötelező, de sok esetben javasolt. Egy kisebb egyventilátoros kompakt folyadékhűtő jobban néz ki a ház belsejében, ráadásul kis helyet foglal, és a CPU hasznára válik. Hosszú távon gépünk is meghálálja majd a kényeztetést, mert kedvezőbb lehet a hűtése, a kevesebb mozgó alkatrész miatt pedig remélhetőleg nem fog annyira porosodni. Ez persze már nem olcsó mulatság, egy valamirevaló vízhűtő 20-30 ezer forinttól indul, és a határ itt is a csillagos ég.
Ahogy láttuk, új gép vásárlása esetén némileg könnyebb a dolgunk, mert eleve olyan komponenseket érdemes választani, melyek leginkább megfelelnek egy letisztult gépház belsejéhez. Kis ügyességgel és praktikummal azonban a legtöbb PC-ben rendet vághatunk, és ehhez nem feltétlenül kell több tízezret elköltenünk. Végső soron nemcsak a szépérzékünket elégítjük ki, de gépünk hűtési képessége is javulhat általa.
