Ahhoz hogy a mobilkészülékek piacán egy cég sikeres legyen hihetetlen rugalmasságra van szüksége. Úgy tűnik, hogy ezt a marketinges hangvételű kijelentést egyre többen veszik szó szerint. 2007-ben a Sony elkezdte a hajlítható papírvékonyságú kijelzők tesztelését. A Nokia egy évvel később bemutatta a Kinetic névre keresztelt koncepcióját, melynek prototípusát a múlt héten csavargathatták, tekergethették és hajlítgathatták a Nokia World-re kilátogatók. A készülék alakváltoztató képessége pedig nem csak amolyan biztonsági extra, mert a finn mérnökök funkciókat is csatoltak az egyes deformálódásokhoz.
Igaz a Samsung Electronics már ez év júniusában jelezte, hogy szeretne rugalmas kijelzőjű készülékeket a piacra bocsájtani, hivatalosan csak a pénteki bejelentése után lépett be a rugalmasság előnyeit kutató cégek csoportjába. 2012 elejére a cég olyan okostelefonokat kíván bemutatni, melyek kijelzője hajlékony lesz. A technológiát a későbbiekben igyekszenek majd kiterjeszteni a táblagépek és az egyéb hordozható készülékek irányába is.
A Samsung a kijelzőit olyan előre meghajlított merev tokokban mutatta be, melyekben egy hagyományos kijelző valószínűleg kilehelte volna az utolsó szikráit is. A hajlítható kijelzők ezzel szemben ebben a kitekeredett helyzetben is megfelelően működtek. Az alkalmazott technológiáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy az minden pixelnél fénykibocsátására alkalmas anyagot használ.
A rugalmas kijelzők fokozatos előtérbe kerülése számos kérdést vet fel. Az első talán, ami válaszra vár az az, hogy a felhasználók számára milyen előnyökkel fog szolgálni egy drágább megoldást tartalmazó eszköz. Egyrészről nyilván jobban fogják bírni a készülékek az esést és az ütést, de ezen felül várhatnak valamilyen extrát az emberek? Hogyan fognak kinézni a kütyük? Jelenleg nehéz lenne megválaszolni ezeket a kérdéseket, de amennyiben a termékek piacra kerülnek és az innovátorokon, valamint korai elfogadókon kívül a többség is lecsap rájuk, akkor már lesz miről regélni.
A kijelző próbája a kalapács
