A kezdeményezés magjául az az EU kimutatásokból ismert tény szolgált, miszerint a munkából való kiesés 50 százalékáért a munkahelyi stressz okolható. (2007-ben az Európai Unió már több mint 20 milliárd eurót fordított a stressz kiváltotta betegségek kezelésére.) Az ügyben megbízott ICM Research 2007. augusztus 3. és 8. között a munkahelyi dühről végzett átfogó felmérése során 1.857 irodai dolgozót kérdezett meg egy online kutatás keretében, 18 európai országban, köztünk hazánkban is. Kiderült, hogy az irodai kiborulás nem ritkaság, hanem általános tünete a túlzott stressznek, és fény derült a legfőbb okokra is.
Olvasson és szavazzon, hogy ne Ön legyen a hónap kiakadt dolgozója, vagy ha mégis, hát legalább ne érezze magát egyedül.
Mi a legdühítőbb? És nekünk, magyaroknak?
Az európai munkahelyeken 50 százalékban az elhúzódó, értelmetlen „meetingek" dühítik a kollégákat. 48 százalékukat a munkahelyi faragatlanság és gorombaság hozza ki a sodrából, egyben ez utóbbi a leggyakoribb okozója a tettlegességig fajuló kirohanásoknak.
A dolgozókat sújtó további kellemetlenségek közé tartozik a főnök vagy a kollégák támogatásának hiánya - a hazai megkérdezettek körében ez a tényező 36 százalékkal a harmadik helyen szereplő oka az irodai dühkitörésnek. Nemzetközi viszonylatban kiváltó ok még az irodai politika (31 százalék), és a rosszul szabályozott irodai hőmérséklet is (37 százalék). Az alkalmazottak egyharmadát dühítik nyomtató- és informatikai (IT) problémák (30 százalék). Európában a dolgozók 20 százalékát bosszantja, hogy gyakran hosszú időbe telik megtalálni a dokumentumokat a vállalati hálózaton. A válaszadók 60 százaléka érzi úgy, hogy az iroda nem megfelelő elrendezése fokozza a stressz-szintet, 19 százalékuk szerint ez a tény kifejezetten növeli a stresszt (Spanyolországban ez az arány kiugróan magas, 79 százalék).
Kik a legidegesebbek?
Az irodai dolgozók több mint négyötöde (83 százalék) szemtanúja volt már valamely munkatársa kiborulásának. Az északi országok dicsekedhetnek a leghalvérűbb dolgozókkal, ott a megkérdezetteknek csak a 68 százaléka találkozott e jelenséggel munkahelyén. Olaszország hű maradt temperamentumával szerzett hírnevéhez: szinte minden olasz dolgozó (94 százalék) tanúja volt már valamelyik munkatársa dühkitörésének. A válaszadók csaknem két harmada (63 százalék) állította magáról, hogy vele is előfordult, hogy kifakadt a munkahelyén. (Mi persze sosem tennénk ilyet, na de hát ezek az olaszok...) Zárójeles megjegyzésünk persze lehet, hogy kissé képmutató, lévén az európai dolgozóknak csupán öt százaléka állította, hogy még semmi nem hozta ki a sodrából a munkahelyen.
Ki az áldozat?
Az irodai frusztrációk miatti dühkitörések alkalmanként tettlegességig fajulnak. Európai viszonylatban a dolgozók csaknem 9 százaléka állt már bosszút valamely irodai eszközön a vizsgált országokban. A legtöbben a Magyarországot is magában foglaló kelet-európai régióban és az Egyesült Királyságban folyamodtak erőszakhoz a környezetükben lévő eszközökön (19 százalék). A kutatás alapján megállapítható, hogy a dolgozók mérgükben a leggyakrabban az íróasztalra vagy az íróasztalon található dolgokra csapnak le, például a tűzőgépre vagy a tollakra (26 százalék). Kiemelt célpont még a mobiltelefon (16%) és a billentyűzet (16 százalék) is. Azon dolgozók közül, akikkel előfordult hogy tettlegességhez folyamodtak, 12 százalékuk vallotta be, hogy az irodai nyomtatót rugdosták, vagy éppen összetörték.