Amikor használt gépekről beszélünk, ezzel gyakorlatilag ha nem is az első PC-ig nyúlunk vissza, de akár a Pentium processzorok első generációjáig. Azóta számtalanszor változtak a memóriák, a processzorok, a csatlakozó sínek, a gépházak és a tápegységek egyaránt. Kompatibilitási gondokkal bíbelődés helyett jobb, ha szaküzletben keressük a megoldást.
A hardverzabáló internet szörny egyre dagad
Kell egy gép, csak menjen? Csak szövegszerkesztésre és internetezésre használnánk? Elég a minimális memória? Sokan így gondolkodunk, mikor a használt gépek felé kacsingatunk. Nagy a csábítás, hiszen gyakran már 30 ezer forinttól hozzájuthatunk egy alap konfigurációhoz. A kérdés, hogy mire elég egy Pentium 4 és 1 GB RAM?
Nem véletlen, hogy a Pentium 4-et említjük érdemes minimumként. Ugyan akár ennél régebbi CPU-n is elfuthat a Windows XP és egy szövegszerkesztő is, ám ez csak abban az esetben elég, ha soha nem használjuk a készüléket másra, mint saját írásaink elkészítésére. Amint más forrásokkal is dolgozunk, már erősen ajánlott egy naprakész vírusirtó szoftver, ha pedig az internetre is csatlakozunk, akkor ma már túlélési alapfeltétel egy komplett internetbiztonsági csomag (intelligens tűzfal plusz vírus- és kártevővédelem). Mindezek együtt már kezdik beosztani a használt konfiguráció szűköcske memóriáját, és akkor a netezésig még el se értünk.
A böngésző maga nem egy nagyigényű program – mindaddig, amíg el nem kezdünk vele böngészni. Az internetes oldalak a HTTP megszületése óta drámai változáson mentek keresztül, több hullámban is. A stíluslapok, szkriptek, dinamikus tartalmak és nagy felbontású képek még nem jelentenének olyan elhordozhatatlan terhet, de a rengeteg nagyméretű Flash reklám, a Java alkalmazások és főként a Flash videó tartalmak már tucatjával falják a megabájtokat. Nem beszélve arról, hogy egy kétmagos processzor hiányában nem sok esélyünk van minőségi HD videolejátszásra. A net pedig csak nő, fejlődik az elérhető sávszélességgel arányosan, amivel nem tudnak a végsőkig lépést tartani a néhány éves processzorok. Aki tehát netezni akar, az elviselhető sebességgel megteheti egy Pentium 4-el, de sokszor nem lesz túl zökkenőmentes az élmény és az idő előrehaladtával a helyzet csak romlani fog.
Gyilkos kondenzátorok támadása
Nemcsak a szoftverek és az internet követelnek egyre többet, de akármilyen hihetetlen, a gépek is öregszenek és nem is olyan lassan. A hagyományos alaplapokon, tápegységekben és katódsugárcsöves monitorokban található kondenzátorok sajnos nem örök életűek, ezek veszítik el először képességüket, különösen, ha folyamatosan szárító légáram éri őket. Ennek tünetei meglehetősen változatosak és bizonytalan előfordulásúak lehetnek, így szervizes beszámolók szerint gyakori, hogy a ránézésre működő noteszgépek, alaplapok, tápegységek a tesztprogramokon elbuknak. Ezért is érdemes olyan helyen vásárolni, ahol nem a komponensekre (alaplap, tápegység), hanem az egész, komplett gépre vállalnak garanciát, hiszen otthon felszerelés és szaktudás hiányában nagyon nehéz megtalálni a hibás alkatrészt, különösen, ha a hiba nem reprodukálható.
Körülbelül 4-5 éve hoztak be egyes gyártók tartós kondenzátorokkal (solid capacitor) felszerelt alaplapokat és tápegységeket. Ezek drágábbak ugyan, mint a hagyományosan épített komponensek, de tartósabbak is – legalábbis a rajtuk lévő kondenzátorok biztosan. Persze ettől még a többi komponens ugyanúgy öregszik, így egy idő múlva elkerülhetetlen a romlás, de esélyünk van néhány évvel kitolni azt. Egyelőre nem tudunk semmilyen jelentésről, ami hosszú távon, tapasztalatból cáfolná vagy megerősítené a különféle „Durable” alaplapok, videokártyák tartósságát, de nem is telt még el ehhez elég idő, és a legtöbben közben váltottak újabb gépre, alaplapra. Ha esetleg pótalkatrészként veszünk alaplapot, érdemes lehet használtban is tartósabbat vásárolni.
Halál szoftver helyett
Ha találunk is olyan ősrégi hardvert, amely tíz éve megbízhatóan fut, szembe kell néznünk a problémával, miszerint magában a vas kevés. A régi gép megjelenésekor használatos operációs rendszer, az akkori szoftverek ugyan ma is futnak rajta, de az új operációs rendszerek és szoftverek nem. Vegyünk példaként egy 400 MHz-es Pentium II-es gépet, amiben mondjuk 128 MB RAM van. Ezt nagyon nehezen – gyakorlatilag egyáltalán nem – használhatnánk Windows XP-vel, így felmerül a visszatérés lehetősége Windows 98-ra, ami már vidáman elfutna ezen a viharvert hardveren is. Csakhogy a mintegy 13 éves operációs rendszerre nincs friss böngésző, Adobe Reader, vírusvédelem, magyarul semmi, amivel nyitni lehetne a külvilág felé. Amennyiben használata nem merül ki az írógép funkcióban vagy nem hasznosítjuk hobbi célokra, úgy felesleges egy ilyen konfigurációval foglalni otthon a helyet.
Még rosszabb a helyzet, ha közben teljes platformváltás történt. Sokan emlékezhetnek még az Apple első, akkor még CRT monitorral egybeépített iMac modelljeire, ezeket több szempontból irigykedve nézték akkor a PC tulajdonosok is a stabilabb operációs rendszer, a jobb kezelhetőség és a design miatt. Ma néhány ezer forintért juthatnánk hozzá és olcsón megcsíphetnénk az első generációs Mac Mini vagy MacBook modelleket is – csakhogy szinte hiába. Az akkori PowerPC processzorokat már évekkel ezelőtt felváltották az Apple gépeiben is az Intel lapkái. Egy ideig párhuzamosan folyt a fejlesztés, így mindkét hardver platformon ugyanazt a funkcionalitást élvezhették az Apple tulajdonosok, de aztán felhagytak a kétkulacsos fejlesztéssel. Hasonlóképpen leálltak a Power PC-kompatibilis bedolgozók fejlesztésével a bedolgozó gyártók, így nincs már a modern formátumokkal kompatibilis médialejátszó, nincs Flash 10, sem pedig új böngészők, Java vagy bármi más, ami a mai internetközpontú géphasználathoz szükséges.
Mit nézzünk gépválasztáskor?
Ha neten vásárolunk, mindenképpen válasszunk olyan terméket, amihez az eladó (legjobb, ha ez egy szaküzlet) nem csak marketing fotókat, hanem konkrétan arról a példányról készült fényképeket töltött fel, így ugyanis láthatók lehet az esetleges kopás, karcolás, ütődés, törés. Legjobb, ha az üzletben választjuk ki a kívánt darabot, mert ott személyesen kézbe vehetjük a készüléket, mielőtt fizetnénk. De mit nézzünk?
Az asztali konfigurációk esetében viszonylag kevés gond adódik, illetve azok jól észrevehetők. Leggyakoribb probléma, hogy hiányzik néhány takarólemez a gép elejéről. Az is nagyon jellemző, hogy az optikai meghajtó (CD, DVD) gyengén vagy egyáltalán nem működik, ezen olykor segíthet a tisztítás, máskor komolyabb hibáról van szó.
Noteszgépeknél minden egyben van, beleértve a monitort és billentyűzetet is, melyeknek cseréje aránytalanul sokba kerül a készülék teljes árához képest, ezért ezeket érdemes tüzetesebben szemügyre venni. Sokan éveken át nyitják-zárják a laptopot a kijelző egyik sarkánál fogva, ami lötyögőssé teheti a zsanérozást. Abszolút barbarizmus a szemünkben, ha a laptopot a képernyő közepére ráfogva emelik meg, ez benyomódásokat, foltokat hagyhat a képernyőn. Tüzetesen vegyük szemügyre a kijelzőpanelt, hogy nincsenek-e rajta zavaró karcolások és képpont hibák. A billentyűzet körüli burkolat kopottsága pedig nem csak esztétikai probléma, ebből lehet következtetni a gépet ért terhelés intenzitására, üzemidejére - egy megkímélt gép hosszabb élettartammal kecsegtethet.
Használt gép tízparancsolat
- Hacsak lehet, vásároljon cégtől és ne magánszemélytől, utóbbi ugyanis valószínűleg nem lesz képes esetleges javításra és garanciát sem nyújt a készülékhez.
- Válasszon olyan helyet, ahol garanciát vállalnak.
- Általában az üzleti használatra szánt asztali gépek és laptopok masszívabbak, lassabban öregszenek, otthonra használtan érdemes ilyeneket választani.
- Érdeklődjön a noteszgép konkrét akkumulátoros üzemideje után, egyórás vagy ennél kevesebb üzemidő csak asztali használat esetén lehet kielégítő.
- A végső ár tekintetében vegye figyelembe azt is, hogy mit foglal magában (kiszállítás, operációs rendszer, billentyűzet, egér...)
- Alapból érdemes nagyobb memóriát választani, a későbbi bővítés macerásabb és drágább.
- Ha grafikus kártya bővítést szeretnénk a géphez, azt jobb, ha már az elején megrendeljük.
- Tanácsos a gép korához illő operációs rendszert használni, de sokszor a Linux a legjobb választás.
- A használt gép állagát is érdemes óvni, asztali géphez jól jön egy UPS, noteszgéphez egy megfelelő hordtáska.
- Fokozottan ügyeljünk adataink mentésére.
