Amennyiben a várható nyomtatási feladatoknak és volumennek megfelelő konstrukciót választunk, és tájékozódunk az alternatív lehetőségek felől is, végül feleannyiból is kijöhetünk, mintha találomra rámutatnánk egy reklámújságban a legjobbnak tűnő ajánlatra.
Mit, milyen gyakran és mennyit?
Ahogy a járművek, úgy a nyomtatók sem teljesítenek minden terepen egyformán, így nem elég pusztán azzal az általános igénnyel fellépni, hogy olcsón és szépen nyomtasson, esetleg még gyorsan is. (Írásunk célközönségének általában a gyorsaság nem igazán fontos, percenként négy szövegoldalt pedig minden masina kiad magából.) Nem árt tudnunk, hogy milyen gyakran, mennyit és mit szeretnénk majd nyomtatni. Fontos az is, hogy a költségek kalkulálásakor ne csak a toner/patron árát és kapacitását figyeljük, hanem az egyéb kopóanyagokat (hulladéktoner-tartály, képalkotó/fényhenger, közepes élettartamú nyomtatófej) és a készülék árát is számítsuk bele a költségekbe, mindent a várható élettartamra elosztva. Ha heti öt oldalra számíthatunk, akkor egy filléres tintaköltségű, de százezer forintos modellel rosszabbul járunk, mint egy oldalanként tíz forintos, drága szövegnyomatokat produkáló, ámde húszezer forintos kis lézerrel, hiszen a magas bekerülési árat sosem fogja kompenzálni az évi száz oldalnál elérhető ezer forintos nagyságrendű kellékanyag-megtakarítás.
Samsung SL-M2022: minimális mennyiségben és ritkán nyomtatók számára lehet optimális választás
Ha a finom színkeverés (például bőrszínek) nem fontos, és leginkább szöveges anyagokat készítünk, ábrákkal kiegészítve, akkor a lézernyomtatók adhatják a legjobb minőséget. Mellettük szól az is, hogy bírják a ritka és rendszertelen használatot, ami tintasugarasok esetében nem gazdaságos, mert egy kisebb négypatronos készülék körülbelül egy év alatt állásában is használhatja az induló töltetet pusztán a fej karbantartására, a beszáradás megelőzésére. (Az éppen nem használt tintasugaras nyomtatókat éppen ezért nem szabad áramtalanítva hagyni.)
HP Deskjet Ink Advantage 5525: máig az egyik legtöbb szolgáltatást kínáló takarékos többfunkciós
Mire számíthatunk a monolézerekkel kapcsolatban? A kis modellek esetében 8-12 forintos oldalköltség várható, ami csak a több százezer forintos, igen drága masináknál mérséklődik jelentősen. Emellett az áramfelvétel a nyomtatás tényleges időtartama alatt legalább 300 watt (régebbi modelleknél lehet akár 900 watt is). Mindezek a monokróm nyomtatók alacsony induló ára, továbbá a normál papíron is bizonyosan jó kontraszt és éles kontúrok miatt kis terhelés esetén simán elnézhetők; ha fél évente egy dolgozatot kell kinyomtatni, akkor nincs szükség drágább masinára.
Nagyobb volumen, tintával
Vicces, hogy egy évtizede még mindenki a tintasugaras printereket szidta a drága tinta miatt, ma viszont ezzel a technológiával dolgoznak a leggazdaságosabb készülékek, ha körülbelül 500–2500 oldalas havi terhelésig keresünk megoldást. Egyúttal továbbviszik a technológia egyéb előnyeit is: legtöbbjük alkalmas fotónyomtatásra, kevesebbet fogyasztanak, és a színes lézerekhez képest a legtöbb otthoni modell olcsó. Néhány éve a HP Ink Advantage készülékei felezték a költségeket saját kisirodai lézernyomtatóikhoz és belépő tintásaikhoz képest, miközben a multifunkciós, nagyképernyős és ePrintes készülék ára maradt 30 ezer forint alatt. Aki wifis, képernyős és olcsó duplex printert szeretne mérsékelt költségekkel, az fontolóra veheti a HP Deskjet Ink Advantage 5525 beszerzését.
Epson L120: filléres nyomtatási költségeket kínál átlagos készülékár mellett, ám lassú, és fotóhoz nem a legjobb
Nem sokkal ezután az Epson szállt be a harcba meglehetősen keményen, ultra nagy kapacitású kellékanyag-tartályos nyomtatóival (L és M sorozatok), melyekkel egy forint alatti monó és két forint alatti színes lapköltség érhető el. Hátrányukat és a magas bekerülési árat az augusztusi számunkban bemutatott Epson L120-assal már ledolgozták, ugyanakkor maradt az alapkiépítés és az irodai modelleknél a szegélymentes nyomtatás hiánya.
A Brother csak idén kezdte a „jóárasítást” Ink Benefit termékcsaládjával, konkrétan az előző számunkban bemutatott DCP-J105-ös készülékkel. A konstrukció és a készülék is kiegyensúlyozott, illik a hazai igényekhez, táblázatunkba most a Wi-Fi-t nem tartalmazó, de ugyanolyan kedvező költségekkel nyomtató és lényegesen olcsóbb DCP-J100-at foglaltuk bele.
Brother DCP-J100: igen kiegyensúlyozott, olcsón dolgozó, többfunkciós masina
Alternatívák és extrák
A táblázatunkban felsorolt készülékek favoritok, ami a költségeket vagy a bekerülési árat illeti, ugyanakkor szolgáltatásokban és teljesítményben legtöbbjük nem túl jó. Mindegyik modellnek van azonban erősebb testvére, ami ugyanolyan olcsón nyomtat, és több szolgáltatást (papírspóroló duplex, Wi-Fi, mobilalkalmazás, kényelmes több tálcás kivitel, érintőképernyő, felhő) kínál, így speciális igényekkel is találhatunk takarékos megoldásokat.
Sok nyomtatóhoz kaphatók utángyártott kellékanyagok, melyekkel jelentősen csökkenthetők a költségek, különösen a lézerprintereknél érhető így el jelentős megtakarítás. Olyannyira, hogy érdemes lehet megfontolni egy régebbi, használt lézernyomtató beszerzését és alternatív kellékanyagok használatát – nem elfeledve közben azt, hogy ezzel kockázatot vállalunk, ami üzleti használat keretében nem biztos, hogy megengedhető. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a használt cikkek és a nem eredeti kellékanyagok minősége hullámzó; vannak igényes utángyártott márkák (a Xerox is forgalmaz mások készülékeihez tonert) és precíz munkát végző kellékanyag-felújító műhelyek, de sajnos akadnak kontárok is. Az alternatív kellékanyagból eredő meghibásodás nem esik a garancia hatálya alá, és elég drága egy nyomtatófej vagy fixálómű cseréje, így érdemes előre tájékozódni az adott kellékanyaggal kapcsolatos tapasztalatokról.
