Több olyan próbálkozás is született az elmúlt években, ahol két grafikus vezérlő dolgozott össze egy noteszgépben. A legnagyobb ismertséget az ATI Switchable Graphics néven futó technológia érte el, jelenleg is kapni olyan hordozható számítógépet, amelyben például az Intel vezérlője mellett egy alacsony fogyasztású, de játékra is alkalmas, 3D-s teljesítményre képes Mobility Radeon lapka üzemel. Az elgondolás alapján a felhasználó az adott igényeknek megfelelően használhatja ki a gépének rejtett grafikai tartalékait – ha csak szöveget szerkeszt, akkor elegendő az integrált egység, ha viszont például HD-videók lejátszására kerülne sor, akkor célszerű az erősebb, dedikált vezérlőt használni. A felhasználóknak csupán azt a kis kellemetlenséget kellett elviselniük, hogy a két grafikus lapka közötti váltást manuálisan kellett végrehajtani, ráadásul ez gyakran kizárólag úgy volt lehetséges, hogy a gépet újraindította az ember.
További problémákat okozhattak az egymás mellett futó eszközillesztők is, de ez leginkább csak a technológia hajnalán volt jellemző, a szoftveres gondok nagy részét később megoldották a gyártók. A felhasználómentes működésre azonban ez idáig nem érkezett gyógyír, csupán az asztali számítógépeknél vezettek be olyan platformokat, amelyek esetében rendelkezésünkre állt egyfajta hibrid grafika, de mára lényegében csak bizonyos AMD alaplapi lapkakészleteknél érhető el olyan üzemmód, amely összefogja az integrált és a dedikált vezérlő erejét.
Optimus Prime
Egyesek talán meglepődhetnek azon, hogy pont az NVIDIA készít olyan technológiát a noteszgépek számára, amely egyértelműen pozitív hatással lehet a gépek grafikai teljesítményére, és az akkumulátoros üzemidőre is. Az asztali lapkakészlet-piacról szinte teljes egészében kiszorult gyártó alacsony fogyasztású mobil grafikus lapkáira igen nagy igény mutatkozik, példának okáért az Apple is az NVIDIA legújabb fejlesztéseit szereli hordozható gépeibe. Többen talán arra számítanának, hogy a több mint fél éve szárnyaló ATI tarolja majd le a noteszgépes piacot is, de az AMD egyelőre a saját platformjait tekinti elsődlegesnek a fejlesztések szempontjából, és jelenleg a DirectX 11-es gyorsítók minél szélesebb körben való terjesztésére koncentrálnak.
Így mostanság az NVIDIA Optimus néven bejelentett technológiája egyedülállónak számít, ráadásul kellő lökést adhat az új Intel Arrandale processzorokkal szerelt noteszgépek terjedésének is. A technológia ugyan elméletileg több Intel-integrált grafikus lapkát is támogat, de mivel nemrég történt generációváltás az Intel kínálatában, ezért nem meglepő, hogy a partnergyártók elsősorban az új Calpella kódnéven futó platformban hisznek. A korábban alkalmazott felépítés megszűnt, a lapkakészlet északi hídjának lényegében összes funkciója a processzorba került. Tehát az új Intel HD Graphics vezérlő is a központi egységekben található, ergo minimális plusz gyártási költséget jelent egy másodlagos grafikus egység beszerelése is. A kisegítő szerepét többféle GeForce M típusra is oszthatják a gyártók, de a többség jellemzően az alsó kategóriás megoldásokkal fogja szerelni gépeinek zömét. Kiváltképp akkor, ha extra vékony, alacsony fogyasztású és hosszú akkumulátoros üzemidőre tervezett termékkel óhajtanak előrukkolni, ezeknél a gépeknél ugyanis nem igazán számít a teljesítmény, sokkal inkább a minél nagyobb fokú hordozhatóságnak kell megfelelni.
Ugyanakkor az Optimus technológiával csökken a mobilitás miatt fellépő kompromisszumok száma, a mérnökök egy egészséges egyensúlyt teremtettek a teljesítmény és a rendelkezésre állás időtartama között. Az alaptézis nem változott, az NVIDIA grafikus lapkát is csak akkor van értelme használni, ha az Intel HD Graphics képességei már nem elegendők a zökkenőmentes szórakozáshoz. A fő különbséget az jelenti a korábbi megoldásokhoz képest, hogy az NVIDIA meghajtóprogramja automatikusan vált a két lapka között, tehát például amint elindítunk egy 1080p felbontású videót vagy egy 1-2 éves játékot, akkor egy pillanat alatt a mobil GeForce lapka veszi át az irányítást. Természetesen lehetőség adódik manuális beállításra is, de értelmetlen dolog lenne visszalépni, főleg, ha adott a sokkal kényelmesebb vezérlés is.
Az eszközillesztő külön programprofilok alapján dönti el, hogy egy adott alkalmazásnál melyik grafikus egység váljon aktívvá. A felhasználó minden esetben beavatkozhat, sőt profilok megadására, módosítására és törlésére is biztosít felületet az NVIDIA Control Panel. Az időnként frissülő fő meghajtóprogram természetesen nem képes napi szintű támogatást nyújtani a különféle alkalmazásokhoz, ezért egy külön adatbázis tartalmazza a szükséges profilokat, amelyeket az NVIDIA online formában biztosít a felhasználóknak.
Fontos tudni, hogy az NVIDIA Optimus csak Windows 7 operációs rendszer alatt működik, minden más esetben elérhetetlen lesz az intelligens váltás. Ami a hardveres támogatottságot illeti, egyelőre csak a GeForce 200M és 300M vezérlőkkel működik együtt a speciális vezérlőprogram, de a későbbiek folyamán egyre több olyan ION2-es netbook is várható, amelynél használható lesz a technológia.
Fémes vékonyság(ok)
Az ASUS hazai képviselete két noteszgépet biztosított számunkra az Optimus megismeréséhez. Az UL30Jt és az UL80Jt a CULV-gépek mezőnyében száll versenybe, a paramétereik alapján igen hamar nagy sikert érhetnek el, akár a hazai piacon is. Mindkét modellt az Intel Core i5-520UM ultraalacsony feszültségű processzorral szerelték, amely mindenképp jó hír azok számára, akik hosszú akkumulátoros üzemidőre vágynak. Az 1,08 gigahertzen ketyegő központi egység adott terhelés esetén akár 1,86 GHz-re is felkapcsolhat, így tehát a kétmagos CPU teljesítményére sem lehet majd panasz. Meglepetés volt számunkra, hogy a két tesztpéldánynál az ASUS felülbírálta ezeket az értékeket: az alap üzemfrekvencia 1,25 GHz lett, míg a Turbo Boost eljárással 2,46 GHz-ig emelkedett az órajel. A különbség az alapfrekvencia eltéréséből adódik, a gyártó valamilyen oknál fogva 133 helyett 177 megahertzre állította be a BCLK értékét.
Megérzésünk szerint ennek a módosításnak köze lehet a gyártó Turbo33 megoldásához, amely az Intel saját órajelnövelő eljárásán felül módosít a processzor üzemfrekvenciáján. Elméletileg ez egy gombbal kapcsolható lenne, a két tesztpéldány azonban nem reagált, csupán a szorzók csökkentek a funkció kikapcsolásánál. Vélhetően emiatt hangosodtak fel idejekorán a gépek ventilátorai, maximális terhelés esetén zavaró szélzaj áradt mindkét masinából. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő típusokat remélhetőleg nem sújtja majd ez a probléma.
Működik, ahogy kell
Természetesen kipróbáltuk, valóban teljesen zökkenőmentes-e a két grafikus vezérlő közötti váltás, valamint azt is, hogy csak akkor válik-e aktívvá a GeForce lapka, amikor feltétlenül szükség van rá. Az általunk használt programokkal minden rendben zajlott, a manuálisan megadott profiltételekkel is a beállított paraméterek szerint bánt az Optimus vezérlőszoftvere. Az UL30Jt és az UL80Jt-nél sem vettünk észre alapvető hibákat, egy jól beállított rendszernél valóban problémamentes a működés. Csupán olyan anomáliákkal találkoztunk, amelyek véleményünk szerint csak a nem végleges termékként bedobozolt tesztpéldányokat érintik.
A terhelésfüggő váltogatás tehát működik, a technológia akkumulátort kímélő tulajdonságáról viszont még nem beszéltünk. Evidens, hogy a vezérlésnek úgy kell működnie, hogy alacsony terhelés esetén mindig az Intel HD Graphics vezérlőt preferálja, ekkor ugyanis az inaktív GeForce lapka lekapcsolásra kerül. Nos, az ASUS semmit sem bízott a véletlenre, és a telep oldaláról is erősen megtámogatta a hosszú üzemidőre való törekvést. Minimális terhelés mellett mindkét géppel elérhető a 9 órás akkumulátoros működés, amelynek révén egy egész munkanapot át lehet vészelni töltő nélkül. HD-videók lejátszásánál az üzemidő körülbelül 4 órára csökken, ami még mindig egész kellemesnek nevezhető, teljes terhelés esetén azonban már csak két órával számolhatunk. Hiába az alacsony fogyasztású processzor, maximumra pörgetve és a GeForce lapkával karöltve hamar lemerül még egy nyolccellás telep is.
Megéri?
Véleményünk szerint igen – technológiai értelemben -, de nem biztos, hogy az ASUS megvalósításában. A két noteszgép ugyanis 280 000 forintos áron kapható, amely összeget nem biztos, hogy sokan feláldoznának például egy optikai meghajtó nélküli UL30Jt-ért. Továbbá azon is érdemes elgondolkodni, hogy a mindennapi felhasználáshoz szükséges-e az Optimus technológia, a HD-videókkal ugyanis az Intel HD Graphics is megbirkózik – ha ennél többre nem használnánk a noteszgépet, nem feltétlenül van szükségünk a dedikált GeForce lapkára.
