Április 18-án sötétségbe burkolózó fotó jelent meg az NVIDIA Facebook oldalán, melyen egy kártya részlete látszott, na meg egy IT'S COMING felirat. Ekkor már sejteni lehetett, hogy valami van a levegőben. Ahogy annak lennie kellett, el is indult a találgatás és másnap délre körülbelül már mindenki sejtette, hogy a GeForce GTX 690-ről van szó. Április 23-án bővebb információval szolgált az NVIDIA, de azt már nem övezte akkora hype. Végül felvirradt április 28-án a nap Shanghai-ban, hogy lassanként, komótosan a horizont másik oldalát keresve lassan beköszöntsön az ottani idő szerinti este fél nyolc.
Akadtak némi problémák a live streammel, aztán helyre állt a világ rendje és a várakozás és a hibaüzenetek okozta feszültséget végül az alábbi képsorok oldották, melyeken az NVIDIA CEO-ja, Jen-Hsun Huang bemutatta a GeForce GTX 690-et.
Majdnem egy hónappal később, hozzánk is eljutott egy referencia modell a Gainward szűkös kiegészítőkkel megtoldott dobozában, így végre megnézhetjük, mire is képes az NVIDIA legfrissebb kétmagos GPU-ja, a GTX 690. Bár sokan már most tisztában vannak a kártya árával, azért a későbbiekben majd arra is kitérünk, hogy érdemes-e beruházni rá. A válasz, habár nyilvánvalónak tűnik, azért továbbra is preferenciák kérdése. Ám most nem is szaporítanánk tovább a szót, vágjunk is bele a Kepler architektúrára épülő dupla GK104 kódjelű lapkákkal szerelt vas közelebbről való megvizsgálásába.
A cikk itt még nem ért véget.
GK104 cGPU
A GK104-es kódjelzéssel ellátott lapkák először a GeForce GTX 680-as kártyákon debütáltak. A Kepler architektúrára épülő 28 nm-es csíkszélességen készülő GK104-es lapka 3,54 milliárd tranzisztorból épül fel és GPC-nként két streaming multiprocesszort (SMX) hordoz. Az SMX-ek mindegyike 192, két csoportba rendezett CUDA magot kapott, fejlettebb PolyMorph Engine-t, négy blokkba beosztva 16 textúrázó egységet, 8 dispatch unit-ot ( feladatirányító egység) és négy warp ütemezőt kapott. A GK104 tehát 1536 CUDA maggal és 128 textúrázó egységgel lát neki a grafikus feladatoknak, miközben a 256 bites memóriabuszon a 2 gigabájtnyi GDDR5 szabványú memóriával kommunikál. A Fermihez képest a memória effektív órajele 6 GHz-re nőtt, ami azt jelenti, hogy a mérnököknek sikerült befoltozni a Fermi crossbar memóriavezérlőjének a problémáját.
Újítás számba megy, hogy az NVIDIA eldobta a hot clocknak nevezett megoldását. A GK104 egységesen 1006 MHz-en üzemel és nincs különálló mag- és shader órajel. A GPU Boost szolgáltatással az átlagórajel pedig 1058 MHz-re növelhető. Ez utóbbinak köszönhetően az NVIDIA hardveres védelmet kapott a túlterhelés ellen, így nem futhatunk bele olyan szcenáriókba, mint tesztalanyunk elődje, a GTX 590 esetében. Az egységesített órajelnek pedig azért örülhetünk, mivel kissé normalizálódik a fogyasztás, valamint a tranzisztorszintű órajelcsúszások is minimalizálhatók.
Átlagos terhelés mellett a GK104 lapka fogyasztására az NVIDIA 195 W-ot adott meg, de az GPU Boosttal megtámogatva sem léphet túl a 225 W-on. Persze itt a PCIe 3.0 támogatása is, ami nagyon hangzatos dolog, ám egyelőre nem igazán használhatjuk ezt ki. Ettől lényegesebb újítás, hogy a lapka már egymaga képes megbirkózni a Surround technológiával.
A cikk itt még nem ért véget.
A GeForce GTX 690
Mivel a játékok csak elvétve tartalmaznak komplex számításokat ezért az NVIDIA a GK104-es jelzésű lapkáját az egyszerűbb számítások elvégzésének szentelte. A GeForce GTX 690 ebből a lapkából pedig két teljesértékűt kapott, így gyakorlatilag egy NYÁK-on kapunk egy SLI-t a GeForce 680-ból.
Na de itt az ideje, hogy végre a konkrét kártyáról is essék pár szó. Újságíró kollégáinkhoz hasonlóan hozzánk is egy referencia modell érkezett, hiszen az NVIDIA nem engedte a gyártóknak, hogy belenyúljanak a kártyába. Ebből a szempontból így szinte teljesen lényegtelen, hogy milyen dobozban kaptuk, hiszen itt csak a körítés más.
A GeForce GTX 690 rettentően jól mutat. A GTX 590-en hűtőmegoldására hajazó hűtés kivitelezését jelenleg minőségi anyagokból oldották meg. A ventilátor lapátjain kívül minden fém. A három vegyértékű króm burkolatú alumínium ház a ventilátor körül egy fröccsöntött magnézium vázzal egészül ki. A GPU-k feletti hőkamrákban nikkel lamellák sorakoznak, melyeket a súly csökkentése végett polikarbonát fedél takar. Ezeken keresztül egyébként szépen látható a hőkamrák lamellás elrendezése. És ha már fém a hűtés nagy része, akkor miért ne lehetne fémfedeles a halkan működő ventilátor. Az utóbbi jelző nem véletlen, hiszen a ventilátor alatt alacsony profilú csatornák gondoskodnak a turbulencia minimalizálásáról.
A gyári hűtő olyan jól mutat, hogy már a látvány és az anyaghasználat miatt sem gondolnánk arra, hogy bármikor is le kellene cserélni egy vízhűtéses darabra. Persze egy két GPU-s kártyánál a megfelelő hőelvezetésre mindig gondolni kell, de jelen esetben a maximum TDP limit 300 W, így nem feltétlenül mondhatjuk azt, hogy sokat eszik a kártya és, hogy hő formájában sok energia veszne kárba. Tuningolás szempontjából 355 W-ig merészkedhetünk el és az energiáról a PCIe sínen (75W) kívül a két 8-tűs PCIe tápcsatlakozó is gondoskodik, melyek darabonként maximum 150 W-ot húzhatnak ki a tápból. Összesen így a kártya 10 fázisos (5/GPU) tápköre maximum 375W-tal bírhat, ami azt jelenti, hogy a hatékonyabb architektúra bőségesen hagy helyet a húzásra. Nem úgy, mint az 590 esetében.
A felső részen tovább nézelődve a későbbiekben zölden világító GeForce GTX logó után az SLI konnektor is beúszik a képbe. Ezt kihasználva és a tárcánkat nem kímélve egy másik GTX 690-et a rendszerbe pattintva egy quad SLI konfig is összehozható, de ez rettentő költséges mulatság. Ugyan, mi nem bontottuk le a hűtést a GTX 690-ről azért tudjuk, hogy 10 rétegű, fekete, 2 uncia rézzel impregnált nyomtatott áramkör rejtőzködik alatta. Ezen a két GPU között, körülbelül a ventilátor alatt helyezkedik el az SLI Bridge chip, mely szerepében az NVIDIA saját NF200-asa (PCIe 2.0) helyett egy PLX PEX8747-es (48 sávos, 5 portos, 40 nm-es csíkszélességű) switch tündököl. Ez az elosztó már támogatja a PCIe 3.0 szabványt, így a GPU-k a lehető legnagyobb sávszélességet kaphatják meg. Hogy ennek kell-e örülni? Abból a szempontból igen, hogy fejlődik a technológia, szoftveres szempontból azonban annyira nem érdekes, hiszen csak elszórva használják ki a programok a PCIe buszt.
A GPU-kat korábban már megismertük, de érdemes még pár szót szentelni nekik. Mindkét lapka a saját 256 bites (4x64) memória busszal rendelkezik, melyeken külön-külön 2GB GDDR5 ül és egy apróságot kivéve minden más specifikációban egyeznek a GTX 680-as kártyákon elhelyezett darabokkal. Ez pedig nem más, hogy jelen esetben az NVIDIA a GK104-es magok órajelét kissé visszavette. A GK104 lapkák így 915 MHz-es átlagórajelen üzemelnek, amit a Turbo Boost 1006-1020 MHz-ig növelhet.
A GeForce GTX 690 kártya kimenet gyanánt egy mini DisplayPort 1.2-t, két DVI-I és egy DVI-D konnektort kapott, ami ebben az árkategóriában nem kicsit meglepő. Ha pedig már itt járunk akkor el kell mondanunk, hogy a kártya megörökölte Surround technológiát, amivel három monitort (maximum 5760 × 1080 felbontásban) is képes meghajtani és emellett negyediken nyugodtan csetelhetünk ismerőseinkkel vagy adott esetben benchmarkolhatunk is. Nézzük, mi van még itt. A kártya támogatja a DirectX 11.1-et és a DirectCompute-ot, valamint HDMI-n keresztül 7.1 audiot is ki tud nyomni. Emellett pedig a PhysX, a 4K kijelzők és a 3D Vision is szerepel a repertoárban.
Kicsit nem árt összegezni mit is várhatunk ettől az itthon közel 336 ezer forintos kártyától mielőtt nekiállunk tesztelni. Egy GeForce GTX 680 SLI-hez képest a visszafogott órajel ellenére sem fog sokkal gyengébben muzsikálni a GTX 690. A vörösökkel is egybevetve annyi bizonyos, hogy a legtöbb esetben a Radeon HD 7970 alul fog maradni a GTX 690-nel szemben, hiszen már a GTX 680 is túlszárnyalta a jelenlegi AMD-s csúcskártyát. Persze az AMD most készül bemutatni a két GPU-s megoldását, így a későbbiekben érdemes lenne összeereszteni a két csúcskártyát, hogy a számok alapján is eldönthetővé váljon, hogy jelenleg melyik viszi a prímet. A Tahitis Radeon kártyák nagyobb memória busszal (384 bit) és 3 GB memóriával rendelkeznek GPU-nként, ezért azok ultra magas felbontásnál és képbeállításnál okozhatnak meglepetést.
Az elkövetkezendő napokban, miután a szerkesztőség végzett a nyomdába szánt lap leadásával, ez is kiderül. Térjetek vissza később, mikor a teszteredményekkel frissítjük a cikkünket.
A cikk itt még nem ért véget.
Tesztjeinket a lapleadás után igyekszünk a lehető leghamarabb elvégezni, hogy azok eredményeiről és értékelésünkről minél előbb értesülhessetek.
