A videojátékok iránt érdeklődő, ám szűk büdzséből gazdálkodók egy részét már tavaly szeptemberi bejelentése óta lázban tartja az AMD Mantle névre hallgató új programozási felülete. Az újabb GCN architektúrás Radeon videokártyákon – HD 7000, továbbá R7 / R9 széria – működőképes programozási felület a DirectX és OpenGL közvetlen riválisa.
Ezekhez képes az API legnagyobb előnyét a kevesebb absztrakciós réteg jelenti: Mantle kódok – főleg a DirectX-hez képest – számos közbülső értelmezői réteget kikerülve közvetlenebb módon kerülnek futtatásra, így a GPU renderelési sebessége sokkal kevésbé függ a processzortól. Egy játék esetében a problémát nem feltétlenül az képezi a központi egységgel, hogy nem elégséges a teljesítménye az adott feladathoz, hanem hogy a renderelési metódus fecsérli az idejét, így nem képes ideális tempóban kiszolgálni a grafikus alrendszert.
Több csúsztatás után a hétvégén elérhetővé vált az AMD első Mantle API-t már tartalmazó grafikus meghajtócsomagja, a fentebb említett videokártyákkal rendelkezők saját felelősségre innen tölthetik le a Catalyst 14.1 béta változatát. Jelenleg az AMD API-ját – megfelelő videokártya birtokában – két programmal lehet tesztelni: az egyik a Battlefield 4, a másik pedig a Steamről ingyen beszerezhető Star Swarm Stress Test.
(Az információ forrása: AMD)
Ebből fakadóan természetesen már tesztek is készültek a DirectX-hez képest nyújtott teljesítménye kapcsán, azonban egyelőre számos probléma teszi kérdésessé ezek relevanciáját: az AMD erősen hangsúlyozza a Mantle meghajtójának béta státuszát, a Battlefield 4 az utóbbi hónapok egyik leghíresebb bughalmaz játéka (mostantól már utólag behackelt új renderelővel is!), míg a Star Swarm esetében teljesen irracionálisnak tűnik a Mantle akár két és félszeres előnye.
Pluszban kellemetlen, hogy a megbízható tesztelők eddig csak erős processzor és drága videokártya mellett végeztek összehasonlító teszteket, azonban a Mantle a belépő- és középkategóriában vásárlók számára fontos: annyira mindegy, hogy a felső kategóriás számítógépekkel rendelkezők 1080p-ben és ultra grafikán bőven elég, vagy esetleg annál is több képkockát kapnak a játékokban. A működéséből fakadóan a Mantle az olcsóbb hardverekkel rendelkezőknél tehet jó szolgálatot, egy bizonyos teljesítménybeli küszöb felett tulajdonképpen lényegtelen a megléte.
(Az információ forrása: AMD)
Ez kiválóan látható az AMD által kiadott fenti diagramon is, a legnagyobb teljesítménybeli különbséget olcsóbb processzorok mellett sikerült elérni, bár sajnos az efféle hardvereket birtoklók többségénél a Radeon R9 290X-nél kevésbé combos videokártya dolgozik, megfizethető modellekkel relevánsabb lett volna példálózni. Feltehetően már nem kell sokat várni azon beszámolókra, amelyek életszerű körülmények közt világítanak rá, hogy mégis mire számíthat egy átlagos gamer a Mantle-től.
Zárásként megemlítendő, hogy az AnandTech mérései alapján a DirectX és Mantle közt olyan 7-10 százalékos volt a különbség a Battlefield 4-ben, az eredmény a processzor teljesítményének mesterséges butítása ellenére konzisztens maradt.
