Full HD tévé van a nappaliban? Lassan ez a minimum és szerencsésebbek már nyújtogatják a nyakukat, hogy ne kelljen moziba menni a nagyobb képméretért és még nagyobb részletességért. De nem csak ők vágynak a váltásra. A HD sikere emlékezetes maradt a gyártók számára, hiszen a jelentős különbség miatt mindenki vevő volt rá, a HD fogyasztói kamerák után a tartalmak (tévé adás, mozi albumok) is pár év alatt megjelentek. Új aratásra lenne szükség az iparágban, mivel a 3D már nem aratott olyan átütő sikert, mint a HD. A következő lépcső a „nagyon nagy” felbontás, a Full HD 1920×1080 képpontját mintegy megnégyszerező 4K vagy UHD.
Sokat olvashattunk már a 4K-ról, ami a következő nagy felbontású képernyőfelbontást általában emlegetik. Lényege, hogy a kép az eddigi Full HD felbontású megjelenítőknél mintegy négyszerte több képpontot tartalmaz, így ennyivel részletgazdagabb is lesz. Az Ultra HD felbontás a Consumer Electronics Association (CEA) szerint 3840×2160 képpontot takar a korrekt oldalarányok tartása érdekében, ezt alkalmazzák a fogyasztói eszközök előállítói, például a tévégyártók.(Vannak más felbontások is a tartalom előkészítésben, átjátszásban és archiválásban, a moziban vetítendő anyagoké pl.4096×2160 pixel.)
A tévék már itt vannak
Kiállításokon megcsodálhattuk már a Panasonic UHD OLED tévéjét is és az LG már árul is 4K tévé készüléket (LG 84LM9600). Akadnak projektorok, de leginkább a mozi iparban használják ezeket, egyet azért megcsíptünk és leteszteltünk közülük, a Sony VPL-VW1000ES nemrég járt szerkesztőségünkben. Nemrég hallhattunk egy 8K-s JVC projektorról, ami tovább duplázza a részletességet, de csak 4K-s felbontású anyagokkal tud dolgozni, azokat méretezi át. A Toshiba új L9-es sorozatát volt szerencsénk legutóbb szemügyre venni.
A 84, 65 és 58 hüvelykes változatban megjelent modellek már a jövő videói számára, Ultra High Definition panelekkel készülnek, a Toshiba World alkalmával mindhárom változat képét megcsodálhattuk. A részletesség új dimenzióját adják a készülékek és nem gondoltuk volna, de a négyszeres képpontszám finomabb élességszabályzásra ad lehetőséget, így a 2D képek is plasztikusabban jelennek meg, ha ügyes volt az operatőr. A CES-en rengeteg ígéretes megjelenítő és néhány rögzítőeszköz is megcsodálható volt, de még koránt sem állunk készen a váltásra.
Mi hiányzik?
Lehetne vitatkozni azon, hogy milyen mértékű reális (és fizetőképes) felhasználói igény mutatkozik a 4K házimozira. Sokakat lenyűgözött, mások az élmény ellenére is drágállják, az biztos, hogy előbb utóbb jönni fog. Úgy tűnik, hogy amint az SD-HD váltás idején, most is a tévék, projektorok és más megjelenítő eszközök érkeztek meg leghamarabb, miközben nincs mit lejátszani rajtuk. Mi hiányzik? Az egész produkciós és fogyasztói lánc. Ha a Sky HD helyszíni közvetítést szeretne UHD-ban lebonyolítani, akkor fejlesztenie kellene a közvetítőkocsit, a műholdas átjátszást és az átjátszóállomásokat is, rengeteg minden vár megújításra.
A kábel. Jelenleg jellemzően négy darab HDMI 1.4-es kábel és quad HDMI interfész szolgál arra, hogy átvigye a 8,1 megapixeles mozgóképet. Nyilván ez nem kivitelezhető egy kereskedelmi házimozi rendszerben, így hamar meg kell találni az illetékes interfészt, ami nagyságrendileg a DisplayPort 1.2 vagy a Thunderbolt csatlakozás teljesítményét kell, hogy hozza.
A kamera. Csak néhány kamera képes jelenleg 4K rögzítésre (pl. Canon EOS 1D Mark 4), ezeket leginkább a filmgyártásban használják. Egyik sem olyan kivitelű, mint a mai professzionális broadcast nagyágyúk. Egyszerűen a produkciós láncnak (rögzítés, tárolás, továbbítás, utófeldolgozás, gyártás előkészítés, sugárzás vagy publikálás) nincs meg a kezdő eleme, ha közvetítésről beszélünk.
A kodekek. Egyelőre az iparág nem dolgozta ki a szükséges szabványokat ahhoz, hogy a gyártók nyugodt lélekkel tervezhessenek ultranagy felbontású kamerákat, hiszen nincs közmegegyezés az alkalmazott formátumról sem (pontos pixelszám, színmélység, képismétlések száma, tömörítés módja). A Fraunhofer és az MPEG azért kutatási szinten rajta van az ügyön, úgy néz ki, hogy egy HEVC (High Efficiency Video Coding) nevű videoformátum hamarosan elkészül. A HEVC a sávszélesség felét megtakarítja a Blu-ray kódolásban bevett MPEG-4 H.264 AVC-hez képest (vagy kétszer jobb képet ad ugyanannyiból). Már folynak a kodek szoftver tesztjei, de a dekóder lapkákra még várnunk kell.
Gyakorlat. Egy kísérleti teszt produkciós esemény azért már lezajlott, a 2012. december 1-es FC Bayern München mecset mindösszesen 3 kamerával (Sony F65), de követte a Sky műholdas szolgáltató és elkészítette a vágott anyagot is későbbi sugárzás tesztekhez. A Sky HD szerint 2015-re indulhatnak be az első UHD adók, a technikai és iparági problémák elhárítását követően.
Lejátszó és média. Szintén kísérleti jelleggel, speciális 4K-s, 4 HDMI kimenettel ellátott videokártyára épülő PC-vel folyik a kiállításokon is a demo anyagok kijátszása, még megtervezésre és gyártásra várnak a Blu-ray lejátszók utódjai és magát a Blu-ray formátumot is szükséges lesz továbbfejleszteni, a HEVC-vel való kiegészítés mindenképpen szükséges lesz.
Mikorra lesz ebből videofalas nappali?
Néhány demonstrációs anyagon (ilyet a YouTube-on is találunk) túl tehát nem sok minden áll rendelkezésre egyelőre UHD minőségben, így ha most vennék esetleg egy UHD tévét, akkor rá lennénk utalva a nagyon jól teljesítő felskálázó motorra, ami Full HD forrásból gyárt 4K képet. Moziban persze találkozhatunk 4K-ban, digitálisan forgatott filmekkel, de még egy pár évünk biztosan van a teljes produkciós lánc kiépüléséig és az UHD tévéadások, mozi albumok és felvételek korszakáig. Másik kérdés, hogy a jelenlegi 3-6 millió forintos UHD TV árak ugyan bizonyosan csökkennek majd, de vajon elérik a mai 50 hüvelykes plazmák árszintjét valaha is? Megeshet, hogy jön egy új, minden eddiginél olcsóbb és nagyobb képméretű kijelzőtechnológia és gyorsítósávba küldi az egész 4K történetet, de ha nem így lenne, akkor bizony még 5 évet biztosan várnunk kell és addig is jó sokat tegyünk félre az új tévére.
