Minden tintasugaras nyomtató tulajdonos maga érezheti a bőrén, hogy milyen drága mulatság is a nyomtatás, mikor új patronokat kell vásárolni. Nem sok olyan drága ital kapható, mely milliliterenként 300 forintba kerül.
Ugyan az elmúlt években érzékelhető egy folyamatos, de enyhe ár-erózió a tintasugaras kellékanyagok piacán, de bizony még mindig drágán mérik a folyékony alapszíneket. Egy fotó házi kinyomtatása 80-100 Ft-ba is kerülhet (speciális média, papír árát nem számítva), ennél sokkal olcsóbban dolgozhatunk ki fotókat internetes előhívó szolgáltatásokkal. Persze mindig akadhat sürgős nyomtatni való, ezért tartunk otthon legtöbben valamilyen printert rettegve figyeljük a tintaszint kijelzőt, ami - mellesleg - nem a valós tintaszint méréséből származó adatokon, hanem jobb esetben a legutóbbi patroncsere óta elfogyasztott tintacseppek számán, azaz józan becslésen alapszik. Nem csoda, hogy felmerül a kérdés, mi kerül ennyibe ezen a tintán, mi van benne? Egészen pontos választ nem adhatunk, mivel egy új tintageneráció kibocsátása előtt a vállalatok tintaváltozatok százaival kísérleteznek és teljesen eltérő festékanyagokat használhatnak, de azért egy kis betekintést igyekszünk nyújtani.
A víz az alap
Valószínűleg víz alapú tintákkal dolgozó tintasugaras készüléket vásároltunk, hacsak nem professzionális kültéri plakátnyomtatóssal foglalkozunk. Nem meglepő talán, hogy a tinta nagy része, mintegy 95 százaléka ioncserélt, azaz sómentesített víz. Bizony, ezért kell fizetnünk oly sokat, ne meg a szaktudásért, hogy mi is legyen pontosan a maradék 5 százalékban.
Butil-karbamid és egyéb finomságok
Nem érdemes próbálkozni tintaivással, egyrészt mert a tervezés során teljesen figyelmen kívül hagyták az íz faktort, másrészt mert emberi fogyasztásra nem kifejezetten alkalmas az elegy. A butil-karbamid például késlelteti a tintától átnedvesedett papírrostok újrakapcsolódását és zsugorodását, így meggátolja a lap felkunkorodását.
Szerves ragasztóként funkcionál a ciklohexán, segít a tintának műanyag felületekhez (ilyen a fotopapír felszíne is) tapadni. Magában színtelen, benzinhez hasonló szagú folyadék és a kőolajban található meg a természetben, de benzol és hidrogén reakciójával is előállítható. Nem hangzik túl természetbarátnak és nem is az, de alkalmazzák a gyógyászatban is.
A lényeg a szín
Nem túl bizalomgerjesztő a színezőanyagok leírása sem. A Wired információi szerint gyakran használt a Reactive Red 23 vízfesték, ez a rézvegyület színezett kontaktlencsékben is alkalmazott, így nem lehet túlzottan allergén hatású.
A kékhez általában a festékiparban legelterjedtebben alkalmazott réz-ftalocianin társul (ha már cián szín előállítása a cél) és a kén. Ez az anyag képes megfesteni a természetes papírrostokat is, fixálóvegyület hiányában is.
A sárga szintetikus úton előállított festőanyagát (Acid Yellow 23, azaz tartrazin) széles körben alkalmazzák ételfestésre is, holott gyakran vált ki asztmás rohamot, csalánkiütést vagy akár bőrgyulladást. Szóval ha citromról nyomtatunk fotót, lehetőleg ne nyaljuk meg. Az élelmiszeriparban E 102 adalékanyagként emlegetett, sárga és zöld szín erősítéséhez használják. Érdemes elkerülni azokat az ételeket, melyek tartalmazzák, különösen ha gyermekekről van szó.
Hogy ki ne száradjon
A tinta felületi feszültségét is is vegyülettel, etoxilált acetilén diolokkal szabályozzák. Ha túl nagy lenne a folyadék felületi feszültsége, akkor nem tudna kitörni a nyomtatófej fúvókájából, ellenkező esetben pedig üresjáratban is kifolyna. A gyártók a tiszta víz felületi feszültségének felét szokták megcélozni.
Az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) az a vegyület, mely gyakran védi a nyomtatófejre ragasztott csíkban a fúvókákat a készülék első telepítéséig. A fej ugyanis gyakran fémhulladékokkal szennyezett, az EDTA pedig kovalens kötésekbe rántja ezeket az anyagokat, így óvva a tintát a szennyeződéstől illetve a fejet a beszáradástól.
Végül említsük meg az etilénglikolt is, mely mérgező folyadék és autósok előtt bizonyára ismert, mint fagyálló folyadék. Ez segít a tintában oldott állapotban tartani a festékanyagokat és lassítja a párolgást, így a fej kiszáradását is.
Természetesen ilyen mennyiségben és megfelelő felhasználás mellett nem ártalmasak a tinták, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy - különösen ételfestékek kapcsán - mi minden kerül a közelünkbe. Őszintén reméljük, hogy a tortanyomtatókban - ezekkel készítenek fényképes tortákat megrendelésre - sokkal barátságosabb tintákkal dolgoznak a cukrászok.
