Az eszköz, amit úgy mutattak be, mint a PC gyilkosát. A gép, amit egyszerű és természetes kezelni, amihez minden weboldal és szabvány igazodik, amiből minden hardvergyártónak legalább tízfélét kell kínálnia és olyan gyorsan fejlesztenie, mint egy okostelefont. Ez a tablet-lufi pukkant, de azért még ne mondjunk le róla teljesen.
Kettészakadt piac
A tabletek kezdetben igen jól indultak és a jövő is csodás volt: rengeteg eladott termék, sok-sok új fejlesztés és még több vásárló, akik hajlandóak voltak sokszor egy notebook áránál is többet kifizetni táblagépre. Aztán néhány generációváltás után, valamikor 2014 környékén eljutottunk oda, ahol nagyjából meg is torpant a tablet-láz: az eszközök nagyon hamar egészen jól használhatók lettek. Gyorsak, a kijelző szép, az operációs rendszer fejlett, az üzemidő kielégítő. Időközben az is világossá vált, hogy mely szolgáltatásokon nem lehet könnyen javítani, vagy egyszerűen nem is érdemes. A tabletek nem lettek fényképezésben tökéletesek, az üzemidő nem lett többnapos és a sebesség is megtorpant egy szinten, így hát nincs, ami új vásárlásra ösztönözné a felhasználókat.
Jelenleg ott tartunk, hogy két szegmensben keresnek új eszközöket a felhasználók: ez a 100 ezer forint feletti csúcskategória, amit szépen le is osztott maga között az a néhány gyártó (Apple, Samsung, Lenovo), illetve a belépőkategória, ahol a tajvani és kínai gyártók remélhetnek mérsékelt sikereket. Érdekes adat, hogy 2016 első negyedévében így is csupán két gyártónak növekedtek az eladásai: az Amazonnak és a Huawei-nek. Előbbi 50 dolláros, vállalható tabletjével ért el sikert, utóbbi pedig jól árazott, középkategóriás termékeivel.
Elkerülhetetlen változás
Az Apple iPad nem tűnik el, ez garantált, ahogy az androidos tabletek, különösen az olcsók is piacon lesznek még jó darabig, mert filléres, tartalomfogyasztásra ideális eszközök. Ugyanakkor már érezhető, hogy meg fognak változni a dolgok, és azt is látni, hogy merre van lehetőség. Ez nem más, mint a hibridek világa, de nem feltétlenül a windowsos, közép-felsőkategóriára célozva. A lehetőség az olcsó, 200-300 dolláros, Chrome OS hibridek piacán várja a gyártókat. A Chrome OS sokkal alkalmasabb tartalomelőállításra, mint az Android, billentyűzettel és touchpaddel is jól használható, ha pedig úgy adódik, tabletként tartalomfogyasztásra is kiváló.
Ehhez azonban a Google-nek is fejlesztenie kell az oprendszert, amibe nagy erőkkel bele is kezdett és éppen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá: az Android appok ugyanis Chrome OS-en is futnak, a rendszer igen könnyed, nem foglal sok helyet és egy egyszerű processzoron, kevés RAM-mal is szépen fut, miközben az üzemidő már egy olcsó Chromebook gépnél is simán meghaladhatja a 10+ órát.
