Érdekes megoldást választott az NVIDIA arra a dilemmára, hogy miként töltse be a közép- és felső kategória között tátongó ár- és teljesítménybeli űrt. A GeForce 8800 GT különlegessége ugyanis, hogy nem az eddigi 8800-as sorozatban szolgáló G80 kódnevű lapka módosításával pótolja a hiányt, hanem egy jelentősen átdolgozott (mondhatni modernizált) változattal kerül a polcokra, G92 elnevezéssel. Az előzetesen beharangozott információk szerint az új kártya teljesítményben könnyedén megszorongathatja a felső kategóriás GeForce 8800 GTS-t, sőt néhány esetben még a GTX-et is, miközben ára hihetetlenül kedvező lesz.
A G92...
A 8800 GT megjelenése mindenképpen szükségszerű, hiszen a középkategóriás GeForce 8600 sorozatnál az NVIDIA túlzásba vitte a butítást, emiatt teljesítményben hihetetlenül távol állt a felső kategóriától, és sokak számára okozott csalódást. Akinek nem volt elegendő a 8600-as széria által kínált teljesítmény, alternatív megoldásként választhatta a 8800 GTS-t 640 megabájt memóriával, illetve annak 230 megabájttal felvértezett változatát, amely úgy tűnik, sikeres lépés volt.
Figyelembe véve a körülményeket, nem csoda, hogy a felhasználók már nagyon várták a G92-t, sőt sokan már a kártya piaci bevezetése előtt megváltak a régebbi GTS és GTX kártyáiktól, minimalizálandó az értékcsökkenésből adódó veszteségeket. Amint említettük, a G92 félig hibrid megoldás, de szerkezetileg is tud újdonságot felmutatni a G80-hez képest. Első lépésben megemlítendő, hogy a TSMC gyártósorán előálló G92 grafikus magok mostantól a 80 nanométeres gyártástechnológia helyett 65 nanométeren készülnek (viszonyítási alapként: az AMD most váltott 80-ról 55 nanométerre). Bár ettől a lépéstől logikusan azt vártuk volna, hogy a tranzisztorok száma is csökken, mégsem így történt, sőt. 681 millió helyett immár 754 millió van, a mag mérete mégis kisebb lett.
A GTS-tulajdonosok is okkal féltek a G92 érkezésétől, mivel a 112 darab stream processzor több, mint amennyi a G80-as GTS-ben van (ott 96 található), ráadásul várható volt a 128 stream processzoros változat megjelenése is. Mindennek tetejében az NVIDIA az órajeleket is jócskán megemelte, ami elég volt ahhoz, hogy a 128 darab stream processzorral felszerelt GTX-ek tulajdonosai is elgondolkodjanak a váltáson (figyelembe véve, hogy a textúrafeldolgozók számát is megnövelte a gyártó).
Hozzá kell tennünk, hogy – a felsorolt jó tulajdonságok ellenére – van, amiben a GeForce 8800 GT gyengébb, mint a G80-alapú GeForce 8800 GTS és a GTX. Ez éppen a középkategóriánál sokat szidott memóriavezérlő, amely a G92 esetében (a négy raszteregységnek köszönhetően) csak 256 bit -- természetesen Crossbar felépítésű -- , míg a G80 GTS-é 320 bit, a GTX-é pedig 384 bit. A memóriavezérlő variálásának eredményeképp a G92 egyaránt támogatja a GDDR3 és GDDR4 típusú memóriamodulokat, amelynek a későbbiekben lehet még jelentősége, de nekünk egyelőre csak a GDDR3-memóriával felszerelt típusokat volt lehetőségünk tesztelni.
És az újdonságok sorának ezzel még nincs vége! A G92 természetesen már PCI Express 2.0-s, amelyet megfelelő alaplap nélkül ugyan nem tudunk kihasználni, de kompatibilitási problémát nem okoz, mivel kiválóan együttműködik az előző generációs foglalattal. Az új szabvány a nagyobb sávszélesség mellett nagyobb teljesítmény leadására is képes, azaz a 150 wattos fogyasztást meg nem haladó grafikus vezérlők kiegészítő tápcsatlakozó nélkül használhatók a foglalatban. Helyet kapott továbbá a kártyán a középkategóriás GeForce-okból ismert VP2 videodekóder egység, ám sajnos ez még mindig nem nyújt teljes körű HD-gyorsítást, és továbbra sem képes a VC–1 kódolású anyagok hardveres gyorsítására. A 8800 GT újfajta hűtési megoldást kapott, ám ez nem válik a kártya vagy a felhasználó javára. Amellett, hogy iszonyúan forrósodik az eszköz, jelentős zajt is generál terhelés alatt, tehát később érdemes valamilyen más megoldást keresni, mellyel kiváltható a gyári hűtőegység.
Térjünk vissza egy kicsit a tranzisztorok számára! A teóriák szerint a magas tranzisztorszám a GT érkezésénél előrevetítette, hogy a G92-ben sokkal több tartalék rejlik, mint azt első pillanatban gondolnánk. És valóban, a 8800 GT csak előpróbája volt az új grafikus központi egységnek, mivel az új GeForce 8800 GTS érkezése kapcsán bizonyossá vált, hogy a G80-as maghoz hasonlóan a G92-ben is 128 stream processzor ereje lakozik – a GT-hez hasonlóan 256-bites memóriavezérlővel és mindent elsöprő órajelekkel.
Tesztkonfiguráció:
- Gigabyte P35T-DQ6
- 2 × 1 GB Samsung DDR3 1066 MHz
- Intel Core 2 Quad QX6700
- 1 × Western Digital Caviar 160GB S-ATA
- 1 × Samsung WriteMaster SH-S203 S-ATA
- Enermax Liberty 500W
A teszthez használt szoftverek:
- Windows Vista Home Premium 64-bit
- NVIDIA ForceWare 169.06 non-WHQL
- NVIDIA ForceWare 163.75 WHQL
A tesztben használt játékok:
- World In Conflict
- Crysis
- Unreal Tournament 3
- Call Of Duty 4
- Need For Street: ProStreet
A tesztben használt grafikus kártyák:
- Gigabyte 8600 GTS
- MSI 8800 GT-OC
- BFG 8800 GTS-OC 512MB
- BFG 8800 GTS-OC 320MB
- ASUS 8800 Ultra
Lássuk a teszteredményeket!
A DirectX 10 teljesítmény tesztelésére alkalmas World in Conflict jól mutatja a kártyák erejét. Mindent maximálisra kapcsoltunk, beleéértve az effekteket és a szűrőket is. A 320 megabájtos 8800 GTS fura viselkedésére nem találtunk magyarázatot, mivel a többi programban tökéletesen teljesített. A G92-es kártyák viszont remekül szerepeltek, igaz, a GT és GTS között csak elhanyagolható a különbség.
Másik slágerjáték, a Call Of Duty 4 csak DirectX 9 effekteket használ. A WiC-hez hasonlóan itt is mindent maximumra kapcsoltunk, ezzel ellentétben nem volt probléma a teljesítménnyel. Az új kártyák előnye, ha nem is jelentős, de szembeötlő -- főleg az új GTS-é.
Maximális részletesség mellett ProStreet esetében is hasonlóan alakultak az eredmények, mint az eddigi játékokban. Az GT és az új GTS továbbra is felülmúlja a G80 magos GeForceot, míg a köztük lévő különbség itt is jól megfigyelhető.
Az Unreal Tournament 3 volt az egyetlen, ahol a G92 beelőzte az összes résztvevőt. A 8800 GT csak egyetlen képkocka előnyhöz jutott az Ultrával szemben, azonban a fél gigabájtos GTS képes volt befűteni a csúcskártyának.
Legvégül a Crysist futtatuk le. A beállításoknál a "High" fokozatot választottuk kétszeres élsimítás mellett. A szoros eredmények mellett a sorrend meglepő módon igazolta a vezérlők elhelyezkedését a ranglétrán -- még ha csak egyetlen képkocka is volt a különbség.
A brutális órajelek kiválóan ellensúlyozzák a 256-bites memóriavezérlőből fakadó hátrányokat. Igaz a mérésekhez OC kivitelű kártyákat használtunk (kivéve a 8600 GT-t és a 8800 Ultrát) a tesztben, ám az enyhén túlhatott kártyák néhány megahertzes előnye valójában nem igazán realizálódik.
Az NVIDIA GeForce 8800 GT és GTS 512MB láttán azt gondoljuk, a gyártó akarva-akaratlanul is túllőtt a célon, és házon belül állított komoly versenytársat a G80 magos kártyáknak. Ezt tovább tetézi a GT 65 ezer forint, míg a GTS 512 MB 99 ezer forint körüli vételára, amely roppant kedvező, karácsony előtt pedig egyenesen csábító – ennek köszönhetően valószínűleg az sem gond, ha kevesebb 320 vagy 640 megabájtos GTS fogy a közeljövőben.
Jelen pillanatban a 8800 GT a legjobb választás, de aki jobban el van eresztve, akár egy G92-es GTS-re is beruházhat, nem fog csalódni -- viszont az Ultrát már nem érdemes megvásárolni, mert árához mérten nem tud annyival többet mutatni, ami megérné a többletkiadást.